A külkereskedelmi termékforgalom euróban számított értéke 11%-kal múlta felül a megelőző évi szintet, a kiskereskedelmi forgalom lényegében stagnált, a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek száma 1,5%-kal nőtt, az eltöltött vendégéjszakáké 0,6%-kal mérséklődött.
Tavaly a születések száma 2,5%-kal, a halálozásoké 1,3%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel azelőtt, az év végén az ország becsült lélekszáma 9 millió 962 ezer volt, 24 ezerrel kevesebb a 2010. évinél. A foglalkoztatottak átlagos száma 3 millió 779 ezer fő volt, 0,8%-kal magasabb, mint esztendővel előtte. A munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal mérséklődött egy év alatt, éves szintje 11% volt. 2011-ben a nettó átlagkereset 141 100 forintot tett ki, folyó áron 6,4%-kal magasabb összeget, mint 2010-ben. Az idén januárban a fogyasztói árak az egy évvel azelőtti szintet 5,5%-kal, a decemberit pedig 2,1%-kal haladták meg.
A globális konjunktúra dinamikája 2011-ben veszített a lendületéből. A Nemzetközi Valutaalap legfrissebb előrejelzése szerint 2011re a világgazdaság növekedése a 2010. évinél (5,2%) kisebb mértékű, 3,8%os volt. A többségében fejlett országokat tömörítő OECD egészére számított bruttó hazai termék 1,8%-kal emelkedett 2011-ben az előző évhez képest. Az év második felében – a valamelyest enyhülő inflációs nyomás ellenére – a fejlett nemzetgazdaságoknak számos, növekedést korlátozó problémával (például államháztartási, illetve munkaerő-piaci egyensúlytalanságokkal) kellett szembenézniük.
A világgazdasági folyamatok alakulásában iránymutatónak számító Egyesült Államok gazdasági teljesítménye 2011-ben 1,7%-kal bővült az előző évhez képest. A fogyasztási kiadások mellett a beruházások is segítették az észak-amerikai gazdaság bővülését.
Japán gazdasági teljesítménye az év egészében 0,9%-kal csökkent, amiben szerepet játszott a 2011. március 11-i földrengés és szökőár is. A másik meghatározó ázsiai gazdaságban, Kínában a gazdasági bővülés dinamizmusa 2011-ben fokozatosan veszített a lendületéből, de az egész évet tekintve így is 9,2%-os növekedés következett be.
Előzetes adatok alapján 2011-ben az Európai Unió (EU-27) tagországainak együttes teljesítménye 1,6%kal haladta meg az egy évvel azelőttit. Az éven belül a IV. negyedévben – szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint – 0,9%-kal növekedett a GDP az előző év azonos időszakához mérten, ami a múlt két évben a legalacsonyabb emelkedés volt. A növekedés motorját továbbra is Németország jelenti, bár a bővülés dinamikája ott is láthatóan mérséklődött. Az eurózóna gazdasági teljesítménye is lassult, bruttó hazai terméke 2011-ben 1,5%-kal haladta meg az egy évvel azelőttit.
A világgazdasági folyamatokkal összhangban a magyar gazdaság növekedése is veszített lendületéből. A nemzetközi összehasonlításokhoz használt, szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a bővülés üteme 2011 IV. negyedévében 1,5% volt, amivel az európai uniós tagállamok rangsorában a középmezőny elején helyezkedünk el.
Magyarország bruttó hazai terméke a KSH és az Ecostat – korlátozott információs bázisra épülő – közös gyorsbecslése szerint 1,7%-kal emelkedett 2011-ben. Az emelkedés ellenére a gazdasági teljesítmény még 4%-kal elmaradt a 2008-i szinttől. A GDP 2011 IV. negyedévében 1,4%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest, amellyel az előző két negyedévi lassulás megállt. Az előző negyedévhez mérten – szezonálisan és naptárhatással kiigazított index alapján – a IV. negyedévben 0,3%-kal bővült a magyar gazdaság.
