Londonban, például, minden második ember háromnegyed órát, minden ötödik pedig több mint egy órát utazik, hogy eljusson a munkájába. Mindeközben a lakhatás is drága, a légszennyezettség is magas és a megfelelő iskola kiválasztása is állandó fejfájást okoz…

Európa kormányai a vidéki közösségek életben tartásáért küzdenek, miközben a fiatalok inkább a nagyvárosokban építik karrierjüket. Mindez a leszakadás spiráljához vezethet, melyben a szolgáltatások, az infrastruktúra színvonala vidéken még tovább csökken, és a segítségre szoruló idősödő lakosság egyre inkább magára marad.

Veszélyes út, ha a nagyvárosok fejlődése a vidéki közösségek kárára történik: ez a tendencia Európa kormányai és a szavazók számára sem elfogadható. A jelenlegi világgazdasági helyzetben azonban kétséges, hogy nagyszabású beruházások kezdődhetnek az esélyegyenlőséget megteremtő oktatás, az egészségügy vagy a közlekedés területén. Ezért világszerte egyre több ország vezetői ismerik fel, hogy a leggazdaságosabb megoldás a vidéki emberek életminőségének, az elérhető szolgáltatások színvonalának növelésére a szélessávú internetes infrastruktúra. Több ezer résztvevő éppen ezt a témát vitatja meg ezekben a napokban Brüsszelben, a „nyílt napok – régiók és városok európai hete” rendezvényen. A téma Európa jövője, ezen belül az európai digitális menetrend kiemelt jelentőségű.

Állami szerepvállalás Európában

A rendezvény egyik témája az Európai Bizottság azon terve, mely szerint a 2014–20 közötti költségvetési időszakban 9 milliárd eurós fejlesztési keret állhat rendelkezésre a szélessávú internet terjesztésére.

Az optikai hálózatokon keresztül a vidéken működő vállalatok és a távmunkában dolgozóknak is éppen olyan hatékonyan kell kommunikálniuk a világgal, mint ahogy egy nagyvárosi hi-tech irodaházból ez megtehető. Emellett az ultragyors, otthonokig elérő üvegszálas hálózatokon (fibre-to-the-home, azaz FTTH) keresztül a közösségi és kulturális szolgáltatások széles skálája is elérhetővé válik a vidéki régiók számára, legyen szó filmekről, sporteseményekről, oktatásról, egészségügyről vagy a személyes jelenlétet helyettesíteni képes videó-telefonos kapcsolattartásról.

Az európai politika is felismerte már, hogy az ultragyors szélessávú elérés legalább olyan fontos tényezője a gazdasági fejlődésnek, mint az úthálózat, az áram- vagy a vízellátás. Európában Nagy-Britannia, Olasz-, Franciaország és Portugália egyaránt azok között van, amelyek központilag támogatják az ultragyors szélessávú hálózatok kiépítését. Svédországban, Dániában, Norvégiában és Németországban pedig az önkormányzatok és az energetikai vállalatok összehangoltan lépnek fel avégett, hogy az optikai hálózat a vidéki területeken is elérhetővé váljék mind a végfelhasználók, mind a vállalati szektor szereplői számára.

Új üzleti modell: üvegszál a nagyvárosokon túl

Bár az ultragyors szélessávú elérés előnyeit a társadalom egésze élvezheti, az üvegszálas technológia nyújtotta lehetőségek mégis a vidéken élők számára kínálják a legradikálisabb előrelépést – ahogy ezt az FTTH Council Europe 2009-i felméréséből kiderül. Ennek ellenére a szolgáltatók általában az olyan sűrűn lakott nagyvárosokban kelnek egymással versenyre és építenek ki párhuzamos hálózatokat, ahol a kommunikációs, kulturális és szórakozási lehetőségek egyébként is bőségesek. Ezzel szemben a kisvárosok és falvak lakóinak választási lehetősége sokszor csak az egyszerű rézkábeles kapcsolatra és a mobilinternetre korlátozódik. Éppen ezért, az a szolgáltató, amelyik a kis településeken is hajlandó lenne kiépíteni az FTTH-hálózatot, minden bizonnyal magas csatlakozási hajlandósággal számolhatna, és a hálózaton nyújtott szolgáltatásokra is – mint a HD TV, az online filmkölcsönzés, vagy a különféle egészségügyi és közösségi megoldások – is élénk lenne a kereslet.

Ehhez persze az is szükséges, hogy a szolgáltatók készen álljanak akár alternatív üzleti modellek megvalósítására is. Norvégiában például a Lyse regionális energiaszolgáltató 2002-ben Altibox néven leányvállalatot hozott létre azzal a céllal, hogy az a kisebb, akár 300-400 házból álló távoli településekre is eljuttassa az optikai hálózatot. Az Altibox költségkímélő megoldásokat vezetett be a csatlakozási költségek alacsonyan tartása végett, például megengedte az előfizetőknek, hogy saját maguk készítsék elő a kábelek útját. Így sikerült elérni, hogy mára a teljes norvég szélessávú piac 13,4%-át birtokolja, lefedettségben pedig a háztartások 70%-a számára már elérhető az Altibox szolgáltatása.

