A külkereskedelmi termékforgalom tíz havi, euróban számított értéke 13%-kal múlta felül a bázisidőszaki szintet, a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 1,4%-kal mérséklődött. A háztartások kilenc hónapra számított fogyasztási kiadása lényegében megegyezik az esztendővel azelőttivel, a nemzetgazdasági beruházások volumene 4,5%-kal csökkent.

A foglalkoztatottak száma az augusztus–októberi időszak átlagában 0,9%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a munkanélküliségi ráta 10,9%-os, az egy évvel azelőttivel megegyező mértékű volt. A nettó átlagkereset az év tíz hónapjában 139 200 forint volt, folyó áron 5,8%-kal több, mint a múlt év ugyanezen időszakában. A fogyasztói árak a január–novemberi időszak átlagában 3,9%-kal magasabbak voltak 2010 tizenegy hónapjához mérten.

A világgazdasági konjunktúra számottevően veszített lendületéből 2011 eddig eltelt időszakában. Az előrejelzések szerint a fejlett országok átlagosan 1,6%-kal, a fejlődő és felzárkózó államok pedig 6,4%-kal növelik gazdasági teljesítményüket az idén. A fejlett nemzetgazdaságok esetében a dinamikusabb növekedést a munkaerő-piaci problémák, illetve a fiskális egyensúlytalanságok (magas arányú költségvetési hiány és eladósodottság) miatt szükséges kiigazítások gátolják.

Az Egyesült Államok gazdasági teljesítményének növekedése az év eddigi részében folyamatosan lassult. Az év három negyedévének átlagában 1,8%-kal[1] lett nagyobb a GDP. A fogyasztási kiadások mellett az export segítette az észak-amerikai gazdaság bővülését. Az ázsiai térségben Japán bruttó hazai terméke az év eleje óta mérséklődik, 2011 január–szeptemberében 0,8%-kal¹ csökkent a teljesítmény. Kína gazdasága az év három negyedévében 9,4%-kal növekedett, a bővülés üteme ugyanakkor fokozatosan veszít lendületéből.

A megtorpanás ellenére az Európai Unió[2] (EU-27) gazdasága 2011. I–III. negyedév átlagában 1,8%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A növekedés motorja továbbra is Németország (3,4%), bár a bővülés dinamikája jócskán mérséklődött. Az eurózónában a három negyedévet tekintve 1,8%-os volt a növekedés.[3]

A fejlett országok többségéhez hasonlóan a hazai gazdaság növekedése is veszített a lendületéből. Magyarország bruttó hazai terméke 2011 III. negyedévében 1,4%-kal, 2011 első három negyedévében 1,8%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest.

A nemzetközi összehasonlításokhoz használt, szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a növekedés üteme 2010 január–szeptemberéhez képest 1,7% volt, amivel az európai uniós tagállamok rangsorában a középmezőnyben helyezkedünk el. A III. negyedéves gazdasági teljesítmény az előző negyedévit 0,5%-kal haladta meg.

Forrás: Eurostat. 

Bár a külső konjunktúra kedvezőtlenebbé válása hazánk külkereskedelmi teljesítményén is tükröződik, a hazai gazdaság számára a felhasználási oldalon továbbra is a külkereskedelem az egyetlen növekedési tényező. 2011 első három negyedévében az export és az import volumene – az időszakon belül mért folyamatos lassulás mellett – 10, illetve 7,7%-kal emelkedett. A kilenc hónapban 1754 milliárd forint aktívum keletkezett a külkereskedelemben, ami a bruttó hazai termék 8,6%-ával egyenértékű. Január–szeptemberben a külkereskedelem többségét adó áruforgalom változatlan áron mért exportja 12, importja 8,7%-kal emelkedett. A szolgáltatások területén szintén bővült a kivitel és a behozatal, 4,4, illetve 1,7%-kal.

A belső kereslet továbbra sem élénkül: január–szeptember időszakában a belföldi felhasználásban 1%-os csökkenés következett be a végső fogyasztás stagnálása és a bruttó állóeszköz-felhalmozás tetemes visszaesése következtében.

A belföldi felhasználás több mint nyolctizedét kitevő végső fogyasztás az első három negyedév átlagában lényegében stagnált (–0,1%). Ezen belül a háztartások tényleges fogyasztása szintén alig változott (+0,1%), a végső fogyasztás közel egynyolcadát jelentő közösségi fogyasztás volumene 1,4%-kal csökkent.

