Bárki lehet szerző, talán még bestseller könyv írója is napjaink legújabb és bizonyítottan legolcsóbb kiadói rendszere által. A közlésre szánt „nagy mű” elkészülte után (alapkövetelmény, hogy digitális formában, tehát számítógépen [netán alaptörvény megalkotására is alkalmas iPad-en] készüljön, és ekként bocsássa az „elkövető” a kiadó rendelkezésére, miután a szellemi termék elsődleges hordozója az e-könyv. Mára széles körben elterjedtek a különféle nagyságú és teljesítményű, fekete-fehér és színes megjelenítésre alkalmas, kívánság szerint hangot, zenét is lejátszó, lapszéli jegyzetek készítésére is használható elektronikuskönyv-olvasó készülékek. Kisebbfajta könyvtárat vihet magával a e-reader gazdája.
A Publio Kiadó és Könyváruház e két műszaki vívmányon, az elektronikus szövegfeldolgozáson és a könnyű, nagy teljesítményű, sokcélú könyvolvasón nyugszik – derült ki a mai tájékoztatón. Elhangzott a többi között, hogy a 21. századi technológián alapuló szerzői könyvkiadás, ami Európa működőbb felében és főleg a tengerentúlon különösen nagy népszerűségnek örvend, hatalmas „példányszámokat” (ebben az esetben a letöltések száma a mértékegység) és milliárdos pénzforgalmat ér el. Tekintettel a hagyományos könyvpiac, példányszámok általános zsugorodására, ennélfogva a kiadványok árnak az emelkedésére, az e-könyvkiadás és a Publio által is szorgalmazott szerzői kiadás a hagyományos kiadóházak egyik kitörési pontja lehet. Persze ez korántsem ennyire egyszerű, tekintettel az adminisztratív és fiskális kötöttségekre. Nem véletlen, hogy az európai könyvkiadók szövetsége jó egy éve előszobázik az Európai Bizottságnál azért, hogy a digitális könyv is ugyanolyan adókedvezményben részesüljön, mint papíralapú társa.
Kanada, például, már jóval előbbre tart: törvényhozása márciust az e-könyvolvasók hónapjának nyilvánította – mondta el dr. Kerekes Pál egyetemi oktató, az informatikai oktatás és az elektronikus könyvkiadás elismert hazai szakértője. Itthon még csak a kezdeteknél tartunk: a digitális könyvek piaci részesedése hivatalosan a fél százalékot sem éri el. Valójában minden bizonnyal nagyobb az arány, tekintettel a tábla pc-k, az elektronikuskönyv-olvasó készülékek, a nagy kijelzős mobiltelefonok terjedésére, a számon nem tartható legális és illegális letöltések okán.
Dombi Gábor újságíró, szociológus, az Informatikai Érdekegyeztető Fórum főtitkára, a Publio-trio egyik tagja szerint a szerzői kiadás új színt hozott a könyvkiadásba. A hagyományos munkamenet (a kiadó kiadja, a kereskedő árulja a könyvet, a szerző meg izgul és dedikál…) alapvetően megváltozott, miután a szerző napjainkban aktív szereplőjévé lett a könyve sorsának. „A Publio Kiadó célja, hogy a szerzőnek jogot és lehetőséget adjon szellemi terméke kiadásához, gondozásához. Ráadásul az internet megjelenésével «intézményesült» ez a gyakorlat. Naponta nyílnak azok a portálok, ahol az alkotók maguk árulhatják könyveiket. A legnagyobb, a SmashWords már 100 ezer könyvet (címet!) kínál 33 ezer szerzőtől. Az ott föllelhető magyar tartalom nagyrészét a Publio Kiadó szolgáltatja.”
Elhangzott a mai tájékoztatón: a Publio kulturális küldetést is teljesít; tehetségkutatásként is értékelhető az igyekezete, amikor arra ösztönzi a szerzőket, hogy akár a blogok füzéréből, tényfeltáró riportokból, visszaemlékezésekből, tudományos munkákból is létrejöjjön egy-egy nagyobb lélegzetű alkotás. Lehessen szerző bárki, ha tehetsége közönségre talál, és meg is élhessen írásaiból, ugyanis a Publio üzleti modellje szerint a szerző alkotása eladási árának hetven százalékát kaphatja jogdíjként, jóval többet, mint amennyi a hagyományos kiadásból megilleti.
Újságírói kérdésre adott válaszból kiderült, hogy a Publio-kiadványok olvasóinak háromnegyede belföldi, a többi magyaror anyanyelvű, magyarul értő külföldi, elsősorban Európából, továbbá a tengerentúlról is. A kiadó könyvei között a legnépszerűbb ingyenes mintaoldalakat a Malév végnapjairól szóló kötet, Kerekes Pál: eBook jegyzetei, a Poénos kriminovellák (válogatás), a Komplementer gyógyászat adják. Az értékesítésben az első három mű: B. D. Mitterpach: Az utolsó kötet, Oravetz Nóra: Tejszínhab nélkül; Jámbor Gyula: Volt egyszer egy Malév.
Az elektronikus (digitális) formában olvasható könyvek iránti nagy érdeklődést mutatja a Magyar Elektronikus Könyvtár statisztikája: a múlt hónapban 472 ezer látogató kereste fel a MEK-portált és 2 262 294 oldalt töltött le. Az érdeklődés még ennél is nagyobb, miután nagy ingyenes archívumok, e-könyvtárak és más e-gyűjtemények forgalma is folyamatosan növekszik, miként a digitális művek megjelenítésére, olvasására alkalmas eszközök (e-reader, táblagép, okostelefon) száma is.
A Publio-portál által kiadott könyvek kézbe is vehetők. A szerző kiválaszthatja a tipográfiát, képeket, illusztrációkat illeszthet a szövegbe, és a kiadóval együttműködő HVG Press „pillanatok alatt” kinyomtatja és házhoz is szállítja az elektronikusból hagyományos formájúvá előlépett nagy művet.
Pályázat újságíróknak
A napi- és hetilapok tartalmi/terjedelmi kötöttségei miatt gyakran előfordul, hogy a riportok, elemzések, élet- és helyzetképekcsak rövidített formában látnak napvilágot, de szerzőjük szerint (és gyakran az olvasók is így érzik) a témamélyebb kifejtést érdemelne. Az első – és egyetlen – hazai self-publishing e-könyvkiadó, a Publio most anyagi és technikai segítséget kíván nyújtani újságírók, közírók részére írásaik önálló megjelentetéséhez. A részletek itt.
