Bár az alkotások műfajai (ma még) hagyományosnak számítanak, hiszen fantasy, kalandregény, romantikus lektűr, sci-fi, szépirodalom kategóriában írták ki a pályázatot, már most markánsan megmutatkozott, hogy az e-könyv, azaz elektronikus könyv olvasója „valami mást”, 21. századit kíván a szerzőktől, akinek egyszerre kell figyelembe vennie, hogy a számítógép, a digitalizáció, az internet, a blogok korát éljük. A pályázatban kikötötték: a műveket az elektronikus szövegszerkesztés epub, pdf, doc, cocx, rtf formátumában várják.
Okosan és jó érzékkel párosította e megfontolást és követelményt a könyvkiadás és a komputerrel támogatott művelődés itthoni két nagyja, a Kossuth Könyvkiadó és a Microsoft Magyarország, amikor tavaly ősszel együtt meghirdette az e-könyv-irói pályázatát. Lerch Attila, a szoftverkovács hazai oktatásiüzletág-igazgatója a többi között elmondta: a Microsoft elkötelezett támogatója az oktatásnak, a civil szervezeteknek és a kultúrának. A vállalat folyamatosan keresi azokat a területeket, ahol innovatív termékeivel és szoftvereivel érdemben hozzájárulhat a fejlődéshez, ezért örömmel csatlakozott a Kossuth Kiadónak az igen nagy jövő előtt álló e-könyv-kezdeményezéséhez. A Microsoft szeretné, hogy megmaradjon az olvasás szeretete, és a digitális kor eszközei nem pusztán mp3 formátumú zeneművek lejátszására szolgáljanak, hanem az igényes szép- és szakirodalom népszerűsítésére is. Megjegyzendő: napjaink e-könyv-olvasó készülékeinek memóriájában akár több ezer könyv elfér, ráadásul hangoskönyvek hallgatására is alkalmasak.
Az írók szépirodalmi alkotásokkal, krimikkel és sci-fikkel, az informatikát vagy valamely természettudományt bemutató,népszerűsítő, ismeretterjesztő művekkel pályázhattak. Ez utóbbi kategóriába egy-egy szakterület kiválasztott témájával vagy különféle tudományterületek konkrét összefüggéseivel foglalkozó, az átlagos műveltségű érdeklődő számára közérthetően megfogalmazott, a tudományosság követelményeinek megfelelő módon feldolgozott és összeállított írással lehet pályázni. A pályázat kiírói aláhúzták: a szakmai zsűri előnyben részesíti a tudományterületek aktuális kérdéseit, a legújabb ismereteket, tudáskört feldolgozó pályaműveket. További előny, ha a mű alkalmazkodik az oktatásban történő felhasználás szempontjaihoz.
Meglepően sok, 172 pályamű érkezett az e-könyvírói pályázatra. A Turczi István költő, író vezette zsűri négyet díjazott, negyvenötöt megjelentetésre érdemesnek talált. Elhangzott: a pályázatra a regényműfajok „kavalkádja” érkezett, a pályaművek között van fantasy, kalandregény, romantikus lektűr, sci-fi és szépirodalom is. Mint Kocsis András Sándor, a Kossuth elnök-vezérigazgatója elmondta a 172-ből 163 mű az irodalmi, kilenc pedig az ismeretterjesztő kategóriában versenyzett. Az irodalom-kategória harmadik helyezettje M. Lamos Krisztina lett az Exit című, novellaszerűen építkező rgényével. A második díj Gráczer László Tamást illette a Germánia című történeti abszurdjáért. A szépirodalmi kategória mostani legjobbjának szerzője Fürcht Pál Zsolt; regényének címe: Canis do.
A Kossuth–Microsoft-pályázat fődíját az ismeretterjesztő kategóriában Rákócza Richárd kapta a Castro személyesen című művéért.
A szépirodalmi kategória nyertesei egy-egy Havon N526 jelű e-könyv-olvasó készüléket, valamint egy-egy 75, 100, illetve 150 ezer forint értékű kiskönyvtárat kaptak a Kossuth Kiadó könyveiből. Rákócza Richárd munkáját egy laptoppal jutalmazták a pályázat kiírói, aki az Infovilág tudósítójának érdeklődésére elmondták: az idén is meghirdetik az e-könyvek szerzői versenyét. Földes László, a Kossuth informatikai szerkesztőségének vezetője elmondta, hogy a zsűri döntésével díjazottakon kívül – a beküldött 172-ből – negyvenöt művet a nagyközönség érdeklődésérére és e-könyves kiadásra érettnek minősítettek. Ezek az e-könyvek rövidesen megjelenthetnek a Kossuth által működtetett MultiMédia Pláza kínálatában. A Kossuth Kiadó egyébként célul tűzte ki kortárs irodalmi életművek e-könyv formájában megjelentetését. Elsőként – a mai sajtóeseményen megjelent – Fábri Péter író, költő, dalszerző műveit kezdte el kiadni; a szerzőnek máris csaknem tucatnyi műve szerepel e-formátumban az elektronikus piactéren.
