„A beruházások a vízrendszer vízminőségi és – mennyiségi állapotának javítását, az ökológiai körülmények helyreállítását, valamint a vizes élőhelyek rekonstrukcióját teszik lehetővé” – hangsúlyozta Molnár Ágnes. A 6,3 milliárd forint összköltségű, „A Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja” című fejlesztéssel majd megszüntetik a Duna Bősnél történt átkormányzása okozta vízhiányt, csökkentve a természetvédelmi területeken kialakult káros hatásokat. A nagyszabású munka eredményeképpen a mostaninál hatékonyabbá válik az árvízi védekezés, és visszaszoríthatóvá válik hosszú távon a kedvezőtlen feliszapolódási folyamat. A fejlesztés 22 települést és mintegy 200 ezer embert érint, a rehabilitáció révén a mostaninál tisztábbá válik a környezet és javul a térség lakosságának életminősége.
A 6,2 milliárd forintból megvalósuló, a Szigetköz mentett oldal és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú tovább fejlesztésének a célja a Duna elterelésével már nem érintett alsó-szigetközi hullámtéri és mentett oldali medrek rehabilitációja. Jelenleg az érintett medrek a Duna medersüllyedésének következtében az év egy részében szárazak, és ez a vízi élővilág életfeltételeinek romlását okozta. A vízpótló hálózat kialakításával megoldható az értékes élőhelyek vízellátása, és javulnak a belvízelvezetés feltételei. A sajtóeseményen elhangzott: a fejlesztések a közmunkások tervezett bevonásával kapcsolódnak a Start munkaprogramhoz, amely újabb munkahelyeket, újabb lehetőségeket teremt a helyiek számára.
A tervezett beavatkozásokról természetvédelmi szakemberek bevonásával döntöttek. A fejlesztésekkel rehabilitálják az Észak-Hanság vízellátását biztosító mosonmagyaróvári Mosoni-Duna-duzzasztót, megvalósulhat a Mosoni-Duna és a Lajta duzzasztó ökológiai árjárhatósága, valamint hallépcső épül a Mosoni-Duna és az Öreg-Duna között.
