„Hatalmas sikerrel megy a tavaszi szimfonikus turné; októberben, az Arénában mást mutatunk a közönségnek. Szeretnénk látványos, meglepetésekkel teli bulival emlékezni az elmúlt 50 évre” – jelentette ki Kóbor János, a zenekar frontembere. A szimfonikus zenekar a klasszikus összetételű Omegával közösen muzsikál, a múlt évtizedek valamennyi slágere különleges hang- és látványelemek kíséretében hangzik el. A legszerencsésebbek egyenesen „Omegában érezhetik magukat”: a banda jellegzetes cégérére mintázott színpadi kifutón belül elhelyezkedők ugyanis úgy érzik majd, mintha a koncert körülöttük zajlana. A jubileumi eseményre a tervek szerint külföldről is várhatók sztárvendégek, hogy a közös ünneplés a magyar pop-rock veteránjaival a legméltóbb legyen.
Az Omega-rajongók kívülről fújják a zenekar történetét. A banda két iskolai zenekarból alakult, nevét állítólag egy koncertplakátról tudta meg. A hangszeres muzsikálást a fiúk akkor még csak tanulgatták, a kezdeti időket a gyakori tagcserék jellemezték, feltehetően senki sem gondolta, hogy a legnagyobb magyar könnyűzenei
sikertörténet vette kezdetét.
Benkő László billentyűs, Kóbor János énekes, Laux József dobos, valamint az 1967-ben csatlakozott Mihály Tamás basszusgitáros mellett az első években megfordult a zenekarban Koncz Zsuzsa, Wittek Mária és Somló Tamás. A szerzőként is remeklő Presser Gábor billentyűssel és Molnár György szólógitárossal összeállt az Omega első aranycsapata. Bemutatkozó kislemezeik egyike, a „Kiabálj, énekelj!”, az 1968-i táncdalfesztivál döntőjébe repítette őket, nem sokkal később első magyar zenekarként jutottak el a beat őshazájába. Londoni koncertjüket követően Eric Clapton és George Harrison is gratulált, a Decca cég lemezszerződést kötött az együttessel.
A nemzetközi elismerés után a Hungaroton is szerződést ajánlott, melynek eredménye az első Magyarországon napvilágot látott albumból („Trombitás Frédi és a rettenetes emberek”) 100 ezret adtak el, és aranylemez lett belőle. A következő években tv-show, filmszerepek és a meginduló slágergyártás kísértea zenekart. Megjelent a Tízezer lépés, a Petróleumlámpa és a Gyöngyhajú lány. Ez utóbbiból cseh és lengyel utánzatok is készültek, és feldolgozta az NDK sztárja, Frank Schöbel, majd a Scorpions is. A dal díjat nyert a tokiói Yamaha-fesztiválon és Mallorcána Barbarella-fesztiválon.
A hetvenes évek elején Presser és Laux József távozott, Debreczeni Ferenc dobos csatlakozott az együtteshez, ezzel kialakult a jelenlegi, végleges felállás. Azokban az időkben az Omega már nemzetközi sztárzenekar volt. Azóta Európa összes tv-s, rádiós show-műsorát megjárta, a nemzetközi fesztiválokon a legnagyobb világsztárok társaságában szerepelt. A német, angol, holland, francia, spanyol, finn turnék, slágereik, az Ezüst eső, a Fekete pillangó, a Léna, a Babylon és a Hajnali óceán összetéveszthetetlen zenekari arculatot alakítottak ki, melynek sikereit magyar zenekarnak megismételni azóta sem sikerült.
Megszámlálhatatlan arany- és platinalemeze mellett az Omega nevéhez kötődik az első magyar gyémántlemez ötmillió eladott album után. Az Omega magyar koncertrekorder is. Fellépett a többi között a Kisstadionban, és négy példátlan sikerűszuperkoncertet adott a Népstadionban.
Az együttes fennállása 50. évfordulója alkalmából nemrégiben megjelent egy dupla cd a legsikeresebb koncertfelvételekkel.