A nemzetgazdasági teljesítmény 2011. évi bővülése termelési oldalról a jelentős részben exportra termelő iparnak, illetve a kedvező időjárás következtében jó terméseredményeket felmutató mezőgazdaságnak köszönhető. A felhasználási oldalról tekintve a GDP alakulását negatívan befolyásolta a nemzetgazdasági beruházások teljesítményének 2011. évi 4,5%-os csökkenése (az év utolsó negyedévében szintén 4,5% volt a csökkenés). A nemzetgazdasági ágak többségében a fejlesztések volumene csökkent. Az össz-beruházások több mint negyedét megvalósító feldolgozó-iparban ugyanakkor 24%-os volt a bővülés. A többi nagyobb súlyú nemzetgazdasági ágban, mint az ingatlanügyletekben, a szállítás és raktározás területén és a kereskedelemben viszont visszaesés (sorrendben 20, 23, illetve 4,1%-os) volt tapasztalható.
A GDP első közlése (gyorsbecslése) idején a bruttó hazai terméket alakító hatások megismeréséhez az évközi ágazati statisztikák adnak segítséget.
A mezőgazdasági számlarendszer előzetes adatai szerint a mezőgazdasági kibocsátás volumene 10, míg értéke folyó áron 29%-kal haladta meg az előző évit. Ez utóbbi 2000 óta a legnagyobb arányú éves növekedést jelenti. A két fő ágazat közül a növényi termékek bruttó kibocsátása 17%-kal haladta meg az átlagostól elmaradó 2010. évit. A fontosabb szántóföldi növények termésátlagai meghaladták a 2010. évi hektáronkénti átlagos termésmennyiséget. 2011-ben 13,8 millió tonna gabona termett, 12%-kal több az előző évinél. Búzából 4,1, kukoricából 8,1 millió tonnát takarítottak be, 10, illetve 16%-kal többet, mint 2010-ben. Az élő állatok és állati termékek termelési volumene kismértékben, 1,5%-kal nőtt.
2011. december elsején a legfontosabb haszonállatok közül a szarvasmarhák száma 698 ezer darab volt, 2,3%-kal több, mint egy évvel korábban. A sertések száma ezzel szemben tovább mérséklődött (4,3%), s az állomány nagysága (3,0 millió darab) évtizedek óta a legalacsonyabb volt. A tyúkfélékből 33,0 millió darabot, a 2010. december 1-jeihez képest 3,6%-kal többet tartottak. A túlnyomórészt egyéni gazdaságokban nevelt juhok száma 1095 ezer volt, 7,3%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban.
A mezőgazdasági termékek termelőiár-szintje 2011-ben 19%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A növényi termékek termelői árai 22%-kal haladták meg a 2010. évi szintet, amelyen belül a gabonafélék árai 30%-kal, az ipari növényeké pedig 33%-kal emelkedtek. A jelentős termelési értékkel rendelkező csoportok közül a friss zöldségek árai ezzel szemben 12%-kal mérséklődtek. A növényi termékek csoportjához hasonlóan az élő állatok és állati termékek árai is növekedtek, a drágulás mértéke 15%-os volt. A csoporton belül a tej ára 20%-kal, a vágóbaromfié 16%-kal, a vágósertésé 9,8%-kal nőtt. A mezőgazdasági termelés ráfordításiár-szintje 13%-kal nőtt. E növekedés legfontosabb tényezőjét a takarmányárak változása jelentette, amelyek 2011-ben 28%-kal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. A termelői árak nagyobb mértékben emelkedtek, mint a ráfordítási árak, így a két index hányadosaként számítható agrárolló 5,7%-kal zárult, a mezőgazdasági termelők jövedelmi helyzete ilyen mértékben javult.
