Rekordközelben az amerikai részvénypiac, ömlik a pénz a mesterséges intelligenciába, a technológiai óriások értékeltsége az egekben. Ismerős? Igen. De 2026 nem 2000, és még kevésbé 2008. Ettől azonban egy komolyabb tőzsdei korrekció veszélye nagyon is valós. A tőzsde egyik legveszélyesebb mondata így hangzik: „most minden másképp van”. A másik pedig így: „ez pontosan ugyanolyan, mint legutóbb”. A jelenlegi amerikai részvénypiac esetében egyik sem igaz.

Az S&P 500 új rekordokat dönt, az AI-hoz kötődő beruházási hullám pedig olyan méreteket öltött, amelyeket néhány éve még nehéz lett volna elképzelni. A befektetők egyszerre áraznak további technológiai áttörést, erős vállalati profitokat és kedvezőbb monetáris környezetet. A kérdés adja magát: újabb buborék fúvódik?

A dotcom-korszak kísértete

A legerősebb történelmi párhuzam kétségtelenül az 1990-es évek végének internet mániája. A befektetők akkor egy dologban tökéletesen biztosak voltak: az internet alapjaiban fogja megváltoztatni a gazdaságot és a társadalmat. Abban viszont súlyosan tévedtek, hogy ebből automatikusan az következik: szinte bármilyen árat érdemes megfizetni egy internethez kapcsolódó vállalat részvényeiért.

Az eredmény ismert. A Nasdaq a 2000. márciusi csúcs és a 2002. októberi mélypont között értékének mintegy négyötödét elveszítette. Ma ugyanez történhet az AI miatt, mert a mesterséges intelligencia forradalmi technológia, de ez nem jelenti azt, hogy minden AI-hoz kötődő részvény jó befektetés – pláne bármilyen áron.

Van azonban egy döntő különbség 2000-hez képest. A mai technológiai piac vezető vállalatai nem pusztán ígéreteket árulnak. A Microsoft, az Alphabet, az Amazon és társaik százmilliárdos bevétellel, hatalmas nyereséggel és valódi cash flow-val rendelkeznek.

A 2000-es dotcom-láz idején rengeteg vállalatnak még működő üzleti modellje sem volt. Ma a kérdés nem elsősorban az, hogy léteznek-e valódi üzletek az AI mögött, hanem az, hogy elég nagy lesz-e a belőlük származó profit ahhoz, hogy igazolja a jelenlegi részvényárakat. Ez sokkal finomabb – de egyáltalán nem veszélytelen – probléma.

2008? Egyelőre nem

A Lehman Brothers 2008. szeptemberi összeomlásával viszont nem igazán összehasonlítható a mostani helyzet. A globális pénzügyi válságot ugyanis nem egyszerűen drága részvények okozták. Az amerikai ingatlanpiaci buborékra hatalmas hitelhegy és rendkívül magas pénzügyi tőkeáttétel épült. Amikor az ingatlanhitelek romlani kezdtek, nem csupán a részvényárfolyamok kerültek veszélybe, hanem maga a pénzügyi rendszer. A jelenlegi helyzet más.

Az amerikai jegybank pénzügyi stabilitási értékelése szerint a nagy bankok tőkehelyzete továbbra is erős, szabályozói tőkemutatóik történelmileg magas szintek közelében vannak. A rendszerben természetesen vannak kockázatok, de jelenleg nem látszik olyan klasszikus bankrendszeri időzített bomba, mint amilyen 2007–2008-ban ketyegett.

Egy 20 százalékos tőzsdei esés kellemetlen. Egy olyan helyzet azonban, amelyben a bankok egymás fizetőképességében sem bíznak, egészen más kategória. Jelenleg inkább 2000 bizonyos vonásait érdemes figyelni, nem 2008 megismétlődését.

Miért lehet mégis baj? Mert a jó hírek jelentős része már benne van az árakban.

A részvények értékeltsége történelmi összehasonlításban magas. A technológiai papírok iránt hatalmas a kereslet, az AI-beruházások százmilliárd dollárokat emésztenek fel, és a piac jelentős része arra számít, hogy ezek a beruházások óriási jövőbeli profitot termelnek.

Ez akár igaz is lehet. A probléma az, hogy magas értékeltségnél már nem elég jónak lenni. Jobbnak kell lenni annál, amit mindenki vár. Egy vállalat jelenthet rekordprofitot, és a részvénye mégis eshet, ha a befektetők még nagyobb rekordot vártak.

Ez a buborékok egyik sajátos mechanizmusa: nem feltétlenül akkor pukkadnak ki, amikor rossz lesz a világ, hanem akkor, amikor a valóság egyszerűen nem tud lépést tartani a várakozásokkal.

A nagy AI-kérdés

A következő évek egyik legfontosabb gazdasági kérdése ezért nem az lesz, hogy működik-e a mesterséges intelligencia, mert működik. Átalakítja-e a gazdaságot? Jó eséllyel át fogja alakítani. A valódi kérdés ez: ki fogja megkeresni rajta azt a rengeteg pénzt, amelyet a tőzsde már ma beárazott?

Az AI-infrastruktúrára fordított összegek elképesztő ütemben nőnek. Adatközpontok, chipek, energiaellátás, hálózatok és modellek építésére százmilliárdok mennek el. Csakhogy minden beruházás mögött előbb-utóbb megjelenik a könyvelő.

Mennyi a bevétel? Mennyi a profit? Mikor térül meg a beruházás? Ha ezekre a kérdésekre a következő években meggyőző válasz érkezik, könnyen lehet, hogy a mai részvényárak utólag nem is tűnnek majd olyan magasnak.

Ha azonban az AI fantasztikus technológiának bizonyul, miközben üzletileg a vártnál lassabban térül meg, akkor már sokkal kellemetlenebb forgatókönyv következhet. Pontosan ez történt az internettel is. Az internet nem azért okozott tőzsdei katasztrófát, mert nem működött. Hanem azért, mert működött – csak a befektetők túl sokat, túl gyorsan vártak tőle.

Jön tehát a zuhanás?

Ezt természetesen senki nem tudja. A 10–20 százalékos korrekció azonban nem valamiféle világvége-forgatókönyv. Ilyen visszaesések időről időre egészséges bikapiacokon is bekövetkeznek.

A sokkal érdekesebb kérdés az, hogy egy korrekció után visszatérnek-e a vevők, vagy kiderül: az árfolyamok mögött álló profitvárakozások tarthatatlanok.

Jelenleg több tényező is óvatosságra int. Magasak a részvényértékeltségek, hatalmas az AI-val kapcsolatos optimizmus, óriási beruházások indultak, miközben a hosszú távú kamatok és az államadósság finanszírozási költségei sem tűntek el a színről. Ehhez bármikor társulhat geopolitikai vagy energiapiaci sokk.

Ugyanakkor a másik serpenyő sem üres. A vezető technológiai vállalatok rendkívül nyereségesek, a bankrendszer lényegesen ellenállóbbnak látszik, mint 2008 előtt, és az amerikai részvénypiaci emelkedés az utóbbi időben valamelyest szélesedett is.

Ezért a legvalószínűbb veszély nem feltétlenül egy újabb Lehman Brothers. Sokkal inkább egy kijózanodás. A tőzsde egyszer csak felteheti azt a roppant prózai kérdést, amelyet technológiai forradalmak idején hajlamos sokáig elfelejteni: rendben, ez valóban megváltoztatja a világot – de mennyit ér? 2000-ben erre a kérdésre fájdalmas választ kaptak a befektetők, 2026-ban még nem tudni a választ.

Az összeállítás az MI segítségével készült