A külföldi vendégek csaknem kilencmillió vendégéjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken 2010 tíz hónapjában; számuk 5, az éjszakáké pedig 2 százalékkal nőtt a tavalyi hasonló időszakhoz mérten. A külföldivendég-forgalom szerkezete továbbra is átalakulóban van, a számunkra legfontosabb küldő országok közül az Olasz-, a Német- és a Franciaországból érkezett vendégek által eltöltött éjszakák száma csökkent, a Lengyel-, a Csehországból és az Egyesült Államokból érkezetteké nőtt, az Ausztriából, valamint Egyesült Királyságból érkezetteké stagnált. A külföldivendég-forgalom jelentős részét fogadó szállodákon belül a négycsillagos kategóriában számottevő volt a növekedés, az ötcsillagos szállodákban ugyanannyi, az egy–háromcsillagos egységekben pedig kevesebb éjszakát töltöttek el a külföldiek, mint 2010 azonos időszakában.
A külföldi vendégek száma – a Balaton, Közép- és Dél-Dunántúl kivételével – mindegyik turisztikai régióban emelkedett.
Az év tíz hónapjában a belföldi vendégek több mint 8 millió vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken. Számuk két, az eltöltött éjszakáké öt százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A belföldivendég-forgalom kétharmadát fogadó szállodákban a vendégéjszakák száma 3%-kal bővült. A vendégek körében szintén közkedvelt panzióknál az alacsony vendégforgalom következtében a vendégéjszakák száma negyedével csökkent. A vendégszám csökkenése ötöt érintett a kilenc turisztikai régióból.
A szálláshelyek összes árbevétele folyó áron két szzalékkal emelkedett 2010 azonos időszakához képest, miközben a szálláshely-szolgáltatás árindexe 2011-ben csökkent. A kereskedelmi szálláshelyek 2011. január–októberben összesen 208 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen belül a szállásdíj-bevétel 116 milliárd forint volt.
Októberben a kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 15 271 forint, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel (bruttó REVPAR) 7577 forint volt. Budapesten a vendégforgalom döntő részét fogadó három–ötcsillagos kategóriákban a szobák átlagára szeptemberben 9800–35 600, az egy kiadható szobára jutó árbevétel 5200–27 200 forint között alakult.
Január–októberben a szállodák szobakihasználtsága átlagosan 47,8%-os volt, ezen belül az ötcsillagos szállodák működtek a legmagasabb, kis híján kétharmados szoba-kihasználtsági aránnyal; a négycsillagos házak 55%-os foglaltságot értek el. A szállodai kihasználtság összességében másfél százalékponttal volt magasabb, mint egy évvel azelőtt. A gyógyszállodák szobáinak igénybevétele is átlagon felüli, 55% volt.
Budapesten mind a belföldi, mind a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma nőtt, összességében 3%-kal. A Balatonon eltöltött éjszakák száma a kül- és a belföldi vendégek esetében egyaránt csökkent. A népszerű gyógy-, illetve wellness-szállodák látogatottsága októberben eltérően alakult. Októberben a balatoni gyógyszállodák vendégforgalma 5,5%-kal emelkedett, miközben a wellness-szállodáké – a kapacitásnövekedés ellenére – 10%-kal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. Január–októberben a Balatonon kívül a dél-dunántúli, az észak-alföldi, továbbá a tisza-tavi turisztikai régióban csökkent a vendégforgalom.
A szálláshely-szolgáltatást nyújtó – több, különböző ágazatban működő – vállalkozások a szálláshelyeken októberben közvetlenül 27 ezer főt foglalkoztattak, ami kissé elmarad az előző év azonos időszakitól. A részmunkaidős foglalkoztatás aránya a szállodákban kategóriánként változó, és kölcsönzött munkaerőt lényegében csak a négy-, illetve ötcsillagos egységek foglalkoztattak, minimális arányban.
A szálláshelyi kapacitásra egyszerre volt jellemző: a gazdasági környezet változására a szállodák, panziók, kempingek stb. egy része úgy reagált, hogy beszüntette működését, mások éppen bővítették a kínálatot. Ennek eredőjeként 2011. október 31-én a hazánkban működő kereskedelmi szálláshelyek száma 2214 volt, ezen belül 846 szálloda 51 ezer szobával, 836 panzió 9 ezer szobával működött. Az egyéb szálláshelyek (üdülőház, kemping és közösségi szálláshelyek) száma 532 volt.
