A Secret Control cég számításai szerint Magyarországon körülbelül még nyolcszázezer vállalati járműben nincs GPS-es flottafelügyelet, így összesen minimum 120 milliárd forintot dobnak ki a cégek az ablakon évente − nyilatkozta a társaság igazgatója. Varga László az összeg nagyságát ahhoz hasonlította, hogy ismerete szerint ennyit szán a kormány a Népstadionra 2014-ig. Ennyi pénzből például építhetnénk három Kőröshegyi völgyhidat, vagy megépülhetne az M4 autópálya Budapest és Szolnok között.
Tízliteres átlagfogyasztással és 400 forintos üzemanyagárral számolva, évi 38 ezer km futásteljesítmény mellett a vállalkozások minden tíz autón legalább 1,5 millió forintot spórolhatnának meg a GPS-alapú flottakövetéssel. A haszonjárművek zöme ennél többet fut és fogyaszt, és az üzemanyagok is drágábbak már 400 forintnál − ismertette a tényeket a vezető. Mint mondta, bár növekszik a piac, számos hazai vállalkozás még mindig nem vesz tudomást a költségcsökkentés egyre szorongatóbb kényszeréről. Folyton forrás- és tőkehiánnyal küszködik, miközben felesleges kiadásai vannak. Ez a mai (és holnapi) üzemanyagárak, a stagnáló piac és növekvő adóprés mellett enyhén szólva is furcsa – hangsúlyozta Varga László.
A Tigáznál a flottakövetés három évvel ezelőtti bevezetésének eredeti oka is a költségcsökkentés volt, de utóbb a lépés jóval több területen bizonyult hasznosnak − ismertette saját példájukat Posztós Balázs, a vállalat flottáért felelős vezetője. Már a kezdetektől 11 százalékos üzemanyag-megtakarítást értek el úgy, hogy a járműpark még némileg gyarapodott is. Számos vállalat számolt be hasonló tapasztalatokról, mint például az ELMÜ, a MOL, a Philip Morris, a Coca-Cola, a Dreher. A rendszer az üzleti környezet szigorodásával egyre gazdaságosabbá válik, így mára már 10–20 járműből álló flottánál is néhány hónap alatt megtérül – hangoztatta Varga László. A flottafelügyelettel ellátott járművek száma Németországban 35 százalék feletti és dinamikusan növekszik, hazánkban viszont még csak mintegy nyolcszázalékos.