Budapest valaha mocsaras, elhanyagolt területén már ma is rengeteg a látnivaló: a többi között ott kereshetjük föl az állatkertet, a Nagycirkuszt, a Széchenyi fürdőt; a Hősök terén szobrok sorjáznak, a két múzeumban pedig remek tárlatokat tekinthetünk meg. A kisföldalattinak ma is csodájára járnak a turisták, az Andrássy utat pedig remek épületek szegélyezik; hogy csak egyet említsünk közülük – ilyen az Állami Operaház.

A kulturális államtitkárság most nagyszabású terveket kovácsol avégett, hogy a leendő Andrássy-negyed kulturálisan a világ egyik legizgalmasabb térsége lehessen. Lényegében elvi döntés született róla, hogy a mai 56-ok terén, a volt Felvonulási téren két vagy három épület magasodik majd, ahol a Nemzeti Galéria műkincseit, illetve a Szépművészeti Múzeum jelenleg raktárakban tárolt alkotásait helyezhetik el. És ott kapna otthont a kecskeméti fotómúzeum gyűjteménye is.

Szőcs Géza azonban lehetőséget teremtene a múzeumok további koncentrálására is. A kulturális államtitkár a Néprajzi Múzeumot a MÁV egykori, jelenleg üresen álló, Andrássy úti székházába költöztetné, és a sugárút közelében helyezné el a Kassák Múzeumot. Szerinte kulturális funkciót kellene találni a balettintézet egykori épülete számára éppúgy, mint a kisföldalatti pókhálós remíze számára is, ahol a Vasarely Múzeumot kereshetné fel a közönség. A Ferdinánd-híd tövében álló Hargita-csarnokokban pedig vasúttörténeti kiállítás nyílhatna.

S ha már az 56-osok terét megbolygatják: a terület alatt nemcsak mélygarázst kellene létesíteni, hanem a Podmaniczky utcától a Hősök terén át egészen az Ajtósi Dürer sorig közlekedési kéregalagútba lehetne süllyeszteni a közúti forgalmat. Így a Hősök tere és környéke gyalogosövezetté alakulna át. Megfontolandó,hogy nem lehetne-e működtetni a millenniumi földalatti eredeti kocsijait, illetve nem kellene-e föltámasztani idegenforgalmi látványosságként a lóvasutat? – tűnődött el a tájékoztatón az államtitkár. (Elvégre máris célegyenesbe fordult a Nemzeti Lovas Program – a szerk.) Aki nem a Kossuth térre, hanem az Andrássy út elejére képzeli el Andrássy Gyula újraalkotandó szobrát, de szerinte kulturális funkciót kaphatna a Schiffer-villa éppúgy, mint az Ajtósi Dürer sori volt Szent Szív iskola is. Az Andrássy-negyed  hatástanulmányaira a kormány 150 millió forintot különített el – mondta Szőcs.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója kormánybiztosi minőségben felelős azért, hogy elkészüljön az építészeti tervpályázat kidolgozása – különös tekintettel arra a MúzeumLiget elnevezésű épületegyüttesre, amely a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeit fogadja be. Mint a kormánybiztos újságírók előtt elmondta: a nagyszabású tervek összhangban állnak a nemzeti közgyűjteményi rendszer egészének áttekintésével. Jövő június 30-ig kell megszületnie annak a kormány-előterjesztésnek, amely eldönti, hogy mely múzeumok költözzenek a Városligetbe. Baán László szerint a gazdasági válság lecsengésével, vagy érezhető mérséklődése után, 2016–17 táján lehetne hozzálátni a városrendezési és -fejlesztési tervek megvalósításához, s ennek eredményeképpen voltaképpen új kulturális-turisztikai városközpont jöhetne létre. A betelepülő kávézók, éttermek, galériák pezsgést hozhatnának a világörökség eme helyszínére, s afféle kulturális korzó alakulhatna ki a Városligettől a Dunáig.