A frissdiplomas.hu oldal számításai szerint a leggyorsabban megtérülő diploma a mérnököké és az informatikusoké: akár 16 hónap alatt megkereshetik a tandíjuk összegét; a legtöbb állami ösztöndíjas hely is ezekhez a területekhez kapcsolódik. A magyar elektronikai ipar részesedése a hazai termelésből – arányát tekintve – a világon a harmadik legmagasabb, miközben már évek óta kevés a Magyar Köztársaságban a megfelelően képzett, idegen nyelvet jól beszélő szakember. Ezt a hiányt is tükrözi az átlagosnál jóval magasabb fizetésük.

„Mérnöki végzettséggel, kellő ipari tapasztalattal és legalább egy jól beszélt idegen nyelvvel nem ritka a hétszázezres bruttó fizetés sem. Egykor kevés diák mérlegelte, hogy milyen keresetek érhetők el egy adott pályán, most a tandíj miatt muszáj előre kalkulálni. A múlt két évtized munkaerő-piaci tapasztalatai megerősítik, hogy mérnöknek lenni jó befektetés”– mondta Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke, aki szerint mérnöki végzettséggel sokfelé, nem csupán ipari területen lehet elhelyezkedni. Ennek az az oka, hogy a mérnöki gondolkodásmódot számos vállalat előnyben részesíti.

„A mérnöki fejlesztői munka az egyik legkreatívabb a világon, amit jól példáz az első magyar műhold, a Masat-1 megvalósulása a Műegyetemen. Erre a tudásra ráadásul vevő a piac. De ahhoz, hogy valaki jó szakemberré váljék, sok energiát kell a tanulásba és a tapasztalatszerzésbe fektetnie, ami persze fárasztó, de anyagilag és a szellemi minőséget tekintve is megéri” – hangsúlyozta Kazi Károly, a magyar tulajdonú, elsősorban műholdas kommunikációs egységeiről és saját gyártású robotrepülőjéről ismert Bonn Hungary ügyvezető igazgatója. Véleménye szerint az olyan komplex mérnöki feladat megoldása, mint a Masat-1 elkészítése, jól jelzi a hazai alkotói fantáziát és mérnöki szellemi potenciált.

„Hazánk a nagy elektronikai gyártók legerősebb központja a térségben, ezért itt mindig szükség lesz a kellő tudású szakemberekre. E vállalatoknál és a külföldi hálózatuknál szerzett szaktudást egy rátermett munkavállaló hosszú évekig tud itthon kamatoztatni” – mutatott rá Hetényi Márk, a főleg elektronikai gyártással foglalkozó, a legnagyobb technológiai márkák számára szállító, hazánkban húsz éve működő Flextronics regionális főigazgatója.

„A mérnökök és informatikusok talán leggyorsabban megtérülő tudásbefektetése a közepes és kisvállalkozások területe. Ha a diplomával felvértezett vállalkozó megtalálja a piaci rést, ahol egyetemi tanulmányai alatt szerzett tudást párosíthatja alkotókészségével és újító képességeivel, eredményesen pályázik, pályafutása meredeken emelkedik” – hangsúlyozta Lambert Miklós, a Magyarországi Elektronikai Társaság elnöke, amelynek tagjai sorában dominálnak a kkv-k.

”Az elektronikai ágazat még nagyon sok elhivatott műszaki embernek képes munkát és szellemi kihívást adni, így a műszaki felsőoktatás erősítése az egyén és az ország egésze számára is fejlődést, továbblépést kínál. Ehhez azonban a fiatalokban már idejekorán fel kell kelteni a természettudományos érdeklődést” – fogalmazott Gacsal József, a Nemzeti Elektronikai Kerekasztal tagja, az IVSZ alelnöke, az Intel Hungary üzletfejlesztési igazgatója, majd hozzátette: nagyon fontos további eredmény lenne hozzáértő kormányzati felelős kinevezése az ágazat számára.

A NEK tagjai arra bátorítják a fiatalokat, hogy lehetőleg természettudományos, ezen belül is műszaki pályát válasszanak.