A háztartások fogyasztási kiadása 2011 első kilenc hónapjában lényegében nem változott (-0,1%) az előző év azonos időszakához képest. A fogyasztási kiadások alakulására érdemben nem hatott a magán-nyugdíjpénztári reálhozamok augusztusi kifizetése. A háztartások részére – a kormányzat és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények által – adott természetbeni társadalmi juttatások volumene  0,9%-kal növekedett.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene az idei kilenc hónapban 6,4%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, a csökkenő tendenciát a III. negyedévi 8,6%-os visszaesés tovább erősítette. Mindez számottevően visszafogta a gazdasági teljesítmény bővülését.

A beruházás-statisztikai adatok szerint a bruttó állóeszköz-felhalmozás többségét adó nemzetgazdasági beruházások a III. negyedévben 5,4, a kilenc hónapban 4,5%-kal mérséklődtek. Január–szeptemberben az építési beruházások nagymértékben (15%-kal) elmaradtak az egy évvel azelőttitől, a gép- és berendezés-beruházások viszont emelkedtek (10%-kal). A nemzetgazdasági ágak többségében zsugorodott a beruházási teljesítmény. A lakásépítések folytatódó csökkenése miatt az ingatlanügyletek beruházásai 22%-kal maradtak el az előző év azonos időszakitól. A szállítás, raktározás esetében 23%-os volt a visszaesés, számos szállítási ágazat beruházásainak befejeződése miatt. A nagyobb súlyú gazdasági ágak közül egyedül a feldolgozó-iparban történt látványos emelkedés (28%), és ezen belül az ágazatok többségére is a volumennövekedés volt a jellemző. Elsősorban az egyedi nagyberuházások mutattak számottevő növekedést több, kisebb súlyú nemzetgazdasági ágban: a bányászat, kőfejtésben (33%); a humán-egészségügyi, szociális ellátásban (44%). Ezenkívül még a szakmai, tudományos és műszaki tevékenység (12%) területén, illetve a mezőgazdaságban (4,3%) mértek emelkedést.

A III. negyedévben a készletek állománya folyó áron 175 milliárd forinttal növekedett, viszont a készletváltozás hat negyedév után először negatívan hatott a gazdasági bővülésre. Az I–III. negyedévben a készletszint 250 milliárd forinttal emelkedett.

 

 

2011 január–szeptemberében a magyar gazdaság teljesítményét a termelési (kibocsátási) oldalról a folyamatosan lassuló ipar mellett a mezőgazdaság határozta meg.

 A mezőgazdaság teljesítménye kilenc hónap alatt 27%-kal, ezen belül a III. negyedévben 29%-kal emelkedett. Az ágazat volumennövekedése a javuló terméseredmények következménye.

 2011 január–szeptemberében az ipar hozzáadott értéke 6,8%-kal növekedett, főként a feldolgozóipar 8,1%-os bővülése következtében, ezzel hozzájárulva a GDP növekedéséhez. A III. negyedévben folytatódott a teljesítmény egy éve tartó lassulása. Az ipar volumene 3,5, a feldolgozóiparé 4,6%-kal emelkedett. A lassulásban a magas bázis mellett szerepet játszik a külső kereslet megtorpanása is. Az ipari termelés motorjának továbbra is az exportorientált vállalatok teljesítménye számít. A feldolgozó-ipari ágazatok közül  nőtt a termelés a járműgyártásban; a kohászat, fémfeldolgozás területén; a gép, gépi berendezés gyártásában és a textiliparban.

 Az építőipar teljesítményének hatodik éve tartó visszaesése január–szeptemberben is folytatódott, mértéke 10,9% volt. A III. negyedévben 14,3%-kal volt kisebb a volumen az előző év azonos időszakához mérten, ami a múlt egy év legnagyobb mértékű zuhanása volt. Minden építménycsoportban csökkent a termelés. A lakásépítés egész évre jellemző mérséklődése mellett július–szeptemberben a nagyberuházások hiánya is növelte a visszaesést.

 A bruttó hozzáadott érték több mint hattizedét előállító szolgáltatások összteljesítménye 0,7%-kal mérséklődött az első kilenc hónapban. A nem árutermelő ágazatok közül a legnagyobb súllyal rendelkező közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke 0,5%-kal mérséklődött. A jellemzően állami szolgáltatásokat magában foglaló ágazatcsoporthoz hasonló teljesítményt ért el a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás a három negyedév átlagában. Az első két negyedévi mérsékelt emelkedés és a III. negyedévi 1,9%-os csökkenés eredőjeként január–szeptemberben 0,4%-kal lett kisebb a volumen.

