
Ma már kevés olyan terület van hazánkban, amely felett a stúdió munkatársai ne dolgoztak volna. Ilyenkor várakat, kastélyokat, nevezetes épületeket, településeket, régészeti feltárásokat, természeti értékeket kapnak lencsevégre. Több mint egy évtized alatt csaknem négyszázezer légi felvétel gyűlt össze. Egy-egy területről (például kastélyról és kertjéről) akár ötven-hatvan felvétel is készül.

Ez a munka mindannyiszor bonyolult repülési terv készítésével kezdődik, ahol pontonként jelölik meg a célterületeket, majd vonalakkal kötik össze őket és meghatározzák a várható repülési időt.
Budapestet helikopterből szokták
fotózni, a távolabbi, vidéki útvonalakat egymotoros, Cessna típusú kisrepülővel teszik meg. Felvételezési szempontból a helikopter sokkal ideálisabb, hiszen meg tud állni egy-egy adott pont felett, valamint a magasságát is rugalmasabban változtatja a merev szárnyú repülőgépnél. Azonban az óránkénti bérleti díja négyszerese a Cessna 172-nek. Vidéki utakon a fotósok nem ritkán öt-hat órát is a levegőben töltenek. Sokszor a tervezésbe be kell illeszteni egy kitérő repülőteret, ahol üzemanyagot vételeznek.
A „terepmunka után a fotók feldolgozása következik, ami nem kis feladat, hiszen egy-egy repülés alkalmával akár 1000-1200
felvétel is készül. Ezeket egyesével fel kell dolgozni, mivel a digitális kamera csak nyers képeket készít. Minden útról repülési napló készül, ezt
a stúdió weboldalán is „fellapozhatjuk”.