Az ipari termelés volumene 2011-ben 5,4%-kal volt magasabb a megelőző évihez képest. Az értékesítési oldalon az export 7,6%-kal nőtt, a belföldi eladások volumene viszont 5,1%-kal elmaradt a 2010. évi szinttől. Az év első negyedévében a termelés bővülése az export növekedésének köszönhetően lényegesen nagyobb ütemű volt, mint a többi három negyedévben.
Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a kibocsátás 93%-a a feldolgozóiparhoz kapcsolódik, amelynek 2011. évi termelési volumene 5,8%-kal volt magasabb az egy évvel azelőttinél. A bányászat kibocsátása is növekedett (16%), míg az energiaszektorban mérséklődés következett be (1,1%).
A feldolgozó-ipari alágak többségében a termelés növekedése volt megfigyelhető. A 4,1 billió forint termelési értékkel rendelkező, s ezzel a teljes ipari termelésből 18%-os aránnyal részesedő járműgyártásban 12%-os növekedés következett be. A termelésből közel ekkora súllyal részesedő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ágazat kibocsátása ezzel szemben 5,4%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az alág termelése áprilistól az év végéig minden hónapban alacsonyabban alakult, mint tizenkét hónappal korábban, a csökkenés jelentős részben a híradás-technikai berendezések és az elektronikai fogyasztási cikkek iránti exportkereslet visszaesésével magyarázható. A harmadik legnagyobb termelési értékű alág, a kibocsátás tizedét adó élelmiszer, ital, dohánytermékek gyártása alágazat 2011. évi termelése 2,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az alág értékesítésének közel kétharmada belföldre irányult, a termelés növekedését ugyanakkor az export bővülése alapozta meg (6,4%). A termelésből 8%-os aránnyal részesedő kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás alág kibocsátása 1,9%-kal maradt el a 2010. évitől. Az értékesítési oldalon az exporteladások volumene ezen alágazat esetében is növekedést, míg a belföldre irányuló értékesítéseké mérséklődést mutat. Az alágak közül a legjelentősebb, 44%-os termelésbővülést a gép, gépi berendezés gyártása érte el, az ágazat kibocsátása 1,7 billió forint értékű volt.
A legalább 5 személyt foglalkoztató vállalkozások körében az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 1,9%-kal haladta meg a 2010. évit. A termelékenység növekedése az alkalmazásban állók számának 3,4%-os emelkedése mellett következett be.
Decemberben a kiemelt feldolgozó-ipari ágazatok új rendeléseinek volumene 4,2%-kal volt magasabb a tizenkét hónappal korábbi szintnél. Az év végén a rendelésállomány 16%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, amely az exportrendelés-állomány 19%-os bővülésének és a belföldi rendelésállomány 9%-os csökkenésének eredőjeként állt elő. 2011 végén az ágazatok közül a járműgyártás összes rendelésállománya 15%-kal, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé pedig 45%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
Az ipari termelői árak 2011-ben 4,2%-kal voltak magasabbak, mint az azt megelőző évben. A feldolgozó-ipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben, 26%-kal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás termelési árszínvonala emelkedett. Jelentős áremelkedés következett be ezenkívül a vegyi anyag, termék gyártásában (12,5%), valamint az élelmiszeriparban (8,9%). 2011-ben a belföldi értékesítés árai 6,2%-kal, az exportértékesítéseké 2,8%-kal emelkedtek. A belföldi értékesítés nagyobb mértékű árnövekedése leginkább annak a következménye, hogy néhány, a termelőiár-színvonal jelentős emelkedésével jellemezhető ágazat (kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás; élelmiszeripar) a belföldi értékesítésből lényegesen nagyobb súllyal részesedik, mint az exportból. (Emellett az is közrejátszik, hogy az ágazatok közül egyedüliként csökkenő termelési árszínvonallal jellemezhető számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása ágazat szinte kizárólag exportra termel, csekély mértékben mérsékelve így a belföldi értékesítési árak növekedési ütemét.) Ősszel számottevő emelkedés következett be a termelői árakban, a novemberi árszínvonal mintegy 8%-kal meghaladta az augusztusit, ami leginkább a – meghatározóan exportra termelő – járműgyártás 12%-os áremelkedésével magyarázható.