 Az ingatlanügyletek teljesítménycsökkenése 1,3%-os volt, amellyel tovább folytatódott az ágazatra jellemző csökkenő tendencia. Ennél nagyobb mértékben (7,2%-kal) esett vissza a pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye. A háttérben a bankok hitelezési aktivitásának mérséklődése húzódik, amelyet még a növekvő kamatmarzsok sem tudtak ellensúlyozni. A három negyedév átlagában jellemzően a nagyobb súlyú szolgáltatási ágazatokban történt kismértékű növekedés, az exportorientáltnak tekinthető szállítás, raktározás területén 1%-os. Ebben szerepet játszik a közúti áruszállítás növekedése, amiben a növekvő exportforgalom tükröződik.

 2011 három negyedéve során a nemzetgazdaság árutonna-kilométerben kifejezett áruszállítási teljesítménye 1,8%-kal haladta meg a tavalyi ugyanezen időszakra mértet. A helyközi személyszállítás utaskilométer-teljesítménye 2%-kal volt magasabb az egy évvel azelőttinél. Az emelkedés meghatározó tényezője a repülőgépes közlekedés 11%-os teljesítménynövekedése, amelyet mérsékelt az autóbuszos szállítások esetében tapasztalt 1,6%-os csökkenés. A helyi személyszállítást igénybe vevő utasok másfél milliárd főt kitevő száma 0,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az év kilenc hónapja során 55  ezer személygépkocsit helyeztek első alkalommal forgalomba hazánkban, ami az egy évvel azelőtti, nagyon alacsony bázishoz képest 21%-kal több.

 A bruttó hozzáadott érték 5,4%-át adó információ és kommunikáció ágazatban az év eddigi részében folytatódott a több éve tartó volumenemelkedés. Az ágazat növekedését segíti a távközlési alág növekvő forgalma, az internet-előfizetéseknek elsősorban a mobilinternet terjedéséből adódó dinamikus növekedése.

  

A rendelkezésre álló legfrissebb ágazati adatok szerint az ipari termelés volumene októberben – romló külső konjunkturális feltételek mellett és az egy évvel azelőtti magas bázishoz képest – 3%-kal nőtt a tavaly ilyenkorihoz képest. Az export 1%-kal bővült, a belföldi eladások 6,3%-kal visszaestek.

Az év tíz hónapjában a termelés volumene 5,8%-kal haladta meg az egy évvel azelőttit, a külpiaci értékesítés 8,1%-os bővülése és a belföldi értékesítés 5,3%-os csökkenése mellett.

 Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a feldolgozóipar január–októberi termelési volumene 6,2%-kal nőtt, míg az energiaszektor kibocsátása 1,4%-kal mérséklődött. A termelésből kis súllyal részesedő bányászatban a termelés volumene 13,2%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

A feldolgozó-ipari alágak többségében emelkedett a termelés volumene a tíz hónapban. A feldolgozó-ipari termelés közel ötödét adó járműgyártás termelése 12%-kal nőtt, mindkét értékesítési irány eladásainak bővülése mellett. Ugyanakkor a gépipar másik alága, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 4,1%-kal maradt el az egy évvel azelőttitől, elsősorban a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti külpiaci kereslet visszaesése következtében. Az ipari termelés mintegy tizedét előállító élelmiszeriparban – mérséklődő növekedési ütem mellett – 2%-os bővülés következett be.

A legalább 5 személyt foglalkoztató vállalkozások körében az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés január–októberben 1,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A termelékenység bővülése az alkalmazásban állók számának 3,9%-os emelkedése mellett következett be.

Októberben az új rendelések volumene 9%-kal haladta meg a tizenkét hónappal azelőttit, az exportrendelések 11%-os emelkedése és a belföldi rendelések 3%-os visszaesése következtében. Október végén az összes rendelésállomány 17,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.

Az ipari termelői árak szintje január–októberben 3,5%-kal volt magasabb a 2010 azonos időszakinál. A belföldi értékesítés árai 5,9%-kal, az exportárak 1,8%-kal emelkedtek.

Az építőipari termelés volumene októberben 8,5%-kal, a tíz hónap átlagában 10%-kal csökkent az esztendővel azelőttihez képest, ami elsősorban az épületek építésének, ezen belül a lakásépítés visszaesésének a következménye. Az épületek építésének volumene 13%-kal, az egyéb építményeken végzett munka volumene 7,7%-kal csökkent.

A január–októberi időszakban az új építőipari szerződések volumene 21%-kal, az október végi szerződésállományé pedig 37%-kal maradt el az egy évvel azelőttitől.

