A húszból tizenkét családot már rákényszerítettek, hogy elhagyja otthonát, további nyolcra is hasonló sors vár, ha nem tesz eleget a felszámoló cég ultimátumának.

Valamennyi család úgy került házfelügyelői lakásának birtokába, hogy 20-30 évvel ezelőtt a lakásszövetkezet alkalmazta őket házfelügyelőként, és biztosította nekik a hozzá szükséges lakást. A házfelügyelői lakásért cserében át kellett adniuk addigi lakásukat, amelybe jobbára nyugdíjba vonult, illetve rokkantnyugdíjassá lett előző házfelügyelők költözhettek be. A rendszer évtizedeken keresztül gondoskodott mindenkinek a lakhatásáról. De 2000-ben és 2008-ban felszámolták a két debreceni lakásszövetkezetet, és megszüntették a házfelügyelők munkaviszonyát anélkül, hogy gondoskodtak volna elhelyezésükről, és a szolgálati lakásukért cserében más lakhatást biztosítottak volna nekik. Hiába kérték az érintettek, hogy legalább írják jóvá leadott lakásuk értékét a szolgálati lakás vételárában, a felszámoló makacsul ragaszkodott hatmillió forintos követeléséhez, és közölte, ha nem fizetnek, fel is út, le is út. Álláspontját bírói ítélet is megerősítette.

„Mi nem tudjuk még egyszer megvenni ezeket a lakásokat, azaz kétszer fizetni egy lakásért. Annak idején az alkalmazás alapfeltétele a cserelakás leadása volt, és evidenciának számított, hogy senki sem maradhat lakás nélkül, aki rendesen végzi a munkáját. Most, harmincévi munkaviszony után családokat tesznek az utcára, mert nem tudnak kétszer fizetni. Kilakoltattak többek között egy agyvérzéses asszonyt is” – tudatta a házfelügyelők közösségének képviselője.

A debreceni kilakoltatási ügyben született és megfellebbezett bírói ítélet – az érintettek álláspontja szerint – figyelmen kívül hagyta annak vizsgálatát, hogy mikor és milyen feltételekkel kell elhagyni a szolgálati bérlakást. Egyszerűen abból indult ki, hogy „ha megszűnik a munkaviszony, megszűnik a lakáshoz való jog is”. Az ítélet figyelmen kívül hagyta, hogy a házfelügyelő munkaviszonyának önhibán kívüli megszűnése esetén közösen kell megfelelő cserepartnerről gondoskodni, vagy egyéb módon közös megoldást találni, hogy senki se kerüljön az utcára önhibáján kívül – tűnik ki az érintettek tájékoztatásából.

A Magyar Szociális Fórum jelezte, hogy figyelemmel fogja kísérni a húsz debreceni család sorsát.