Az építőipari termelés volumenének 2006 óta tartó csökkenése 2011-ben is folytatódott, a tavalyi évre mért mérséklődés 7,8% volt. Mindkét építményfőcsoport termelése csökkent, az épületeké 11, az egyéb építményeké 3,8%-kal. 2011-ben 17%-kal kisebb volumenű új építőipari szerződést kötöttek, mint az azt megelőző évben. December végén az építőipari vállalatok szerződésállománya 42%-kal volt alacsonyabb, mint 2010 végén. Az építőipar termelői árai 2011-ben átlagosan 2,2%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.
Tavaly 12 660 lakás épült, 39%-kal kevesebb, mint az azt megelőző évben. Az építtetők közül a természetes személyek által épített lakások száma megközelítőleg negyedével, a vállalkozások által építetteké közel hattizedével esett vissza. (Ezzel párhuzamosan megközelítőleg hasonló nagyságrendű csökkenés következett be a saját használatra, illetve az értékesítésre épített lakások számában is.) A csökkenés mértéke annál nagyobb volt, minél urbanizáltabb a településtípus, a visszaesés Budapesten közel 50%-os, a községekben mintegy egynegyednyi volt, a megyei és a nem megyei jogú városokban pedig e két szélső érték között alakult. A lakóparki környezetben 2011-ben átadott lakások száma (331) kevesebb, mint kéttizede volt az egy évvel korábbinak. Az épített lakások átlagos alapterülete 103 négyzetméter volt, 11 négyzetméterrel nagyobb, mint 2010-ben. 2011-ben mintegy 12 490 lakásépítési engedélyt adtak ki, 28%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. A legnagyobb visszaesés ezen mutató esetében is a fővárost jellemezte (56%), a községek esetében a csökkenés 1,1%-os volt. A 2011-ben építési engedélyt kapott lakóépületek száma (6930) 6,4%-kal kevesebb, a nem lakóépületeké (5237) viszont 2,7%-kal több volt, mint 2010-ben. A nem lakóépületek közül az ipari épületekre kiadott engedélyek száma 8%-kal nőtt.
A kereskedelmi szálláshelyek szolgáltatásait igénybe vevő vendégek száma tavaly másfél százalékkal volt magasabb, mint 2010-ben, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma viszont kissé (0,6%-kal) mérséklődött. A 7,6 millió fős vendégforgalom valamivel több mint fele a belföldi vendégekhez kapcsolódik, számuk 2,4%-kal mérséklődött, s a vendégéjszakáik száma is csökkent (4,3%). A külföldi vendégek esetében mind a vendégszám, mind a vendégéjszakák száma emelkedett, 6,0, illetve 3,2%-kal. A vendégforgalom jórésze a szállodákhoz kötődik, e szállástípus esetében az átlagosnál kedvezőbben alakult a forgalom, ami a szobakihasználtság (46,5%) 1,9 százalékpontos növekedésében is megmutatkozik. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák összes számából közel egyharmados aránnyal részesedő Budapesten a vendégéjszakák száma 4,5%-kal növekedett, az egyötödnyi súlyt képviselő balatoni régióban ugyanakkor 8,1%-kal csökkent 2010-hez képest.
A múlt év egészében a külkereskedelmi termékfogalom kétszámjegyű mértékben bővült, a 79,8 milliárd eurót kitevő export 12%-kal, a 72,8 milliárd euró értékű behozatal pedig közel 11%-kal haladta meg a 2010. évi értéket. A külkereskedelmi mérleg az évet 7,0 milliárd eurós aktívummal zárta, ami az egyenleg 1,4 milliárd eurós javulását jelenti az egy évvel korábbihoz képest. A kivitel decemberi euróértéke valamelyest mérséklődött, a behozatalé változatlan maradt a tizenkét hónappal korábbihoz képest, amelynek következtében az aktívum 62 millió euróval 352 millió euróra csökkent.
