Tavaly a szállított áruk tömege – 263 millió tonna – az előző évhez képest 6%-kal csökkent. Módozatonkénti bontásban a vasúti2, a csővezetékes szállítás 7%-kal növekedett, míg a közúti8, a belvízi szállítás pedig 28%-kal csökkent. Az árutömeg 70%-át közúton, 18%-át vasúton szállították; belföldi viszonylatban a közúti fuvarozás részesedése még meghatározóbb (89%) – a vasúti, a csővezetékes, a belvízi és a légi szállítás nemzetközi jellegéből adódóan.

Az árutonna–kilométerben mért teljesítmény – 51 milliárd árutonna-kilométer – 1%-kal emel­ke­dett. A vasúti és a közúti szállítás teljesítménye 2%-kal nőtt, a csővezetékes 1, a belvízi 23%-kal csök­kent. Az áruszállítási összteljesítményből a közúti67, a vasúti18, a csővezetékes 11,  a belvízi szállítás 4%-kal részesedett.

A nemzetközi áruszállítás volumene 5, az árutonna-kilométerben mért teljesítménye 3%-kal nőtt.

A belföldi áruszállítás volumene 11, teljesítménye 6%-kal csökkent. A belföldi közúti áruszállítás volumene 12%-kal csökkent 2010-hez képest, míg a nemzetközi for­galom hatodával nőtt. A közúti áruszállítás teljesítménycsökkenését a járműállomány struktúraváltozása is okozhatja. A megfigyelésbe bevont 3,5 tonna teherbírás feletti gépjárművek egyre inkább a nagyobb távol­ságú, nemzetközi áruszállításban vesznek részt.

Az egyéni vállalkozók volumenében 19%-kal kevesebb árut szállítottak; a társasvállal­ko­zá­soknál a visszaesés 6%-os volt. A belföldön szállított árutömeg csökkenését a többi között az építőipari termelés továbbra is csökkenő tendenciája okozta, amelyet a mezőgazdaság kedvező terméseredménye sem tudott ellensúlyozni. A teljes árutömeg 18%-a lépte át az országhatárt, szemben az előző évi 14%-kal. A közúti áruszállítás árutonna-kilométerben mért teljesítménye 2%-kal nőtt, a növekedés a nemzetközi szállítás 7%-os növekedésének tudható be, míg a szállítási teljesítmény a bel­földi viszonylatban 6%-kal visszaesett. A nemzetközi és belföldi forgalom összességét tekintve keve­sebb árut szállítottak nagyobb távolságra. Nőtt az átlagos szállítási távolság, az üresen megtett út aránya lényegében nem változott. A közúti áruszállítási teljesítmény 71%-a a szállítási ágazatba sorolt vállalkozásoké. Az előző évhez képest az egyéni vállalkozások teljesítménye 6%-kal visszaesett, a társas vállalkozásoké 3%-kal növekedett. Az ágazatban tevékenykedők, illetve a társas vállalkozások lényegesen jobban kihasználják járműveiket, az üres futások aránya 20–21%; ugyanez a mutató az egyéni vállalkozások és a főként más ágazatban tevékenykedőkre jellemző saját számlás szállítások esetében 31% feletti.

A hazai szállítási ágazat telje­sít­ményét részben a más ágazatban tevé­kenykedők fuvardíjas és saját­számlás szállításai, részben vélhetőleg a kül­földi fuvarozók csökkentik.

A vasúti áruszállítás volumene és árutonna-kilométerben mért telje­sít­ménye egyaránt 2%-kal nőtt az előző évhez képest. A volumenben mért teljesítmény belföldön 6%-kal csökkent, nemzetközi viszony­latban 5%-kal nőtt. Volumenében a legtöbb árut – 30%-ot – a kiviteli for­ga­lomban szállították. Nemzetközi forgalomban a kivitel volumene 32%-kal nőtt, a tranzit szállítás viszont 18%-kal kevesebb az előző évhez képest. Árutonna-kilométerben mérve a belföldi teljesítmény 13%-kal csökkent, a nemzetközi szállítás 5%-kal nőtt.

