Ezek a tünetek azonnali sürgősségi ellátást követelnek, mentőt kell hívni, ha nincs a közelben orvos, aki, ha szükséges, életmentő adrenalin injekciót ad. Ilyenkor legtöbbször kórházba kell vinni a beteget.

Ha fullánk marad csípés után a bőrben, amilyen gyorsan csak lehet, vegyük ki. Éles késsel, a fullánk belépésével ellentétes irányból távolítsuk el. Tegyünk jeget egy műanyag zacskóba, egy kis kendővel burkoljuk be és tegyük a csípés helyére. Ellenőrizzük úgy negyedóra múlva, hogy a duzzanat nem nőtt-e túl nagyra. Szárítsuk le a csípés környékét, majd tegyünk a csípés kis területére helyi antihisztamint, hogy csökkentsük a viszketést, fájdalmat. Ha nem elég a helyi kezelés, viszketéscsillapító tablettát vagy cseppet kaphat a rovarcsípett – a csalánkiütés kezelésére. A szokatlan színű és küllemű sebes, hólyagos eltéréseket, nem viszkető duzzanatokat, várandós vagy szoptató anyák bőrtüneteit orvosnak meg kell mutatni. Nálunk „csak” a házi méhek és darazsak okoznak veszélyes csípéseket.

A hártyásszárnyú rovarok körébe tartozó méhek és darazsak csípésétől életveszélyes, egész szervezetet érintő allergiás reakció, más nevén anafilaxia, a gyermekek 0,4–0,8, a felnőttek 3 százalékánál fordul elő.  A csípés normális esetben helyi, 10 cm-nél nem nagyobb átmérőjű, enyhén fájdalmas, bőrpírral és ödémával kísért, néhány nap alatt oldódó reakciót okoz. Az ennél nagyobb, a csípés helyéről kiinduló, néhány órán belül fokozatosan növekvő duzzanat – ami felnőttek 10-15 százalékánál jelenik meg – feltehetően allergiás reakciók kialakulásában nagy szerepet játszó ellenanyag, az IgE által közvetített késői, helyi allergiás reakció. Annak a kockázata, hogy a nagy helyi reakciót mutató személyekben egy következő csípés anafilaxiás rosszullétet provokál, nem több, mint 5-10 százalék.

A veszélyeztetett személyek szűrése nem lehetséges, jelenleg nem ismertek olyan mutatók, amelyek alapján az egész szervezetet érintő anafilaxiás reakció biztosan megjósolható volna. A súlyos reakciót mutató betegek nagyobb részében egy előző csípés még nem okozott tüneteket, másrészről egészséges populációban is 10–20% a méreg-specifikus IgE-hordozók aránya (aki ennek ellenére tünetmentesen visel el csípéseket). A túlérzékenység természetes lefolyásának a vizsgálata azt mutatta, hogy az egész szervezetet érintő allergiás reakcióval válaszoló felnőttek körében egy következő csípés a betegek 70–75%-ában okoz ismételten anafilaxiát, gyermekek esetében az ismételt súlyos reakció kockázata 40 százalék körüli.

A rosszullét típusos esetben a csípést követő 2–30. percben kezdődik, és különböző súlyosságú lehet. Enyhébb esetben csak bőrtünet, főként a tenyeret, talpat érintő bőrviszketés, test-szerte megjelenő, változó mértékű csalánkiütés. Súlyosabb esetekben ehhez fontos szerveken duzzanatok, hasi görcsök, hasmenés, hányás, mellkasi szorítás, rekedtség, sípoló légzés, légszomj, kábultság, szédülés, halálfélelem társul. A legsúlyosabb esetekben vérnyomásesés, eszméletvesztés, légzés- és keringésleállás következik be. Az anafilaxia okozta halál leggyakoribb oka a gégeödéma.

A méh- vagy darázsméreg-allergiában szenvedők ellátásának fontos része a betegoktatás. Ennek ki kell terjednie olyan életmódbeli tanácsokra, amelyek ismeretében egy következő csípés lehetőségének kockázata csökkenthető. A beteg sok esetben, ha látta is a rovart, nem tudja pontosan megmondani, hogy darázs volt-e vagy méh, nem ismeri fel. Egyszerű a helyzet méhészek esetében, illetve ha a beteget darázsfészek megbolygatása közben éri a csípés.