A múlt év tizenegy hónapjában – a részletesen feldolgozott adatokból számítva – a kivitel volumene 11, a behozatalé 7%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A forgalom volumene az év első öt hónapjában kétszámjegyű mértékben növekedett az egy évvel korábbihoz képest, a június–novemberi időszakban ugyanakkor jellemzően egyszámjegyű bővülést, ezen belül egy-két hónapban csekély mértékben változó forgalmat mértünk. A külkereskedelem trendvonala alapján a kivitel szintje már 2010 második felében magasabb volt, mint a válság kirobbanását megelőző, 2008. első félévi, a behozatalé viszont 2011 végén is csak megközelítette azt. Az időszak során a kivitel 2,4, a behozatal pedig 4,4%-kal magasabb forint-árszínvonalon bonyolódott le, mint 2010. január–novemberében. Az árszínvonal emelkedéséhez nagyban hozzájárult, hogy a behozatalban nagyobb súlyt képviselő energiahordozók devizában mért árai jelentősen emelkedtek. Az import nagyobb mértékű árnövekedéséből adódóan a cserearány kedvezőtlenebbé vált, a romlás mértéke 1,9%-os volt.
A nemzetgazdaság árutonna-kilométerben kifejezett áruszállítási teljesítménye kissé, 0,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A teljesítmény növekedése a szállítási távolság meghosszabbodásának a következménye, a szállított áruk tömege ugyanis 6,0%-kal csökkent. A helyközi személyszállítás utaskilométer-teljesítménye 2,8%-kal emelkedett a 2010. évi szinthez képest. A növekedés meghatározó tényezőjét a repülőgépes közlekedés 13%-os teljesítménybővülése jelentette, amelyet mérsékelt az autóbuszos szállítások esetében tapasztalt 1,3%-os csökkenés. A helyi személyszállítást igénybe vevő utasok 2011. évi száma lényegében ugyanakkora – 0,2%-kal magasabb – volt, mint egy évvel korábban. Az év során mintegy 76 470 személygépkocsit helyeztek első alkalommal forgalomba Magyarországon, ami az egy évvel korábbihoz képest negyedével több, a válságot megelőző öt év (2003–2007) átlagának ugyanakkor kevesebb, mint az egyharmadát jelenti.
Mintegy 15 800 személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt tavaly, 2,9%-kal kevesebb, mint 2010-ben. E balesetekben mintegy 20 800-an sérültek meg, 3,9%-kal kevesebben az egy évvel korábbinál. A balesetek kimenetele 2011-ben kevésbé volt végzetes, mint egy évvel korábban, a baleseteket elszenvedők közül az elhunyt személyek száma (638 fő), 14%-kal csökkent. A balesetek közel héttizede lakott területen belül történt, az elhunytak többsége (63%-a) ugyanakkor a lakott területen kívül – de túlnyomórészt nem az autópályákon – vesztette életét.
A kiskereskedelmi forgalom volumene lényegében ugyanakkora – 0,2%-kal magasabb – volt 2011-ben, mint egy évvel előtte. A stagnálás a 2007–10. évekre tapasztalt csökkenést váltotta fel; a forgalom tavalyi volumene tizedével maradt el a 2006. évitől. 2011-ben a kiskereskedelmi forgalom értéke 7,9 billió forintot tett ki. Az összforgalomból az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem részesedése 45%-ot, a nem élelmiszertermékeké 37%-ot, az üzemanyagoké pedig 18%-ot tett ki, közülük az első két csoport forgalma valamelyest – 0,3%-kal, illetve 1,1%-kal – növekedett, az üzemanyagoké ugyanakkor csökkent (2,3%). A hagyományosan legnagyobb forgalommal jellemezhető decemberben a kiskereskedelmi forgalom 0,4%-kal volt magasabb, mint tizenkét hónappal azt megelőzően, az egy hónappal korábbi szinthez képest a forgalom növekedési üteme 0,1%-os volt.
