Az internet hasznos eszköze a tanulásnak, az információszerzésnek, a játéknak, a társas kapcsolatoknak. Veszélyei fölött sem szabad azonban szemet hunyni. Becslések szerint a gyermekbántalmazásról készült képfelvételek száma az interneten milliókra tehető, a felvételeken látható gyerekek száma pedig sok tízezer. A képek egy része 20–30 évvel ezelőtt készült, időközben digitalizált videókból származik. Ha egy képet feltöltenek a netre, az onnantól önálló életre kel. Képes átlépni minden határt és időkorlátot. Ráadásul kitörölhetetlen!

A szülők sok esetben képtelenek lépést tartani a technológiával, ennélfogva nem tudnak segítséget/támpontot adni a gyerekeknek. Az internet határtalanságát kihasználják a bűnözők, hisz’ leginkább onnan támadnak, ahol a törvénykezések kevésbé hatékonyak és erősek. Épp ezért lenne szükség világméretű összefogásra –hívja fel a figyelmet az UNICEF (az ENSZ Gyermekalapja) Innocenti kutatóközpontjának legújabb tanulmánya.

Ahhoz, hogy igazán hatékony lépéseket tehessünk a gyerekek védelmére, a mi esetünkben pontosabb magyar adatokra, a hazai körülményeket, veszélyeket a jelenleginél jobban feltáró országos reprezentatív vizsgálatra lenne szükség – hangoztatják az Országos Kriminológiai Intézet munkatársai, hozzátéve: „egyelőre csak fővárosi adatokkal rendelkezünk”.

A mostani, nemzetközi tanulmány kimondja: a gyerekek a világ minden táján hasonló módon és hasonló célokra használják az internetet; mindenekelőtt a közösségi oldalakat. Fő céljuk az ismerekedés és a kapcsolattartás. Az UNICEF-tanulmány az online erőszak három formáját vizsgálta: szexuális visszaélések, az ezt rögzítő felvételek, valamint a virtuális bántalmazás (cyberbullying).

Nehéz megbecsülni a gyermekbántalmazást ábrázoló képeket tartalmazó honlapoknak a számát. Az Internetfigyelő Alapítvány (IWF) tavaly jó 16 700 szexuális gyermekbántalmazási esetet leplezett le, és intézkedett is; 2006-ban pedig 10 600 egyedi weboldalhoz vagy honlaphoz tartozó URL-címet azonosított. A hazai kutatások azt mutatják, hogy minden második 16 éves találkozott már online pornográf tartalmakkal akaratlanul, és a megkérdezettek közül 10-ből egy mondta, hogy az interneten megismert idegen személy szexuális tartalmú beszélgetést is kezdeményezett vele. Minden harmadik tizenéves pedig elküldte már fényképét vagy videóját online megismert idegennek.

Az UNICEF kutatása szerint vannak olyan bántalmazók, akiknek 200 fiatal is van az online ’barátok’ listáján. Ők a becserkészési folyamat különböző szakaszaiban állnak.

Egyáltalán nem áll rendelkezésre információ azoknak a számát illetően, akik az interneten környékezik meg a gyerekeket. Ez a tevékenység sok országban nem minősül bűncselekménynek – köztük nálunk sem! –, ezért nem is vezetnek róla nyilvántartást. A rendelkezésre álló, főleg az iparosodott országokban készült tanulmányokból kiderül, hogy a szexuális gyermekbántalmazás online elkövetői tipikusan jól képzett, munkahellyel rendelkező, főleg európai és észak-amerikai, különböző korú férfiak.

Az Országos Kriminológiai Intézet és az ESZTER Alapítvány fővárosi, 15 éves középiskolások körében végzett reprezentatív kérdőíves felmérése szerint a gyermekek körében nem jellemző az idősebbek által, szexuális kizsákmányolás, visszaélés céljából történő online ismerkedés (azaz a becserkészés, a „grooming” jelensége). A kamaszok nagy része használja ugyan az internetet ismerkedésre, és nem ritka, hogy ezt „offline” szexuális kapcsolat is követi. Ez azonban főként kortársak közötti, valamint kölcsönös beleegyezésen alapuló kapcsolat, tehát nem a fiatal hiszékenységét kihasználó szexuális visszaélés.

