Az ipar 2011. júliusi termelésének és exportértékesítésének alakulásában az alacsonyabb bázis és a munkanaphatás egyaránt szerepet játszik. Tavaly júliusban a termelésben 9,8, az exportban 12,4%-os volumennövekedést mértünk. Az előző hónapokhoz hasonlóan a hazai eladások most sem érték el a bázisév szintjét.

Az ipari export 2011 hét hónapjában 10, júliusban ennél kisebb mértékben, 2,8%-kal emelkedett 2010 azonos időszakához képest. Az exportértékesítésnek csaknem a felét a feldolgozóipar két alága adta. Az év hetedik hónapjában a feldolgozóipar több mint negyedét képviselő járműgyártás kivitele 11%-kal bővült. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipar exportjának egyötödét kitevő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportvolumene 15%-kal visszaesett. (Az idén ez már a negyedik hónap, amikor az utóbbi alág exportértékesítésében csökkenést regisztráltunk.)

Az ipar belföldi értékesítése január–júliusban 5,1, júliusban 9,3%-kal csökkent 2010 azonos időszakához képest. A feldolgozóipar belföldi eladásai az év hetedik hónapjában 8,3%-kal elmaradtak az egy évvel azelőttitől.

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül 2011 júliusában a feldolgozóipar termelése gyakorlatilag stagnált, a csekély súlyú bányászaté viszont 1%-kal nőtt. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 3,7%-kal alacsonyabb volt, mint az előző év azonos időszakában.

2011 júliusában a feldolgozóipar tizenhárom alága közül hétben regisztráltunk termelésbővülést. A jelentősebb súlyú alágakból a feldolgozóipari termelés több mint ötödét képviselő járműgyártás volumene 10,5%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit; a tartós növekedést az alág új rendelésmutatói is tükrözik. Az előző hónapok adataihoz hasonlóan visszaesés figyelhető meg a második legnagyobb súlyú, a feldolgozó-ipari termelés közel hetedét adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában: az alág kibocsátása jelentősen, 23,2%-kal maradt el az egy évvel azelőttitől, ami elsősorban a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti exportkereslet csökkenésének következménye. A harmadik legnagyobb alág, a feldolgozó-ipari termelés több mint kilencedét kitevő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 3,3%-kal mérséklődött, nagyrészt az értékesítés több mint kétharmadát adó hazai eladások visszaesése miatt.

Számottevő volumenbővülést regisztráltunk a közepes súlyú vegyi anyag, termék (15,5%), valamint a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártásában (10,9%); utóbbi alágnál a kivitel mellett a hazai eladások is növekedtek. Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 32,3%-kal a gyógyszergyártás maradt el az egy évvel korábbitól; a termelés csökkenéséhez a nyári üzemleállások is hozzájárultak.

2011 júliusában a megfigyelt feldolgozó-ipari ágazatok összes új rendelése 7,6%-kal visszaesett 2010 azonos hónapjához képest. Az új exportrendelések 8, az új belföldi rendelések 4,4%-kal csökkentek. Az összes rendelésállomány 9,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.

2011 első hét hónapjában az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 2,1%-os bővülése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében – a 2010. január–júliusi 4,1%-os létszámcsökkenés után – 4,7%-os létszámnövekedés mellett következett be.

2010 azonos időszakához képest az ipari termelés 2011 első hét hónapjában Magyarország minden régiójában nőtt. A legnagyobb mértékű volumenbővülés Észak-Magyarországon (14,0%), a legkisebb a Közép-Dunántúlon (2,5%) figyelhető meg.