A passzívházak kapcsán leggyakrabban említett ellenérv, hogy többe kerül a megépítésük, mint egy hagyományos. Kétségtelen: a passzívházként megépülő szerkezetkész családi ház átlagosan 15–20 százalékkal drágább a hagyományosnál, ám a megtérülés kézzel fogható.
Debreczy Zoltán, a Magyar Passzívház-szövetség elnöke, Minősített passzívháztervező (nem mellékesen a Passzívház-blues szerzője!) szerint: „Technológiától függően akár 80–90 százalékkal is csökkenhet a fűtési költség a hagyományos épülethez képest, de még egy alacsony energiaszintű épület esetében is elérheti a megtakarítás a 60-70 százalékot. A fenntarthatóság jegyében mindemellett az sem elhanyagolható szempont, hogy meghökkentően kicsi a széndioxid-kibocsátása.”
A csökkenthető fenntartási költségek mellett a másik nagyon fontos érv az értékállóság, hiszen a piac és a technikák folyamatos fejlődése miatt egy ma még energetikailag éppen csak megfelelő épületet 2020 után sem gazdaságosan kifűteni sem az eladó számára elfogadható áron értékesíteni nem lehet. „Éppen ezért különösen fontos, hogy a tervezők, a kivitelezők, az építtetők egyaránt tisztában legyenek a korszerű, az új ajánlásoknak és szabványoknak megfelelő technológiákkal. A Magyar Passzívház-szövetségnek a megalakulása, 2007 óta célja az energiatakarékos építészeti ismeretek terjesztése. Ennek jegyében rendezi meg holnap, február 16-án immár az V. passzívház-konferenciát, mely lehetőséget kínál szakembereknek, érdeklődők egyaránt alapos ismeretek szerzésére ezen a területen” – mondta el Debreczy Zoltán, a Magyar Passzívház-szövetség elnöke.
Hazánkban összesen 4,2 millió lakóegységet számlálnak. Egy átlagos lakóegység élettartama száz év, így minden évben negyvenezer újnak kellene megépülnie. Tavaly mindössze hétezer (!) lakhatási engedélyt adtak ki; ez az ingatlanpiac mélypontját jelzi. A Magyar Passzívház-szövetség adatai szerint az egy százalékot sem érte el a passzívház-technológiával készült lakóegységek száma.
Világszerte több mint 32 ezer passzívház épült már, hazánkban viszont csak mintegy 100 éri el, közelíti meg ezt a színvonalat. A törekvés minden országban, így hazánkban is az, hogy először családi házak épülnek ezen a technológiai szinten. Európa működőbb felében már középületek, irodaházak, társasházak, lakóparkok is. A Magyar Passzívház-szövetség reményei szerint a következendő években látványosan gyarapodnak a passzívházak száma hazánkban. Ez nem csupán azért sürgető, mert az EU-irányelv is erre sarkallja a beruházót és a kivitelezőt, hanem azért is, mert a hosszú távú fenntarthatóság és a gazdaságosság alappillére.
Ithon alig néhány, nem családi ház jellegű passzívház létesült. Ezért is különleges az a kezdeményezés, amelyet a Magyar Passzívház-szövetség támogatásával, egy sor termékgyártó (Tondach, Rockwool, Aktív-Passzív Stúdió) és Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának együttműködésével a Nem Adom Fel Alapítvány valósít meg. Előreláthatólag ez év végére épülhet föl hazánk első, passzívházként működő szociális intézménye, a fogyatékos emberek otthona.
A mintának is szánt kezdeményezés azért is példaértékű, mivel a szociális intézmények fenntartása sokba kerül, alapvető cél a költségek csökkentése. „Külföldi tapasztalatok szerint az ilyen épülettípus eleve alkalmas arra, hogy passzívházként valósítsák meg. Az óbuda-békásmegyeri kezdeményezésnek minden esélye megvan arra, hogy serkentő példaként szolgáljon az energetikailag kimagasló szintű lakóotthon-építésekhez” – emelte ki Debreczy Zoltán.
A Tondach Magyarország Zrt. és a Rockwool Hungary Kft. annyira fontosnak tartja az ilyen és ehhez hasonló civil kezdeményezések támogatását, hogy „Egymásra építve” névvel szövetséget hozott létre ingatlanfejlesztéssel, építéssel együtt járó más beruházások folyamatos támogatására. A két cég és a Nem Adom Fel Alapítvány várja mindazok csatlakozását, akik szerepet vállalnának a kezdeményezésben.
