A Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Országos Levéltár, a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Széchényi Könyvtár és az Országgyűlés Hivatala együttműködésével Bakó Zsuzsanna és Bellák Gábor kurátor által megvalósult tárlat sajátos csoportosításban mutatja be a magyar történelem képeit. Az elsősorban 111 ismert történelmi festményre és portréra épülő tárlat célja, hogy a Himnusz és a Szózat mindenki által ismert sorain keresztül, egymással új kontextusban vonultassa föl a magyar művészet legkiválóbb alkotásait. A különleges, szépen kiemelő megvilágítás is új részletek, szépségek felfedezéséhez segíti a látogatót, még a jól ismertnek vélt műalkotások esetében is.
A történelmi festészet, a 19. század nagy műfaja, főleg történelmünknek a honfoglalástól számított nagy sorsfordulóit, 1848–49 harcait, az elnyomás éveit, a kiegyezéssel járó változásokat jelenítette meg. A korszak hatalmas méretű, jelentős alkotásait – mint pl. Munkácsy közel 15 méteres Honfoglalását, vagy Benczúr Gyula Hunyadi Mátyásról szóló képciklusának elkészült darabjait a hazai közönségnek eddig alig volt alkalma eredetiben is megtekinteni.
„Általad nyert szép hazát” – című tematikus egység a honfoglalás és a középkor sorsdöntő eseményeit jeleníti meg és feleleveníti azokat az évszázadokat, amikor Magyarország Európa egyik meghatározó hatalmává vált. A terem középpontjában Munkácsy Mihály Honfoglalás című alkotása áll. Az Országház épületébe szánt, de végül ott sem a tervezett helyére került hatalmas festményt most először láthatja tárlaton a nagyközönség. Ebben a teremben kap helyet Benczúr Gyula 1875-re befejezett díjnyertes kompozíciója, a Vajk megkeresztelése is.
A Galéria első emeleti folyosóin az átépített és felújított helyszínek a kupolatérbe nyíló egy-egy nagy teremsorban, két nagy tematikus egységre épülnek. A nemzet történetének pozitív eseményeit az „Ész, erő és oly szent akarat” című egység jeleníti meg, a történelmünk tragikusabb eseményeit bemutató szekciót az „Ez a föld, melyen annyiszor apáid vére folyt” idézet jegyében rendezték meg. A török háborúkat feldolgozó kiemelkedő alkotások között látható Székely Bertalan mintegy négyméteres Zrínyi-kompozíciója, illetve a magyar történelmi festészet olyan emblematikus főművei, mint a Dugovics Titusz önfeláldozása, az Egri nők, vagy a II. Lajos holttestének megtalálása. Külön egység mutatja be a Hunyadiak dicsőségét és tragédiáját, Mátyás király, illetve Hunyadi László ábrázolásain keresztül.
Az „Ész, erő és oly szent akarat” című szekció a magyar reformkor nagy személyiségeit állítja középpontba. Ritka alkalom, hogy a Magyar Tudományos Akadémia elnöki irodájának dísze, Friedrich Amerling Széchenyi Istvánt ábrázoló életnagyságú portréja kikerül az Akadémia falai közül. Széchenyi portréja mellett a József nádor allegóriáját ábrázoló, ritkán látott alkotás is itt kap helyet, Barabás Miklósnak a Lánchíd alapkőletételét megörökítő hatalmas festménye mellett. Ebből a sorozatból nem hiányozhatnak a Himnusz és a Szózat költőinek és zeneszerzőinek portréi sem.
A kiállítás harmadik fontos egysége külön teremben kap helyet, ahol könyvtári és levéltári anyagok segítségével tájékozódhatunk a magyar történelem és kultúratörténet néhány fontos eseményéről. Megtekinthető az Admonti-kódex, amely Szent István törvényeinek a 12. századból fennmaradt lejegyzéseit őrzi. A Barcsay Ákos erdélyi fejedelem által összeállított kéziratos törvénytár, Erdély történetével kapcsolatos törvények, köztük a korszakos jelentőségű tordai vallásbéke szövegének is legrégebbi fennmaradt lejegyzése. Werbőczy törvénykönyve, a Kiegyezési törvények eredeti, a király által aláírt kézirata, és az 1949-i magyar alkotmány Rákosi Mátyás által aláírt eredeti példánya mellett, ebben a teremben találkozhatunk a Himnusz és a Szózat eredeti kézirataival, valamint Erkel Ferenc és Egressy Béni zeneműveinek legrégebbi lejegyzéseivel is. Ezt a termet díszíti Magyarország első, 1528-ban készült színes, fametszetes térképe, valamint Hell Miksa 1802-i térkép-rekonstrukciója az Anonymus által említett helyszínekkel.
A modern korszakot Batthyány Gyula Ezer év küzdelmei című történelmi kompozíciója képviseli. Varga Nándor Lajos 1934–35-i Magyar múlt című fametszet-sorozata a két világháború között kultivált történelmi képsorozatok egyik legátfogóbb példája, amely a középkortól a 20. század első feléig dolgozza fel a magyar történelem eseményeit. A 40 lapos sorozatból 20 tétel látható a kiállításon.
A meglehetős gyorsan összehozott kiállításhoz katalógus nem készül, ellenben a Rubicon történelmi folyóirat januári külön dupla száma teljes terjedelemben az itt látható képeket, dokumentumokat és a hozzájuk kapcsolódó tanulmányokat tartalmazza majd.
