Tavaly 13,6 millió külföldi látogatott Magyarországra turisztikai céllal, csaknem 2%-kal több az esztendővel azelőttinél; a vendégek összes magyarországi fogyasztása 847 milliárd forint volt. Az utazók 37%-a egyetlen napig tartózkodott az országban, és tovább rövidült az utazók átlagos tartózkodási ideje is. A turisztikai céllal érkezők mellett további 28 millió látogató érkezett, többségük egynapos tranzitutas (15 millió átu­tazó), napi bevásárló (10 millió), illetve napi ingázó (2 millió). Ez utóbbi indítékkkal érkezők összes fogyasztása 313 milliárd forint volt. 2011-ben a külföldi látogatók összesen 1200 milliárd fo­rin­­tot költöttek el hazánkban, ami éves szinten 1%-os bővülés.

 

Az utolsó negyedévben 13%-kal emelkedtek a külföldiektől származó bevételek, melyre való­szí­nűleg az euró/forint árfolyam változása miatt bekövetkezett vásárlóturizmus élénkülése is ha­tás­sal volt.

Tavaly az egynapos láto­ga­tások aránya a teljes látogatóforgalmon belül 75,2% (31,1 millió látogatás) volt. Az egy napra hazánkba látogatók 83,3%-a (25,9 millió) a szomszédos országokból ér­ke­zett, ennek közel 4/5-e Ausztriából, Szlovákiából és Romániából (20,3 millió). Szlovákiából 5%-kal többen, Romániából és Ausztriából 4, illetve 1%-kal érkeztek kevesebben. 2011-ben a legnagyobb mértékben Szerbiából (31%) és Bulgáriából (20%) élénkült meg az érkezések száma a tavalyi évhez vi­szo­nyítva.

Az előző évhez képest a több napra látogatók száma 7,8%-kal emelkedett, ezen belül 8%-kal nőtt a szabadidős célú látogatásoké. A több napra érkező 10,3 millió látogató 84%-a turisztikai motivá­cióval érkezett. Ezen belül 11% az üzleti utazók aránya, mely ez évben 8%-os visszaesést mutatott.

 

A külföldiek összesen 99,2 millió napot töltöttek Magyarországon, ami 4%-kal több, mint 2010-ben.

A legtöbbet a német, az osztrák, a szlovák, a román és az amerikai vendégek költöttek Ma­gyar­országon, a turisztikai célú utazók közül a legnagyobb arányú kiadás a német, az osztrák, az amerikai, az olaszés angol utazók részéről történt. A Magyarországra látogató külföldiek kiadásainak fogyasztási szerkezete nem változott. Az egy napra látogatók élelmiszer és egyéb áru­cik­k vásárlásainak aránya 1 százalékponttal csök­kent, a több napra lá­to­gatók esetében – a szállásra, vendéglátó-szolgáltatásokra fordított kiadások összege – 1 százalékponttal nőtt. A to­váb­bi szolgáltatáscsoportokban minimális arányváltozások figyelhetők meg.

 

 

A magyar állampolgárok 2011-ben 16,6 millió alkalommal utaztak külföldre, ennek fele tu­risz­ti­kai céllal történt. Az előző évhez képest az egy- és a többnapos utak száma eltérő mértékben nőtt, az egynapos utaknál5, a többnapos utak számában csupán 1%-os növekedés volt.

Az egynapos utak mindössze 30, atöbbnaposakénak 87%-a volt turisztikai célú. A múlt évben a turisztikai motivációjú utak száma 6%-kal bővült, amit a szabadidős célú utak számának jelentős nö­ve­kedése eredményezett. Az üzleti turizmus mind az egy, mind a több napra utazók körében vissza­esett, ami összességében 5%-os csökkenést okozott. A nem turisztikai célú motivációk közül a vásárlás és a munkavégzés jelentősebb arányú. A 15%-ot képviselő, munkavégzési célú kiutazások száma összesen 9%-kal nőtt. Az egynapos utak közel fele vásárlási célú, ezen utak száma 1%-kal csökkent.

A magyar lakosság 51,5 millió napot töltött külföldön a vizsgált évben. A többna­pos utak átlagos hossza 7,5 nap volt, ami egytized napos rövidülést jelent az előző évhez képest. 2011-ben a turisztikai mo­ti­vációjú utak legkedveltebb célállomásai Ausztria és Szlovákia voltak. A legtöbb többnapos turisz­ti­kai út Németországba és Ausztriába irányult. 

A külföldre látogató magyarok 535 milliárd forintot költöttek el utazásaik során. A kiadások közel háromnegyede (389 milliárd forint) turisztikai motivációjú, 23%-a (123 milliárd forint) mun­ka­végzési és vásárlási célú. A kiadások összességében 1%-kal csökkentek 2011-ben, a több napra külföldre látogatók kiadásai 2%-kal visszaestek, a jóval kisebb volument képviselő egy­napos kiadások 5%-os nö­ve­kedése mellett.

A külföldre látogatók fogyasztási szerkezete – csakúgy, mint a hozzánk érkezőknél – lényegesen különbözik az egy, illetve a több napra látogatók esetében. Az egy napra látogatók kiadásaik kétharmadát élelmiszer, ital és egyéb árucikkek vásár­lá­sra, a több napra látogatók kiadásaik több mint felét szál­láshely- és vendéglátó-szolgáltatások igény­be­vételére, illetve egyéb árucikkek vásárlásra fordították külföldön. 2011-ben nőtt az üzem­anyag-vásárlás aránya az előző évhez képest, különösen az egy napra látogatók esetében.

Az utasforgalom egyenlege 2011-ben 666 milliárd forint, illetve 2385 millió euró volt. Az utas­for­galmi szolgáltatások importja 1%-kal csökkent, az exportja 1%-kal nőtt. Az egyenleg – a kedvező IV. negyedéves adatoknak köszönhetően – 2%-kal haladta meg az előző év egyenlegét. A forint az euróhoz képest éves átlagban ugyancsak 1%-kal volt gyengébb, mint 2010-ben, az év első felében erősebb, utolsó negyedében a nagyon gyenge – az exportnak kedvező –  forint volt a jellemző. Az MNB napi közép­ár­fo­lyama január és december között a 263 és 316 forintos tartományban mozgott.