Az IVSZ az egyezmény ratifikálása előtt alapvetően fontosnak tartja a széles körű társadalmi egyeztetést, hogy a hazai szabályozás alakításában mind az innovatív vállalkozások és közvetítő szolgáltatók, mind a jogtulajdonosok érdekei kiegyensúlyozottan, egymásra tekintettel és átláthatóan érvényesüljenek. Ezért az IKT-ágazat érdekvédelmi képviselete együttműködést kezdeményezett a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával.
A hazai GDP 10 százalékát adó IKT szektorban különösen magas az innovatív vállalkozások aránya. Az IVSZ-tagvállalatok körében végzett tavalyi felmérés szerint ezek a vállalkozások még a recesszió idején is 6-7 százalékos növekedést értek el. Ezt a növekedési potenciált foghatja vissza az ACTA, melyet január végén Magyarország is aláírt.
Az ACTA jelenleg ismert rendelkezései alapján a cégek, vállalkozások egy esetleges szándékolatlan jogsértés miatt a tényleges kár mértékét sokszorosan meghaladó összegű kártérítést kell fizetniük. A vállalkozások szerzői jogi szempontból gyakran nem kiszámítható közegben működnek a jogszabályok összetettsége, az európai uniós szerzői jogi szabályozás sokszínűsége okán. Ráadásul az iparágra jellemző felgyorsult technológiai és piaci változásokat a szerzői jogi szabályozás nem tudja követni.
Az IVSZ emellett pontatlanságokra, nem egyértelmű rendelkezésekre is felhívja a figyelmet az ACTA-egyezménnyel kapcsolatban. A közvetítő szolgáltatók számára például szankciókat állapíthat meg az egyezmény, ha egy szerzői jogsértéssel vádolt, ám jogerősen el nem ítélt felhasználója nem függeszti fel a szolgáltatását. Emellett az egyezmény lehetővé teszi, hogy az internet-szolgáltatókat kötelezzék a szerzői jogsértéssel vádolt weboldalak elérhetetlenné tételére.
Az IVSZ fontosnak tartja, hogy az ACTA-val kapcsolatos, eddig a nyilvánosság kizárásával zajló tárgyalásokat a továbbiakban az érintett érdekvédelmi és civilszervezetek bevonásával folytassák.