A kiskereskedelmen kívül számba vett gépjármű- és járműalkatrész–kiskereskedelem 2011. évi eladásai 4,5%-kal maradtak el az előző évitől.
Az előzetes népmozgalmi adatok alapján 2011-ben 88 050 gyermek született és 128 700 személy hunyt el. A születések száma 2,5, a halálozásoké 1,3%-kal volt alacsonyabb, mint 2010-ben. Tavaly az országban 35 750 házasságot kötöttek, 0,6%-kal többet, mint az azt megelőző évben. A születési arányszám 8,8 ezrelékes mutatója 0,2 ezrelékponttal elmaradt az egy évvel azelőttitől, ami újabb mélypont a hazai születési statisztika történetében. Ezer lakosra 12,9 halálozás jutott, míg egy évvel korábban 13,0. A csecsemőhalálozások 4,9 ezrelékes értéke az előző évhez képest 0,4 ezrelékponttal mérséklődött, ez az eddig mért legalacsonyabb érték.
A természetes fogyás üteme valamelyest gyorsult, mivel a születésszám csökkenése nagyobb mértékű volt, mint a halálozásoké. Ennek következtében a természetes fogyás mértéke a 2010. évi 40 121 fővel szemben 2011-ben 40 650 főt tett ki. 2011 végén a népesség – nemzetközi vándorlás figyelembevételével számított, 2001. évi népszámlálás alapján továbbvezetett – becsült lélekszáma 9 millió 962 ezer fő volt, mintegy 24 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
A 15–64 éves népességen belül 29 ezerrel többen dolgoztak, mint egy évvel azelőtt. A foglalkoztatottak száma átlagosan 3 millió 779 ezer volt (0,8%-os növekedés). Az erre a korcsoportra számított 55,8%-os foglalkoztatási arány 0,4 százalékponttal magasabb, mint a 2010. évi. A foglalkoztatásban bekövetkezett kedvező változás a férfiak javuló munkaerő-piaci pozíciójának köszönhető. A múlt évben a férfiak foglalkoztatási aránya 0,8 százalékpontos növekedés mellett 61,2% volt, miközben a nőké megegyezett az egy évvel korábbival (50,6%).
A munkanélküliek száma – szintén a 15–64 éves népességen belül – átlagosan 468 ezer fő, a munkanélküliségi ráta pedig 11% volt, ami egy év alatt 7 ezres, illetve 0,2 százalékpontos csökkenés. Bár a két nem munkanélküliségi rátája azonos színvonalat jelez, az előző évhez képest a helyzet úgy változott, hogy miközben a férfiaké javult, aközben a nőké romlott. A 15–24, illetve a 25–54 évesek, azaz a legjobb munkavállalási korúak esetében egyaránt csökkent a munkanélküliség, előbbi korcsoportot 26,1%-os, utóbbit 10,1%-os munkanélküliségi ráta jellemezte. A munkanélküliek 48,9%-a egy éve vagy annál régebben keresett állást, a munkanélküliség átlagos időtartama 18 hónap volt.