2011. január–októberben 6,6 millió vendég 17,1 millió vendégéjszakát vett igénybe a kereskedelmi szálláshelyeken. A vendégek száma alig változott az egy évvel azelőtti szinthez képest, a vendégéjszakáké 1,4%-kal csökkent. A szálláshelyeken az előző év azonos időszakához mérten a külföldi vendégforgalom alakult kedvezőbben: a vendégéjszakák száma 1,8%-kal bővült. A belföldi vendégek ugyanakkor 4,6%-kal kevesebb éjszakát töltöttek el a szálláshelyeken.

Az egyetlen szállástípus, ahol a vizsgált időszakban összességében növekedett a forgalom, a szálloda volt. A szállodai szobafoglaltság másfél százalékponttal nőtt egy év alatt, a tíz hónapban 47,8% volt. Ezen belül növekedés kizárólag a négycsillagos egységekben tapasztalható. 2010 tíz hónapjához képest az említett kategóriában 8,3%-os forgalombővülés és 3 százalékponttal magasabb foglaltság volt jellemző.

A szálláshelyek bruttó árbevétele folyó áron 1,7%-kal nőtt, miközben a szálláshely-szolgáltatás árai 2,1%-kal mérséklődtek ugyanezen időszakban.

A külkereskedelmi termékforgalomban 2011 októberében – az első becslés szerint – a kivitel euróértéke 5,3%-kal, a behozatalé 4%-kal növekedett az előző év azonos hónapjához képest. A külkereskedelmi mérleg októberben 497 millió euró aktívumot ért el, ami az egyenleg 99 millió eurós emelkedését mutatja az előző év azonos hónapjához képest. A január–októberi időszak egészében 14%-os volt az export és 12%-os az import euróértékének növekedése. A tízhavi külkereskedelmi mérleg 5948 millió eurós többletet mutatott, 1616 millió euróval többet, mint az előző év azonos időszakában.

 

A külkereskedelmi forgalom forintárszintje január–szeptemberben az exportban 1,5%-kal, az importban 2,7%-kal növekedett, így a cserearány 1,2%-kal romlott. Nemzeti valutánk egy év alatt a főbb devizákhoz képest az év  kilenc hónapjában 2,4%-kal erősödött, ezen belül az euróhoz képest 1,4%-os, a dollárhoz képest pedig 7,9%-os volt a felértékelődés. 

2011. augusztus–október időszakában a 15–64 éves népességen belül 36 ezer fővel többen dolgoztak, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatottak száma 3 millió 828 ezer, ami 0,9%-kal haladta meg a 2010. augusztus–októberit. Az erre a korcsoportra számított 56,6%-os foglalkoztatási arány 0,6 százalékponttal magasabb volt az egy évvel azelőttinél. A férfi foglalkoztatottak száma és aránya inkább emelkedett, miközben a nőké gyakorlatilag változatlan maradt. Ebben az időszakban a férfiak foglalkoztatási aránya 62,1%, a nőké 51,2% volt.

A munkanélküliek száma és aránya lényegében megegyezett az egy évvel azelőttivel. A munkanélküliek (468 ezer) száma – szintén a 15–64 évesek körében – 2 ezerrel (fél százalékkal) haladta meg a 2010. augusztus–októberit. A munkanélküliségi ráta 10,9% volt, ugyanannyi, mint az előző év azonos időszakában. A férfiak körében kismértékben javultak a munkanélküliség mutatói, ezzel szemben a nők esetében növekedett a munkanélküliek száma és aránya. Ebben az időszakban a férfiak munkanélküliségi rátája 10,7%, míg a nőké 11,1% volt. Változatlan maradt a munkanélküliségi ráta a 15–24, illetve az ún. legjobb munkavállalási korú, 25–54 évesek körében. Előbbi korcsoportot 27%-os, utóbbit 9,8%-os munkanélküliségi ráta jellemezte. A munkanélküliek közel fele legalább egy éve keresett állást, a munkanélküliség átlagos időtartama 17,7 hónap volt.