Az ultragyors szélessáv másik nagy előnye: felkínálja a kormányzatoknak, hogy újragondolják a közszolgáltatásokra szánt erőforrások elosztását. Svédországban már létező szolgáltatások bizonyítják, hogy az FTTH-hálózatok hatékonyabbá teszik az egészségügyi ellátást, például azzal, hogy a páciensek jó minőségű videó- és adatkapcsolat útján otthonról is konzultálhatnak az orvosukkal, így a távoli kórházakba, rendelőintézetekbe tett utazások időráfordítása és a vele járó költségek is látványosan csökkennek.

Ultragyors munkahelyteremtés vidéken

Az észak-svédországi Hudiksvall példája jól illusztrálja, hogy az FTTH-hálózatok kiépítése milyen kézzelfogható gazdasági és szociális előnyökkel járhat a vidéki közösségek számára. Szembenézve azzal a ténnyel, hogy település népessége évről évre csökkenést mutatott, 2004-ben a városvezetés FTTH-hálózat létesítése mellett döntött avégett, hogy a településen rendelkezésre álljanak azok a feltételek és szolgáltatások, melyek mind az álláslehetőségeket teremtő új munkaadók, mind a helyi lakosok számára egyaránt vonzóak lehetnek. A beruházás megvalósítását követően a környéken letelepedő új vállalkozások száma évi 6­­­–14% közötti növekedésnek indult, és az ACREO svéd kutatóintézet is itt hozta létre legújabb kutatóközpontját.

A franciaországi Pau városában 2005-ben épült ki az FTTH-hálózat, aminek köszönhetően 800 új álláshelyet sikerült teremteni, és az EISTI nemzetközi tudományos oktatási intézmény is ott építette meg új kampuszát.

Mindkét esetben a helyi önkormányzatok elhatározása és aktív szerepvállalása nyomán került sor az FTTH-hálózat kiépítésére. A döntéshozók felismerték, hogy nem várhatnak passzívan a piaci szereplőkre a vidéki régiók ultragyors szélessávú behálózásában, mivel azok elsősorban a nagyvárosi hálózatok kiépítésében érdekeltek.

Ugyanakkor, a kormányoknak és önkormányzatoknak a szélessávú hozzáférés megteremtése közben nem szabad abba a hibába sem esniük, hogy az erre szánt közpénzeket csupán átmeneti, ideiglenes megoldásokra fordítsák. Egyes országokban a hagyományos televíziós műsorszórás digitálisra átállítása révén felszabaduló frekvenciák segítségével tervezik a vidéki régiók internet szélessávval lefedését. Csakhogy a vezeték nélküli technológia olyan hátrányokkal jár, amelyek még inkább növelhetik a vidéki lakosság digitális leszakadását. A vezeték nélküli hálózatok kapacitása ugyanis alapvetően korlátozott, ami a jövőre nézve azt jelenti, hogy maguk az online oktatási, egészségügyi és egyéb közszolgáltatások is csak korlátozottan lesznek elérhetőek. Ezt látva, a magasabban képzett, értelmiségi rétegek kétszer is meggondolják, hogy akarnak és tudnak-e olyan területen élni és dolgozni, ahol a külvilághoz kapcsolódni csak vezeték nélküli szélessávon lehetséges.

Napjainkban az állami és a magánszektor is azt mérlegeli, hogyan lehetne országszerte minél szélesebb körben elérhetővé tenni az ultragyors szélessávot. Körültekintő szélessávú beruházási döntéssel egyszerre lehet ugyanis új életminőséget kínálni a városlakóknak, ugyanakkor felgyorsítani a gazdasági fejlődést a vidéki régiókban is. A döntéshozók számára a helyes választás egyszerű: egyedül az FTTH-technológia képes szinte végtelen kapacitást nyújtani, ez az ami megéri a befektetést.  

Csak nagyvárosokat vagy virágzó vidéket is szeretnénk?

Az európai régiók jövőbeni fejlesztéséről szóló számos döntés jelenleg előkészítés alatt áll. Az Európai Unió 2014–20-i költségvetése az októberi uniós nyílt napok rendezvényen és a következő hónapok során más fórumokon is napirendre kerül. Világosan látni kell, hogy a vidéki régiók versenyképessége és sikere szempontjából kulcskérdés, hogy e térségek erőteljes uniós költségvetési támogatásban részesüljenek, és ezáltal a fejlődésük alapjául szolgáló üvegszálas FTTH-elérésük is biztosítható legyen.

A brüsszeli nyílt napokon, e héten, több ezer európai résztvevő tárgyal az európai digitális menetrend vidéki régiók fejlődésére gyakorolt hatásáról. Az eredménynek egyértelmű ’igennek’ kell lennie egyrészt a régiók fejlődésére, másrészt arra, hogy a 30 Mb/mp sebesség mindehhez nem elég! Ahogy a városlakókat, úgy Európa vidéki polgárait is megilleti az egyenlő hozzáférés joga, ami az otthonokig elérő üvegszálas FTTH-technológia segítségével hosszú távon biztosítható.

Az FTTH Council Europe iparági szervezet, melynek célja, hogy felgyorsítsa az üvegszálalapú, ultra-nagysebességű hálózatok lakossági és üzleti elterjedését. Az FTTH Council Europe azért népszerűsíti ezt a technológiát, mert általa olyan új szolgáltatások válhatnak általánossá, amelyek javítják az életminőséget, hozzájárulnak a környezet megóvásához, és növelik a versenyképességet. Az FTTH Council Europe tagságát több mint 150 vállalat alkotja.