Az Infovilág, a hiteles hírportál exkluzív ajánlatként rövidesen részleteket közölhet az első e-könyv-írói pályázat nyertes műveiből.
(2012. 04. 23., 13:32) Megérkeztek szerkesztőségünkbe a könyvrészletek. Íme, tessék kattintani:
Gráczer László Tamás: Germánia.
Rákócza Richárd kapta a Castro.
E-könyvek: kihívások előtt a könyvszakma
(MTI) Az e-könyvek terjedése megállíthatatlan, a könyvpiacnak ezért előre kell gondolkodnia, fejlesztenie – a többi közt erre hívták fel a figyelmet azon a beszélgetésen, amelyet az e-könyvek jövőjéről tartottak pénteken a XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.
A Vihar egy pohár vízben, avagy hosszú távú megoldás a könyvek és a fák részére című beszélgetésen Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó elnök-vezérigazgatója, Carsten Schwab, a neves S. Fischer Verlag kiadó digitalizációval foglalkozó munkatársa és Votisky Zsuzsa, a Typotex Kiadó igazgatója vett részt.
Carsten Schwab elmondta, hogy Németországban 2009 után terjedtek el széles körben az e-könyvolvasók, azonban az e-könyvkiadás piaci részesedése még mindig csak 2-3 százalékra tehető. A Fischer Verlag vezetői úgy kalkulálnak, hogy középtávon, 3–4 éven belül lehet elérni a 15 százalékot.
A szakember rámutatott: a német kiadókat készületlenül érte az e-könyvolvasók elterjedése, ám a kezdeti kapkodás mára lecsengett, elkezdett konszolidálódni a helyzet. Szerinte a technika adta lehetőségek még kihasználatlanok, a jövő az olyan készülékekben van, amelyek egyszerre képesek integrálni a különböző funkciókat, például a rátöltött szövegeket hangoskönyvként is képesek lejátszani.
Arra a kérdésre, hogy látott-e már előremutató, komplex megoldást az e-könyvek terén, azt felelte, hogy nagyon keveset, a kiadók többnyire a nyomtatott verziót reprodukálják e-formátumban. Ugyanakkor elmondta, hogy kísérleteznek olyan rövidpróza-kiadással, amelyet a nyomtatott verzióhoz képest plusz szolgáltatásokkal, lexikonszerű adatokkal, kritikusi megjegyzésekkel láttak el.
Carsten Schwab kiemelte, hogy nehéz időszak vár a könyvszakmára, amely a kiadók számára egyáltalán nem lesz veszélytelen; előfordulhat az is, hogy a könyvkiadóknak rövidesen a játékszoftverek gyártóival kell versenyezniük.
Hozzátette: ez nem ok a csüggedésre, hiszen a könyvkiadók hatalmas tapasztalat, kompetencia birtokában vannak, bízniuk kell abban, hogy megtalálják a válaszokat a piaci kihívásokra. Ehhez azonban kezdeményezőbbeknek kell lenniük, nagyobb energiát kell fordítaniuk az e-könyvkiadásra, például úgy, hogy nem a nyomtatásra szánt könyveket konvertálják e-formátumúra, hanem párhuzamosan állítják elő mindkét platformra a tartalmakat.
„Új technológiákra azonban szükség van” – szögezte le Carsten Schwab, aki szerint még a másolásvédelem is gyerekcipőben jár, a jelenlegi technológia épp a forgalmazást nehezíti.
Votisky Zsuzsa kiadóvezető felidézte, hogy a Typotexnél az első e-kiadványt 2008-ban tették közzé. Ma a kiadónál főleg a konvertálásra keresik a megoldást, mert Votisky Zsuzsa szerint arra nincs remény, hogy az e-könyvkereskedők oldják meg ezt a problémát.
A kiadóvezető úgy vélte: még nem tudni, tényleg az e-olvasóké-e jövő, hiszen a multimédiás cd-k felett is hamar eljárt az idő. A kiadó vezetője ugyanakkor rámutatott: a hazai piac kicsi, ám az e-könyvkiadás komoly befektetést kíván meg szereplőitől, amiről nem tudni, megtérül-e valaha.
Kocsis András Sándor arról beszélt, hogy az e-könyvpiac fellendüléséhez elsősorban könyvújdonságok kellenének, mert a jelenleg elérhető kiadványok többsége „konzerv, antikvár” kötet. Az igazgató szerint kitörést jelenthetne az egyetemi jegyzetkiadás, de az erről szóló megállapodás az intézmények vezetőinek „konzervativizmusán, ellenérdekén” rendre meghiúsul. „Olyan érdekháló szövődött, amin nem lehet átgyalogolni” – jegyezte meg.