Az intézményi munkaügyi statisztika legfrissebb létszámadatai szerint 2011. január–október időszakában a nemzetgazdaság megfigyelt szervezeteinek körében 2 millió 693 ezer személy állt alkalmazásban, 6 ezerrel (0,2%-kal) kevesebb, mint egy évvel azelőtt, ami gyakorlatilag változatlan szint. Az időszakon belül az első négy hónapban valamivel többen dolgoztak, május–októberben viszont már enyhe létszámcsökkenés volt megfigyelhető. A nemzetgazdaság egyes területeit továbbra is ellentétes irányú folyamatok jellemezték. A költségvetés területén 2011 tíz hónapjában 735 ezren álltak alkalmazásban, 39 ezerrel (5%-kal) kevesebben, mint esztendővel azelőtt. A nagyarányú csökkenés hátterében elsősorban az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer húzódik meg. (A közfoglalkoztatás keretében alkalmazottak száma átlagosan 59 ezer volt, szemben a 2010-i 89 ezerrel.) A legalább ötszemélyes vállalkozásokban 1 millió 853 ezren dolgoztak, ami 29 ezerrel (1,6%-kal) haladta meg a 2010. január–októberit. Növekedés jellemezte a kisebb súlyú nonprofit szférát is, az alkalmazásban állók száma 3 ezerrel, 105 ezerre emelkedett.

Az év tíz hónapjában a bruttó átlagkereset – a számviteli nyilvántartások alapján – 209 900 forint volt, ami nominálisan 4,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az átlagos havi nettó kereset összege[4] 139 200 forintot tett ki, ez 5,8%-kal magasabb volt a 2010. január–októberinél. A vállalkozások területén 142 200 forint, a költségvetésben 133 200 forint, míg a nonprofit szférában 124 600 forint volt a kézhez kapott kereset. A versenyszférában és a nonprofit szférában jelentősebb, 7,4 és 8,1%-os keresetnövekedés következett be, miközben a költségvetés területén ennél szerényebb mértékű, 1,3%-os emelkedés volt tapasztalható.

A költségvetési szférában alkalmazottak a 2011. évi adó- és járulékváltozások ellentételezése okán a keresetbe nem tartozó kompenzációban részesülnek, a juttatás mértéke havonta átlagosan 5200 forintot tett ki, és a teljes munkaidősök 45%-át érintette. A szféra bruttó keresete az intézkedés hatását figyelembe véve 4,1%-os, a kompenzációt nem számítva 2,9%-os emelkedést mutat.

A fogyasztói árak növekedési üteme – az üzemanyagok és a háztartási energia nagy áremelkedése miatt – tovább gyorsult, így novemberben 4,3%-kal nőttek az árak az egy évvel korábbihoz képest. Január–november átlagában 3,9%-os volt a drágulás mértéke.

A tizenegy hónap átlagában a legnagyobb mértékben továbbra is az élelmiszerek drágultak, 6,8%-kal, bár augusztus óta mérséklődik a növekedés üteme. Számopttevő áremelkedés (6,2%) következett be a tavalyihoz képest az egyéb cikkek, üzemanyagok esetében is. Ezen belül a legnagyobb súlyt képviselő üzemanyagok 15%-kal drágultak egy év alatt. (2011 novemberében a benzin átlagosan 60 forinttal, a gázolaj – részben a jövedéki adó emelése következtében – 100 forinttal került többe, mint tavaly novemberben.) A tizenegy hónapban a háztartási energia árszínvonala – a tavalyihoz hasonló mértékben – 5,7%-kal emelkedett. Az átlagosnál kevésbé nőttek a ruházkodási cikkek (2,9%) és a szolgáltatások (2,2%) fogyasztói árai. A tavalyi jelentős áremelkedés után idén a szeszes italok, dohányáruk ára stagnált. A tartós fogyasztási cikkek 2010 júliusa óta tartó árcsökkenése folytatódott, 2011. január–novemberben 1,4%-kal kellett értük kevesebbet fizetni.

Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) – a Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes adatai alapján – a 2011. év január–novemberi időszakában 1248 milliárd forint volt, 57 milliárd forinttal kevesebb, mint a megelőző év azonos időszakában. Az államháztartás bevétele több mint 11,9 billió, kiadása pedig 13,2 billió forintot tett ki, ami 3,5, illetve 2,7%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadásokat mintegy 500 milliárd forinttal növelte a MOL-részvénycsomag megvásárlása, a bevételek szintjét pedig a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból az októberi és novemberi hónapok folyamán befolyt, összességében közel 420 milliárd forintot kitevő bevétel emelte. Az alrendszerek közül a központi költségvetés egyenlege 14 milliárd forintos romlást követően 1296 milliárd forintos hiányt mutat. A társadalombiztosítási alapoknál javulás következett be, a 30 milliárd forint összegű deficit 71 milliárd forinttal kevesebb a tavaly ilyenkorihoz képest. Az elkülönített állami pénzalapokat a 2010. január–novemberivel megegyező nagyságú, 79 milliárd forintos többlet jellemzi.

Összefoglaló adatok

(indexek az előző év azonos időszakának százalékában)