Továbbra is alig alkalmazzák a csődeljárást; az idén mindössze 45 alkalommal fordult elő. „A magyar vállalkozások között eddig is igen magas volt a fizetésképtelenség növekedése a tőkeerősnek nem nevezhető hazai kkv-szektorban a lánctartozás és a fizetésképtelenségi hullám még szélesebb körű elterjedését vetíti előre – mondtaTóth Tamás, az Opten céginformációs szolgáltató igazgatója. – Elég csak összevetni a mostani adatokat a válság első évének, 2008-nak az adataival, a felszámolási és végelszámolási ráta növekedése egészen elképesztő”. Az éves felszámolási ráta, azaz a felszámolásokat a működő cégek számához hasonlító mutató 2008 első negyedévében 2,24 százalékon állt, a végelszámolási ráta pedig 2 százalék volt. Ehhez képest az idei első negyedévben a felszámolási arány megközelítette a4, avégelszámolási ráta pedig meghaladta az 5,6 százalékot. „Csaknem biztos, hogy az eljárások száma tovább emelkedik, és az év végére akár minden 25. működő céggel szemben fizetésképtelenségi eljárást, azaz felszámolást, csődeljárást kezdeményezhetnek” – mondja Tóth. „Ilyen kedvezőtlen adatokat a gazdasági válság előtti időszakban csak néhány olyan ágazat produkált – elsősorban az építőipar -, ahol hagyományosan magas a cégek fluktuációja, most viszont a gazdaság egésze mutat ilyen képet” – teszi hozzá az igazgató.

Márciusban 1964 céggel szemben indult felszámolás, esztendővel ezelőtt 1500-zal. Végelszámolások tekintetében a 3928 eljárás 53 százalékos növekedés az előző évi 2565-tel szemben, és egyben minden idők legmagasabb havi adata. Az egy hónapon belül kezdeményezett végelszámolások száma az előző hónapban lépte át először a 3000-es határt, azt megelőzően éppen a tavalyi március volt a rekorder hónap, a változás tehát ezen a területen a legnagyobb. „Ez részben szerencsére az adóhatóságnak és a cégbíróságoknak köszönhető, mert a hatóságok végre komolyan veszik a magyar gazdaság megtisztítását a nem működő cégektől. Az eljárások során gyakran derül fény ki nem fizetett követelésekre, így a cégbezárások többsége nem a tulajdonosok józan megfontolásából következik be, hanem az adóhivatali vizsgálatok alkalmával” – mondja Tóth Tamás.

Az első negyedévben 16 938 új céget jegyeztek be, ez 31 százalékos növekedés a tavalyi első negyedévhez képest. A hátterében az áll, hogy január óta szigorúbb és drágább cégalapítás, és ez tavaly november-decemberben cégalapítási hullámot gerjesztett; az alapítások egy részét januárban tették közzé a cégbíróságok.

Mint mindig most is látványos eltérések vannak mind régiónként, mind ágazatonként a felszámolások vagy épp új cégalapítások kapcsán. Észak-Magyarországon például az idei első negyedévben 50 százalékkal több új céget alapítottak, mint 2011 ugyanezen időszakában, Nyugat-Dunántúlon a növekedés üteme 20 százalék alatt maradt.

Az építőipari cégek között a felszámolási eljárások növekedési üteme messze az országos szint alatt marad, amiben nagy szerepe lehet az évek óta eleve igen magas felszámolási aránynak. Vannak azonban olyan szakágazatok – pl. építőanyag-gyártás – ahol csökkent a fizetésképtelenségi eljárások száma. Más ágazatokban, így a szállítmányozás és fuvarozás területén is tetten érhető, hogy a súlyos piacszűkülés miatti rossz adatok után mára némiképp konszolidálódott a helyzet. Más területeket viszont még csak most ér el a felszámolási hullám: az átlagosnál jóval magasabb a felszámolások növekedési üteme a kiskereskedelemben, az informatikában, a vendéglátó-iparban, vagy épp a pénzügyi szolgáltató cégek körében. Utóbbiak közül kétszer annyinál kezdődött felszámolás az idei első negyedévben, mint 2011-ben.