Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke a múlt évek forgalmáról elmondta, hogy a gazdasági-pénzügyi válság ellenére is viszonylag stabil maradt a karácsonyi édességforgalom. Mi több, némileg növekedett is 2009-hez képest, miután tavaly 738 tonna (2009: 726 to) fogyott a karácsonyi szezonális édességekből; a forgalom forintban: 2,476 milliárd 2010-ben, 86 millióval kevesebb egy évvel azelőtt. Érdekesség, hogy az utóbbi időszakban nálunk is kedvelt termék lett a csokiból készülő adventi kalendárium (57 tonna), bár aligha fogja „lekörözni” a hagyományos figurás édességeket és a mikulászsákot.
A karácsony főszereplője továbbra is a hungarikummá előlépett szaloncukor, amelyből az édesipar tavaly különösen sok újdonságot mutatott be. Fogyott is szépen a szalon: ötmilliárd forint értékben vásároltak belőle honfitársaink, miáltal az ünnepi édességekre költött pénz kétharmadát erre, a többit pedig figurás édességekre (1,6 miliárd), mikuláscsomagokra (367 millió) és adventi kalendáriumokra (278 millió forint) adták ki.
Sánta Sándor örömmel számolt be arról, hogy az ünnepi forgalom igen nagy hányadát (pénzben kifejezve: 85 százalékát!) a valódi, jó minőségű csokoládéból készült termékek adják, kiszorul a fogyasztásból a csokoládémassza (kakaóvaj helyett növényi zsírok vannak benne), melynek élvezeti értéke még csak nem is hasonlítható a csokoládéhoz (ami viszont magas beltartalmi értéket képvisel éppen a nemes és valódi nyersanyagok révén). A valódi csokoládé és a csokoládémassza alapanyagból készült figurás termékek aránya kétharmad–egyharmad.
Itt érdemes emlékeztetni arra, hogy az édesipart nem csupán a népegészségügyi termékadó húzza, hanem az is, hogy a két legfontosabb alapanyag, a cukor és a kakakó ára már-már az egekbe szökött az utóbbi időszakban. Nagyon nehéz dolguk van a szakma hazai művelőinek, akik egyszerre szeretnének versenyezni a külföldi árukkal és a magyar fogyasztóért a belföldi árakkal.
Az Infovilág munkatársának érdeklődésére Sánta Sándor elmondta, hogy az ipar a legjobbb szándéka és igyekezete ellenére sem tudott fölkészülni a NETA-ra, azaz a népegészségügyi termékadóra, aminek bevezetése jóformán pillanatok alatt megtörtént. Sajnos, az intézkedést nem előzték meg hatástanulmányok, egyeztetések. Az Édességgyártók Szövetségének elnöke hangoztatta, hogy ez az adónem csaknem annyira hungarikum, mint a szaloncukor, miután hasonló csupán Dániában van, ám hatását nem érte el ott sem. Mindazonáltal a magyar édesipar valamennyi szereplője továbbra is arra törekszik, hogy termékkínálatával segítse a korszerű és egészséges táplálkozást.
A mai sajtóeseményen Pintér Erika, a Trend International Piackutató Kft. tulajdonos-ügyvezetője ismertette az általa vezetett társaság véleménykutatásának eredményét, amely szerint minden negyedik „elkötelezett” és minden második „átlag” fogyasztó csökkenteni készül/kényszerül az édességvásárlását. Az elkötelezettek ragaszkodnak a megszokott, jó minőségű termékekhez, az átlag fogyasztók fele viszont kénytelen lesz olcsóbb terméket választani. (A felmérés részletei itt megtekinthetők.)
Sánta Sándor végezetül bejelentette, hogy kétszer két, azaz négy év után megválik a Magyar Édességgyártók Szövetsége elnöki tisztségétől, miután a szervezet alapszabálya egymás után legföljebb egyszeri újraválasztást tesz lehetővé. A szakember föltett szándéka, hogy továbbra is minden erejével segítse az iparágat, és reménybeli elnökségi tagként elkötelezetten képviselje érdekeit – a fogyasztók szolgálatában.