A darazsak élénksárga-fekete csíkos, karcsú testű rovarok, sokkal nagyobb arányban vannak jelen az ember környezetében, mint a méhek. A strandokon, piacokon, nyílt téri étkezés közben, szüreteken, városi lakásokban elszenvedett csípések általában darazsaktól származnak.

A méhek a darázsnál sötétebb színű, tömzsi testű rovarok, kevésbé agresszívek, fullánkjuk rendszerint bent marad a bőrben.

Ha a csípést követő események egyértelműen egész szervezetet érintő allergiás reakcióra utalnak, a beteget el kell látni öninjekciózáshoz adrenalinnal. Ennek legegyszerűbb módja a fecskendőbe csomagolt adrenalin (vagy más néven epinefrin), az auto-injektor felírása, amely felnőttek részére 300 mikrogramm adrenalint tartalmaz 0,3 ml-es, izomba beadandó injekcióban. A 15–30 kilós gyermekek részére javasolt autoinjektor adrenalin tartalma 150 mikrogramm. Az adrenalin autoinjektor egy olyan komplex gyógyszerkészítmény amely egyben tartalmazza a gyógyszert, a fecskendőt és a tűt, valamint egy nagy megbízhatóságú beadó rendszert, amelynek segítségével a beteg önmagának be tudja adni az injekciót – ha és ahol az szükséges. Ha a beteg csípés utáni rosszullét miatt kényszerül az adrenalin beadására, a beadást követően mindenképpen hívjon azonnal mentőt vagy keressen orvosi segítséget, mivel az anafilaxia tüneteinek teljes ellátásához ez elengedhetetlen.

Az adrenalin autoinjektor készítmények jelenleg nem kapnak társadalombiztosítási támogatást, teljes áron juthatnak hozzá a betegek.

Dr. Herjavecz Irén főorvos megszívlelendő tanácsai

Mire figyeljen a darázs vagy méhméregre allergiás beteg? Néhány életmódbeli változtatással csökkenthető a csípés valószínűsége.

– Hordjon zárt ruházatot, zárt cipőt. Élénk színű holmik – mint a sárga, piros – viselete nem javasolt. Kertben, strandon, általában a szabadban sose járjon mezítláb!

– Kerülje illatos kozmetikumok használatát!

– Ha úgy érzi a hajába szállt valami, azt ne próbálja kezével eltávolítani, kérjen segítséget vagy hajkefével próbálkozzék!

– Általában ne próbálja kézzel elhajtani a darazsat, a hadonászás támadásra ingerli a rovart.

– Ne étkezzék a szabadban, soha ne igyon olyan üvegből, palackból ami már korábban nyitva volt. Mindig ellenőrizze a pohárba kitöltött innivalót is!

– Gyümölcs, fagylalt, édes sütemény fogyasztása után mosson kezet és arcot! 

– Ne autózzék lehúzott ablakkal!

– Mielőtt beül az autójába ellenőrizze az ülést, és azt, hogy nincs-e a kocsitérben darázs vagy méh.

– A ház körüli, padláson talált darázsfészek eltávolítását bízza másra, nagyobb fészkek esetében hívjon szakembert!

– Erdei kirándulásnál figyelni kell a földben, korhadt fakéregben, farakásokban megbújó esetleges darázsfészkekre. Sose bolygassa meg őket! 

– Méhészek teljes védelmet adó öltözékben dolgozzanak, ha nem hagynak fel a méhészkedéssel!

– Mindig hordja magával az allergológus orvos által összeállított készenléti gyógyszercsomagot, amelyben a legfontosabb gyógyszer az adrenalin. Ezt az „önbelövő” injekciója tartalmazza. 

– A tárcájában legyen figyelmeztető írás arról, hogy allergiás a darázs- vagy méhcsípésre!

A legfontosabbak három pontban:

1. Az allergia életveszélyes is lehet, ezt a legsúlyosabb formát anafilaxiának hívják.

2. Az anafilaxia elsőként adandó ellenszere az adrenalin (és nem a kalcium vagy egyéb gyógyszerek).

3. Annak, akinek a kórtörténetében volt anafilaxia vagy fokozottan veszélyeztetett, annak autoinjektorban adrenalint kell magánál tartania, hogy szükség esetén megmenthesse a saját életét.