Ugyanakkor a kortársak közötti online bántalmazás különféle formái (online bullying vagy cyberbullying) sokkal gyakrabban fordulnak elő, mint amilyen hangsúlyt ez a bántalmazás médiában kap. E területen a látencia valószínűleg sokkal nagyobb is, mint a szexuális visszaéléseknél. A budapesti kutatás adataival egybehangzóak más vizsgálatok eredményei is, így például az Európai Unió 25 országában tavaly végzett EU Kids Online kutatás magyar és nemzetközi adatai.

A világon a gyerekek mindenhol arról számoltak be, hogy életükben komoly probléma az internetes zaklatás, a felnőttek viszont nem érzik ennek súlyosságát.

Az online zaklatásoknak elenyésző hányada realizálódik a való életben, a nagyobb gond inkább abból adódik, hogy mik történnek az online térben a zaklatás közben. Ide tartozik a személyes és intim adatok/képek megszerzése és az azzal való visszaélés, valamint az online zaklatás egyéb formái, pl.: lejáratás.

Az UNICEF amerikai kutatása szerint azok a gyerekek, akik az iskolában erőszakoskodnak másokkal, valószínűleg maguk is elektronikus zaklatás áldozatai. Az internetes zaklatás elkövetői legtöbbször más gyerekek és fiatalok. A zaklató névtelensége ijesztőbb lehet a gyerekek számára, fokozhatja a védtelenség érzését, így komoly sérüléseket okozhat. Egy iskolai zaklatás hazatérve megszűnik, az internet miatt az áldozat viszont otthon is áldozat marad. A netes zaklatás nagy nyilvánosság előtt zajlik, még több tanú látszólagos beleegyezésével, mint az offline zaklatás közben.

Európában az internet-hozzáféréssel rendelkező 9–16 éves gyerekek naponta 1–5 órát neteznek, Magyarországon ez az arány napi 2,5 óra (156 perc). A kutatóközpont felhívja a figyelmet arra, hogy a gyerekek átlagosan havi 1,5 napot (39 órát) töltenek online, kétszer annyit, amennyit a szüleik gondolnak.

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat hazai kutatásából kiderült: a 13–17 év közöttiek szinte mindegyike az otthonában is hozzáfér az internethez, van mobiltelefonja, csaknem a felének pedig okostelefonja. A tendencia az okostelefon felé fordul, amit jól bizonyít, hogy Japánban a fiatalok többsége (60%) mobilinternettel csatlakozik a világhálóhoz.

Az ’okostelefonok’ elterjedése behatárolja a szülők ellenőrzői és szabályozói lehetőségeit, így nő a gyermekekre leselkedő veszélyek száma.

Világszerte számos bizonyíték van arra, hogy sok fiatal, különösképp a 12–16 év közöttiek, egészen személyes dolgokat is megosztanak. Az EU Kids online 2010-i tanulmánya alapján minden 5. gyerek megosztja az otthoni címét, és minden 20. a telefonszámát is szerepelteti az adatlapon.

Mindaddig, amíg a zaklatók biztosak abban, hogy anélkül zaklathatnak gyerekeket, hogy kockáztatnák a társadalmi rosszallást, folytatni fogják. A gyermekek online szexuális zaklatása és kizsákmányolása világméretű probléma, amit hatékonyan megcélozni csak a minden szinten megvalósuló koordinált cselekvéssel lehet.

Az UNICEF felhívja  a figyelmet, hogy a védekezési stratégiák kidolgozásánál tekintettel kell lenni az állam büntetőjogi védelméhez való jogára, valamint a Gyerekjogi Egyezményre is, ami kimondja, hogy tiszteletben kell tartani az információhoz való jogot, a véleménynyilvánítás szabadságát, az egyesülési és a magánélethez fűződő jogot.

Bár az elsődleges cél a gyermekek online szexuális zaklatásának és kizsákmányolásának megszűntetése, a valóság az, hogy sokmillió, gyermekbántalmazást ábrázoló kép továbbra is elérhető az interneten és valószínűleg az is marad. Átfogó stratégiák kellenek ahhoz, hogy csökkentsük azon képek számát is, melyeket a jövőben készítenek, tárolnak és terjesztenek, akárcsak ahhoz hogy korlátozzuk az elérhetőségüket a potenciális zaklatók számára ugyanúgy, ahogy a gyermekek számára.