Az intézményi munkaügyi statisztika legfrissebb létszámadatai szerint 2011-ben a nemzetgazdaság megfigyelt szervezeteinek[1] körében átlagosan 2 millió 692 ezer személy állt alkalmazásban, 10 ezerrel (0,4%-kal) kevesebb az egy évvel korábbinál. Az év első négy hónapjában valamivel többen, a május–decemberi időszakban viszont kevesebben álltak alkalmazásban, mint egy évvel korábban. A nemzetgazdaság egyes területeit 2011-ben ellentétes irányú folyamatok jellemezték. A versenyszférában 25 ezerrel (1,3%-kal) többen, 1 millió 851 ezren álltak alkalmazásban, míg a 735 ezer személyt alkalmazó költségvetés területén 38 ezres (4,9%-os) létszámcsökkenés volt megfigyelhető. A közszférában a közfoglalkoztatottak nélkül 674 ezren álltak alkalmazásban, ami az egész szférára számítottnál kisebb mértékű, 1,7%-os csökkenésnek felel meg. (Az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatásaként a közfoglalkoztatottak száma 87 ezerről 61 ezerre csökkent egy év alatt.) A nonprofit szférában 106 ezren álltak alkalmazásban, 3,1%-kal többen, mint 2010-ben.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete – a számviteli nyilvántartások alapján – 213 100 forint volt, 5,2%-kal több az egy évvel azelőttinél. Az átlagos havi nettó kereset összege[2] 141 100 forint volt, 6,4%-kal magasabb a 2010. évinél. A versenyszférában 144 400 forint, a költségvetési szervezeteknél 134 300 forint, míg a nonprofit szférában 126 600 forint volt a kézhez kapott kereset átlagos összege. A versenyszférában és a nonprofit szférában jelentősebb mértékű, 8–9%-os, míg a költségvetés területén ennél szerényebb mértékű, 2%-os keresetnövekedés következett be. A költségvetési szférában alkalmazottak a 2011. évi adó- és járulékváltozások ellentételezése céljából a keresetbe nem tartozó kompenzációban részesültek, a juttatás mértéke havonta átlagosan 5200 forintot tett ki, és a teljes munkaidősök mintegy 45%-át érintette.
A fogyasztói árak átlagosan 3,9%-kal haladták meg az előző évi szintet, amely 1 százalékponttal alacsonyabb, mint 2010-ben. Az év első felében az élelmiszerárak erőteljes növekedése húzta az inflációt, az év utolsó hónapjaiban az üzemanyagok áremelkedése erősítette a drágulást. A fogyasztói árak egyhavi változása 1,1, illetve -0,3% között mozgott. 2012 januárjában látványosan gyorsult az infláció: a fogyasztói árak színvonala 5,5%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit, mely 2010 tavasza óta a legmagasabb érték. A korábbiaknál magasabb mértékű drágulás egyik fő oka a januári áfaemelés: a változatlan adótartalmú fogyasztóiár-index januárban 3,6% volt, tehát az adóváltozások 1,9 százalékponttal emelték a fogyasztói árak növekedési ütemét. Ezenkívül az üzemanyagok árának gyors emelkedése és a forint gyengülése is erősítette az inflációt. Az előző hónaphoz képest az áremelkedés mértéke 2,1%-os volt.
A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint 2011 végén a háztartások bruttó pénzügyi vagyona 27,2 billió forint volt, 6%-kal kevesebb a tizenkét hónappal korábbinál. A tartozások értéke 11,1 billió forint volt, 1%-kal alacsonyabb a 2010 véginél. A két tényező különbségeként előálló nettó pénzügyi vagyon 16,1 billió forintot tett ki, 9,1%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A vagyoncsökkenés a magán-nyugdíjpénztári kilépések következménye, amely révén – a jegybank becslése szerint – 2678 milliárd forintnyi összeg került tőketranszferként az államháztartáshoz. A tartozások oldalán megjelenő devizahitelek december végi állományi értéke (6,7 billió forint) 5,9%-kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. A csökkenésben fontos tényező volt, hogy a háztartások a negyedik negyedévben piaci árfolyamon számítva 642 milliárd forint összegben fizették vissza devizahiteleiket a végtörlesztés feltételeit alkalmazva. (A vonatkozó jogszabály szerinti, a piacitól jelentősen eltérő devizaárfolyamok alkalmazása révén a háztartási szektor 174 milliárd forintnyi tőketranszfert kapott, amelynek 70%-át a pénzügyi vállalatok, 30%-át pedig az államháztartás nyújtotta számára.)
