Hiába tölti a magyar alkalmazott (európai szinten a harmadik) legtöbb időt a munkahelyén a román és a lengyel társai után, produktivitása nincs arányban a többletmunkával. A felmérések szerint amit a magyar 10 óra alatt teljesít, azt a német vagy holland társai hat óra alatt képesek elvégezni.

A hatékonyság ilyen mértékű különbségének okai a nyugat-európai munkáltatók hazai gyakorlattól eltérő mentalitásában és a munkavégzés intézményi közegében keresendők. A fejlett világban szinte mindenütt felismerték, hogy a munkaerő nemcsak költségtényező, de a legjobb befektetés is, és ennek megfelelő gondossággal bánnak vele – állítja dr. Gotthardt Zsóka pszichológus, a Big Five Akadémia szakértője.

A szakember szerint, ellentétben a külföldön elterjedt gyakorlattal, az itthoni alkalmazottak még eszközként is másodrangúak, hiszen miközben a vállalati autót rendszeresen átvizsgálják, javítják és ápolják, aközben a dolgozóknak gyakran sem időt, sem lehetőséget nem adnak a regenerálódásra, feltöltődésre. Márpedig a fáradt, motiválatlan, elhanyagolt munkavállaló nemcsak a társai, de még a gépek teljesítményét is képes lerontani.

Gátja a hatékony munkának a munkahelyeken belül tapasztalható folyamatos harc és vetélkedés is – jelenti ki Gotthardt Zsóka. Tetemes szervezeti erőforrásokat köt le feleslegesen, ha a vezető az együttműködés, az egyéni teljesítmények egyesítése helyett az állandó vetélkedést támogatja. Az átlag magyar munkavállaló véget nem érő, ádáz küzdelmet vív a kollégáival, a főnökeivel. Meggyőződésük, ha a „harcot” abbahagynák, lankadna az éberségük, akkor hamarosan kifúrnák, elbocsátanák őket, kimaradnának a béremelésből, előléptetésből, ők kapnák a rosszabb megbízásokat. Az igazán tragikus az, hogy valószínűleg ebben igazuk is van, márpedig ilyen feszültségben képtelenség tartósan jó teljesítményt nyújtani − teszi hozzá a szakember.

Baj van a munkahelyi képzésekkel is – sorolja tovább a versenyképességet gyengítő hazai tényezőket Gotthardt Zsóka. Az oktatást Magyarországon a cégek többsége még mindig feleslegesnek, jobb esetben szükséges rossznak tekinti. Pedig a rendszeres és megfelelő színvonalú képzés lehetne az egyik kulcsa a vállalkozás alkalmazkodóképességének, és feltétele annak, hogy a dolgozók a gyors fejlődés közepette is fenn tudják tartani munkájuk színvonalát. Ennek ellenére a munkáltatók a képzés helyett gyakran a munkavállalóra nehezedő nyomás fokozásával próbálják a jobb teljesítményt sarkallni, ami rövid idő alatt kiégéshez, a lojalitás csökkenéséhez vezet – figyelmeztet a szakértő.