Szomorú tény, hogy a magyar nők 75%-a és a férfiak 71%-a saját bevallása szerint nem tud eleget a nemi úton terjedő betegségekről, miközben a magyarok rendszeresen bonyolódnak kockázatos együttlétekbe. A lakosság tájékozottságát tekintve sokatmondó adat, hogy a hazai válaszadók kétharmada (64%) szüzessége elvesztésekor egyáltalán nem védekezett HIV/AIDS, vagy egyéb nemi úton terjedő megbetegedések ellen. Ugyanez az arány például a lengyelek esetében majdnem csak fele ekkora (37%).
Az első alkalmakat nézve, a magyar nők 47%-a, a férfiak 32%-a élt párkapcsolatban szüzességének elvesztésekor. Hétszer több férfi, mint nő (4%) állítja, hogy első együttléte egy futó kaland eredményeként jött létre.
Gyakori visszatérő probléma, hogy a máig sokan egyáltalán nem védekeznek az együttlétek alkalmával. A válaszadók többsége ezt azzal indokolja, hogy meg volt győződve arról, hogy partnerének nincs nemi úton terjedő betegsége, így vállalta a kockázatot. A kapcsolatban élő válaszadók harmada nem tudja biztosan, párjának volt-e valaha valamilyen fertőzése. Azok közül, akik védekezés nélkül létesítettek szexuális kapcsolatot, mindössze 18% látta be, hogy hiba volt és utólag megbánta.
A partnerek számát tekintve a magyar férfiak szüzességük elvesztését követően átlagosan 20 nővel létesítenek szexuális kapcsolatot, amely több mint a francia (19), a brit (17) vagy az orosz (15) átlag. A magyar nők ezzel szemben átlagosan hét férfivel kerülnek intim viszonyba – ami kettővel kevesebb az oroszokhoz, hárommal pedig a franciákhoz képest.
A kutatásból kiderül, hogy a magyar nők kétszer hűségesebbek, mint a férfiak. Ötből egy férfi, és csupán a nők tizede állítja, hogy egy komoly kapcsolatban hűtlen volt párjához, legalább egyszer. A párkapcsolatban élő férfiak hatoda azonban rendszeresen választ magának alkalmi szexpartnert, a nőknek csupán 7%-a vallja, hogy szeretője van. Életkor tekintetében a hűtlenség leginkább az 50–64 év közötti korosztályra jellemző: ötöde állítja, hogy rendszeresen vannak afférjai; a 25–34 év közöttieknek csak a tizede nyilatkozott ekképpen.
A felmérés eredményei dr. Erős Erika szexuálpszichológus szerint is aggasztóan magas arányt mutatnak arról, hogy a nemi kapcsolatot mennyire felkészületlenül vállalják a magyarok. „A felkészületlenség az érzelmi kötődés hiányára és a szexuális úton terjedő betegségek figyelmen kívül hagyására egyaránt vonatkozik. A szexuális életre nevelés 1975 óta kötelező, így ebben az itt megkérdezettek egy része még nem részesülhetett, ez befolyásolhatja az eredményeket. A magyar iskoláskorúak körében végzett felmérés biztatóbb adatot mutat. A fiataloknak mintegy tizede nem védekezik, és elsőként választandó védekezési mód körükben az óvszer (56%-ban). A gimnáziumi tanulók 3–4-szer gyakrabban védekeznek, mint a szakiskolába járók. Ezek az adatok a szexuális felvilágosítás eredményességét mutathatják, de kétségtelen, hogy annak minőségében látványos változtatásokra van szükség.
A jelenlegi gyakorlat gyengesége az anatómia-centrikusság és a szexuális úton terjedő betegségek nem megfelelő hangsúlyozása. Az érzelmi felelősségbeli oldal kifejezett fejlesztése szükséges a hatékonyabb nevelés, és egyben a boldogabb párkapcsolatok támogatásához” – nyilatkozta dr. Erős Erika.
„A kutatásból tisztán látszik, hogy az aktív nemi életet élő magyarok közül sokan kockáztatják rendszeresen saját maguk és partnerül egészségét, ami szomorú tény. Az eredmények is azt bizonyítják, hogy nagy szükség van a felvilágosításra ahhoz, hogy felnőtt korban elegendő szexuális intelligenciával rendelkezzünk” – mondta Krassovics Miklós, a Durex kategóriamenedzsere.
A Durex szeptemberi kutatásában 36 országból 29 ezer ember vett részt.
Reményes javulás az AIDS elleni küzdelemben – világszervezetek jelentése
Mind a HIV/AIDS megelőzésébe, mind pedig a kezelésbe fektetett hosszú távú befektetések, úgy tűnik föl, kezdenek megtérülni. A WHO, az UNICEF és az UNAIDS közös jelentése azt mutatja, hogy az AIDS-ellenes kampányok 15%-os csökkenést hoztak az új fertőzéseket tekintve az utóbbi 10 évben, valamint 22% csökkenést az AIDS-szel kapcsolatos halálozást illetően a múlt 5 évben. A gyerekek azonban nagyobb veszélyben vannak, mint a felnőttek!
