Az influenza és a különféle, általában megfázásként emlegetett felső légúti betegségeknek csaknem mindig kísérője a nátha. Felmérések szerint az őszi-téli időszakban a felnőttek 14-20, az öt-hétéveseknek pedig csaknem hatvan százaléka náthás – egy szezon alatt átlagosan kétszer-háromszor is. Mindannak ellenére, hogy gyakori és sokakat érintő problémáról van szó, a felső légúti betegségekkel és a náthával kapcsolatban számos olyan tévhit létezik, amely akadályozza a hatékony kezelést. Az alábbiakban összegyűjtöttünk közülük néhányat:

1. A felső légúti betegségek csak hideg, csapadékos időben fordulnak elő.

Hamis: Bár valóban ebben az időszakban fordulnak elő leggyakrabban ezek a betegségek, száraz, meleg időben is gyakorta kialakulhatnak, olyan helyzetben például, amikor szervezetünk nagy hőmérséklet-különbségeknek van kitéve, legyen szó légkondicionáló használatáról vagy a nappali és az éjszakai hőmérséklet közötti nagy ingadozásról.

 

2. Nemcsak influenza, hanem nátha ellen is védekezhetünk védőoltással.

Hamis: Az előbbit az influenzavírus különféle változatai okozzák, és van ellene védőoltás, az utóbbi kialakulásáért a leggyakrabban a rhinovírusok okolhatók, oltás nincs ellene.

 

3. Az influenza és a nátha tünetei megegyeznek.

Hamis: Az influenza esetében a fő tünetek a láz, a hidegrázás, a fejfájás, a fokozott izomfájdalom, a száraz köhögés, az orrdugulás, azaz egész testet érintő általános tünetek. A náthás embert hőemelkedés, torokfájás és torokkaparás, száraz köhögés, orrdugulás, orrfolyás, szemváladékozás, fejfájás és tüsszentés kínozza.

 

4. A náthából hét-tíz nap alatt lehet felgyógyulni.

Részben igaz: A vírusos eredetű nátha általában hét-tíz nap alatt múlik el, ha azonban a nátha bakteriális eredetű, vagy a nem megfelelő kezelés nyomán bakteriális felülfertőzés jön létre, olyan szövődmények alakulhatnak ki, mint az arcüreggyulladás, a légcső- vagy hörghurut, illetve a tüdőgyulladás, amelyekből sokkal hosszabb ideig tart a felgyógyulás.

 

5. Nátha ellen leghatékonyabb kezelés az antibiotikum-kúra.

Hamis: Influenza és nátha esetén is az első körben tüneti kezelést (orrszpré, lázcsillapító, köptető és vitaminok) kell alkalmazni, s csak a tünetek súlyosbodása illetve a szövődmények kialakulása esetén lehet influenza-antivirális szereket és antibiotikumot, a nátha felülfertőződése, illetve a bakteriális eredetű nátha esetén pedig antibiotikumot szedni.

 

6. A nátha kezelésekor nem kell külön foglalkoznunk az orrdugulással.

Hamis: A nátha tüneti kezelésénél nagyon lényeges az orrban lévő váladék oldása és eltávolítása, az orrnyálkahártya duzzanatának csökkentése és a melléküreg kivezető nyílásainak szabaddá tétele. Ha ugyanis bedugul az orrunk, optimális közeg jön létre a kórokozók szaporodása és a szövődmények kialakulása számára. Emellett már néhány órás orrdugulás után kiszárad az orrunk, torok- és fejfájás jelentkezhet. Nemcsak napközben érezzük a kellemetlenségeket, hanem éjszaka sem tudjuk kipihenni magunkat, mert az orrdugulás az alvást is zavarja. Ezért fontos az orrdugulás okának tisztázása és az orrlégzés mielőbbi helyreállítása.

Az orrdugulás megszüntetésére tramazolin hatóanyagú orrszpré használata ajánlott. A gyógyszer percek alatt és hosszú órákra megszünteti az orrdugulást. Emellett a hozzáadott mentol, eukaliptusz és kámfor friss, tiszta és hűs érzetet biztosít. A mentol régóta alkalmazott inhalálószer, amely az orr hidegérzékelő receptoraira hat, a kámfor jól ismert légzéskönnyítő, az eukaliptuszolaj vékony filmréteget képez, s így védi a nyálkahártyát a kiszáradástól.

Az orrszpré hatékony használata végett befecskendezés előtt fújjuk ki alapos orrunkat, súlyosabb esetekben akár az orr kiöblítése is szükséges lehet! Fontos a rendszeresség, és hogy a betegtájékoztatóban leírtaknak megfelelő ideig (ez általában öt-hét nap) használjuk csak a szert! Az orrszprét a higiénés szabályok szerint csak egy személy használja, használat után pedig mossuk le a fúvókát langyos, szappanos vízzel!