Az idén januárban az államháztartás pénzforgalmi szemléletű, konszolidált egyenlege (helyi önkormányzatok nélkül) – a Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes adatai alapján – 107 milliárd forint többletet mutatott, ami az egyenleg 230 milliárd forintos javulása a 2011. januárihoz képest. Az államháztartás 1230 milliárd forintot kitevő bevétele 14%-kal magasabb, az 1123 milliárd forintra teljesülő kiadása viszont 6,6%-kal alacsonyabb volt, mint tizenkét hónappal korábban. Az alrendszerek közül a központi költségvetés egyenlege 196 milliárd forinttal vált kedvezőbbé, s 85 milliárd forintos szufficitet mutat.
A társadalombiztosítási alapok esetében is javulás következett be, a 2011. januári 38 milliárd forintos hiány után idén januárban ugyanis 1 milliárd forintos többlet keletkezett. Az elkülönített állami pénzalapok egyenlege ezzel szemben romlott valamelyest: a 21 milliárd forintot kitevő többlet 5 milliárd forinttal kevesebb az egy évvel korábbinál.
Összefoglaló adatok
(indexek az előző év azonos időszakának százalékában)
1.) 2011. január–december
|
megnevezés |
2010 |
2011. |
||
|
január– november |
december |
január– december |
||
|
ipari indexek |
|
|
|
|
|
termelés |
110,6 |
105,7r |
102,1 |
105,4 |
|
értékesítés belföldre |
97,0 |
95,0r |
94,3 |
94,9 |
|
értékesítés exportra |
116,9 |
108,0r |
102,4 |
107,6 |
|
létszám |
98,7 |
103,7 |
100,6 |
103,4 |
|
termelékenység |
112,3 |
101,8r |
101,9 |
101,9 |
|
építőipari termelés indexe |
89,6 |
91,3r |
99,2 |
92,2 |
|
mezőgazdasági értékesítés indexe |
85,7 |
102,5 |
77,3 |
100,2 |
|
kiskereskedelmi forgalom indexe |
97,9 |
100,2r |
100,4 |
100,2 |
|
behozatal értéke, millió euró |
65 934 |
67 292r |
5547 |
72 839 |
|
értékindexe |
119,0 |
111,4 |
100,1 |
110,5 |
|
kivitel értéke, millió euró |
71 449 |
73 897r |
5899 |
79 796 |
|
értékindexe |
120,8 |
112,8 |
99,1 |
111,7 |
|
árindexek |
|
|
|
|
|
ipari termelői árak |
104,5 |
103,9 |
107,5 |
104,2 |
|
ipari belföldi értékesítési árak |
107,3 |
106,1 |
107,4 |
106,2 |
|
mezőgazdasági termelői árak |
116,8 |
120,2 |
110,0 |
119,3 |
|
behozatali forintárak |
101,7 |
104,4 |
.. |
.. |
|
kiviteli forintárak |
101,6 |
102,4 |
.. |
.. |
|
alkalmazásban állók létszáma, ezer fő |
2702 |
2694 |
2663 |
2692 |
|
index |
101,5 |
99,7 |
98,8 |
99,6 |
|
munkanélküliségi rátaa, % |
11,2 |
.. |
.. |
11,0 |
|
bruttó átlagkereset, ezer forint |
202,5 |
211,3 |
231,8 |
213,1 |
|
nominális index |
101,3 |
104,7 |
110,1 |
105,2 |
|
nettó átlagkereset, ezer forint |
132,6 |
140,1 |
152,3 |
141,1 |
|
nominális index |
106,8 |
106,0 |
111,4 |
106,4 |
a a 15–64 éves népességen belül.
r revideált adat.
2.) 2012. január
|
megnevezés |
2010 |
2011 |
2012. január |
|
fogyasztóiár-index |
104,9 |
103,9 |
105,5 |
|
államháztartás egyenlege, milliárd forint |
–889 |
–1734 |
107 |
|
ebből: |
|
|
|
|
központi költségvetés |
–854 |
–1718 |
85 |
|
társadalombiztosítási alapok |
–95 |
–83 |
1 |