„A világnak 10 évébe telt, hogy eljusson idáig” – mondta Gottfried Hirnschall, a WHO HIV-osztályának igazgatója. „Közel állunk ahhoz, hogy legyőzzük a kórt, de ez csak akkor sikerülhet, ha megtartjuk és felgyorsítjuk a folyamatot a következő, minimum tíz évben.”
„A gazdasági megszorítások idején különösen fontos lesz, hogy gyorsan alkalmazzunk új tudományokat, technológiákat, valamint módszereket, melyek növelik a HIV-programok hatékonyságát az országokban.”
A jelentés rávilágít az eredményekre:
- A HIV szűréshez való jobb hozzáférés eredményeként 2005-ben még csak a Kelet- és Dél-Afrikában élő terhes nők 14%-a, 2010-ben már 61%-a részesült szűrésben és HIV-tanácsadásban.
- A WHO, az UNAIDS és az UNICEF 2015-ig szeretné elérni, hogy ne szülessék HIV-fertőzött gyermek, azaz megakadályozni, hogy a HIV-fertőzött nők megfertőzzék születendő gyermeküket. Tavaly az érintett várandós nőknek csaknem a fele (48%-a) kapott hatékony gyógyszereket, hogy meggátolják a vírusnak anyáról gyermekre terjedését.
- Tavaly 2,7 millióan fertőződtek meg a HIV-vírussal a világon. Jelenleg 34 millió HIV-fertőzött él a Földön. Az AIDS okozta halálozás aránya 2005 óta fokozatosan csökkent: 2,2 millióról 1,8-ra. A csökkenést részben a fertőzés terjedésének lassulása, részben pedig az antiretrovirális kezelés szélesebb körű alkalmazása okozza. Az antiretrovirális kezelés (ART), mely nemcsak a fertőzött emberek egészségét és jólétét javítja, hanem a fertőzés további terjedését is megállítja, már 6,65 millió ember számára érhető el az alacsony- és közepes nemzeti jövedelmű országok közül. Ez 47%-a annak, akik rászorulnak.
- Minél egészségesebb egy ember, annál jobban teljesít pénzügyileg. A jelentés kimondja, hogy a HIV-vel kapcsolatos egészségügyi szolgáltatásokba történő befektetés akár 3 milliárd USA dollár nyereséget hozhat 2020-ig, többet mint amennyit az ART-programokra költenek.
Több mint a fele azoknak, akik antiretrovirális kezelésre szorulnak az alacsony- és közepes jövedelmű országokban még mindig nem jut hozzá a szolgáltatáshoz. Sokuk azt sem tudja, hogy egyáltalán HIV-pozitív. Aggasztóan magas a HIV-fertőzöttek aránya a rizikócsoportokban: a szexmunkások, a homoszexuálisok és az intravénás droghasználók között. A tanzániai Dar-es-Salaamban például a szexmunkások harmada, Szentpétervárott az intravénás droghasználók 57%-a HIV-fertőzött.
Világszerte a HIV-el élő 15–24 évesek nagy többsége nő. Ez az arány a szub-szaharai Afrikában még magasabb, ahol a lányok és fiatal nők a fertőzött fiatalok 71%-át teszik ki. Lényegében a prevenciós stratégiák őket nem érik el.
Kelet-Európában és Közép-Ázsiában a HIV-fertőzöttek több mint 60%-a intravénás droghasználó.
Annak ellenére, hogy a jobb szolgáltatásoknak köszönhetően 350 ezer esetben sikerült megakadályozni a HIV átvitelét anyáról gyermekre, 3,4 millió gyerek él HIV-vel, közüle sok semmiféle kezelésben nem részesül. Tavaly a gyerekeknek pusztán negyede kapott kezelést az alacsony és közepes jövedelmű országokban; ugyanez az arány felnőttek esetében 2-ből 1.
Leila Pakkala, az UNICEF genfi regionális irodájának igazgatója mondja: „Miközben mérhető eredményeket értünk el a felnőttek kezelését, megóvását és segítését illetően, aközben meg kell jegyeznünk, hogy a gyerekek ellátása területén már korántsem ilyen jók az eredmények. Esélyegyenlőségen alapuló átgondolt cselekvési tervekkel és stratégiákkal biztosra kell vennünk, hogy világméretű erőfeszítéseink a gyerekek számára is ugyanolyan jól működnek, mint a felnőttek számára.”
A jelentés szerint Nyugat- és Közép-Európában, valamint Észak-Amerikában 2004 óta stabil a helyzet, az új fertőzések nagy része az USA-ban történt. Kelet-Európa és Közép-Ázsia viszont erőteljes növekedést mutat a HIV-fertőzésekben. A múlt évtizedben az új fertőzések száma két és félszeresével nőtt. Ennek 90%-a Oroszországban és Ukrajnában történik. A régióban az antiretrovirális kezelésekhez való hozzáférés nagyon alacsony, mindössze 23%.