Tavaly a belvízi áruforgalom volumene 28%-kal, az árutonna-kilométerben mért teljesítménye 23%-kal mérséklődött, ami főként a berakások, azaz az exportszállítmányok össztömegében tapasztalt zuhanásszerű – 39%-os – visszaesésnek a következménye, de igen jelentős a tranzitforgalom csök­kenése is (22%). A belvízi áruszállítás kedvezőtlen alakulásában jelentős szerepet játszott a Duna 2011-es igen alacsony vízállása. A belvízi áruszállításban magyar lobogó alatt hajózó járművek része­sedése mind az összes szállított áruból, mind az árutonna-kilométerben kifejezett összteljesítményből mar­gi­nális, 7% volt.

A légi áruszállításban a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér összes áruforgalma 69,7 ezer tonna volt, ami 6%-kal magasabb, mint egy évvel előtte.

A helyközi személyszállításban az utasforgalom lényegében nem változott, míg az utas­ki­lo­mé­ter­ben mért teljesítmény 3%-kal nőtt 2011-ben 2010-hez képest.

A belföldi távolsági személyszállítás terén – a szállított utasok számát tekintve – az autóbusz-for­galom súlya a meghatározó: 78%. A nemzetközi szállításban 55%-os részesedésével a légi közle­kedésé a vezető szerep, a vasút 28, az autóbusz 17%-os hányadot képvisel. A vasúton utazók száma összességében 4%-kal nőtt. A légi személyszállításban az utasszám 8%-kal, a teljesítmény 13%-kal nőtt.

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 72 országgal lebonyolított utasforgalma 8,9 millió fő, ami 9%-kal volt több, mint a 2010. évi. Ezt az utasforgalmat összesen 109,9 ezer, az előző évinél 4%-kal több járattal realizálta. A legnagyobb forgalmat lebonyolító légitársaságok a Malév, a Wizz Air, a Lufthansa, az EasyJet, a KLM, a Swiss és a British Airways. A menetrend szerinti forgalomban – az utasok számát tekintve – Németország, az Egyesült Királyság, Olaszország és Hollandia vezettek.

A helyi személyszállítás utaskilométerben mért teljesítménye közel 1%-kal nőtt 2010-hez képest, az utas­szám lényegében nem változott. A legmagasabb – az utasszámot tekintve 55%-os, az utas­ki­lo­mé­tert figyelembe véve 58%-os – részaránya az autóbusz-közlekedésnek volt. Az autóbuszon utazók 48%-a Budapesten közlekedett.

2011. december 31-én a közúti gépjárművek állománya 3,6 millió volt, ebből a személy­gép­ko­csik száma valamivel kevesebb, mint 3 millió. A hazánkban for­ga­lom­ban lévő sze­mély­gép­jár­művek száma tovább csökkent tavaly. A többi gépjármű száma – a vontatók és motor­kerékpárok kivételével, amelyeknél 4–4%-os növekedés tapasztalható – lényegében stagnált. To­vább nőtt a gép­jár­művek átlagos életkora, a személygépkocsiké 12, az autóbuszoké 14, a motor­ke­rék­pá­roké 17 év.

2011 folyamán az első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik szá­ma 76 ezer volt. Ez az évek óta tartó csökkenés következtében alacsony bázisidőszaki adathoz képest 25%-kal több. Az Opel, a Volkswagen és a Ford adták együttesen az először forgalomba helyezett személy­-gép­jár­művek harmadát. Az első alkalommal regisztrált személy-gépjárművek 38%-a volt használt, míg ez a mutató 2008 azonos időszakában mindössze 12% volt. Az első forgalomba helyezéseknél a gépjármű-park öregedése nemcsak a sze­mély­gépkocsiknál, hanem az autóbuszoknál, motorkerékpároknál és tehergépkocsiknál is tovább foly­ta­tó­dott, egyedül a vontatók átlagéletkora csökkent.