A 13. század közepén kezdődött Magyarországon az a folyamat, melynek eredményeképpen az ország területének nagy része néhány tartományúr hatalmába került. 1307 végére a magyar trónra pályázók közül már csak egyetlen jelölt maradt, a pápa és néhány magyar főúr támogatását élvező Károly Róbert, akit 1310. augusztus 27-én meg is koronáztak. A tartományurak hatalma azonban csorbítatlan maradt.

A rozgonyi csata közvetlen előzménye az volt, hogy 1311 szeptemberében a kassai polgárok városi kiváltságaik védelmében megölték az egyik kiskirályt, az Aba nembeli Amadé nádort. A király a konfliktusban egyértelműen a város mellé állt. Az esztergomi érsek és a veszprémi püspök közvetítésével, 1311. október 3-án megkötött szerződés gyakorlatilag az oligarchacsalád hatalmának végével járt. A kikényszerített megegyezést Amadé utódai nem akarták megtartani, ezért nyíltan szakítottak az uralkodóval, és segítséget kértek az ország északnyugati részét uraló Csák Mátétól, aki 1700 cseh zsoldost küldött az Amadé-fiak segítségére. Az így megerősített sereg megtámadta Kassát, de a támadás hírére Károly Róbert a város közelébe irányította seregét. A Rozgony melletti ütközetben a királyi sereg már nagy veszteséget szenvedett, amikor a szepesi és kassai gyalogság oldalba támadta az Abák nehézlovasságát, s ez megfordította a harc kimenetelét.

A magyar hadtörténelemben ez volt az első olyan csata, amelyben a gyalogság döntő sikert ért el a nehézlovasság ellen. Károly Róbert tekintélye ezután nagymértékben megnőtt. A legnagyobb ellenfélnek tekintett Csák Máté katonai erejét a csatavesztés nem törte meg, de a keleti irányú terjeszkedés lehetőségét lezárta előtte. 1321. március 18-i halála után elhárultak az akadályok a magyar feudalizmus újjászervezésének útjából. (Forrás: wikipedia.org)

 

Az év madara: az egerészölyv – bélyegblokkon

A Magyar Posta évente új bélyegsorozat és bélyegblokk kibocsátással mutatja be hazánk jellegzetes állatvilágát. Az idei újdonságokon ragadozó madarak láthatók. Az év madarát, az egerészölyvet ábrázoló bélyegblokk Székely Kálmán grafikusművész tervei szerint az Állami Nyomdában 80 ezer példányban készült. A keretrajzon szereplő grafikai kompozíció a vadászó egerészölyv jellegzetes mozdulatait követi, amely a bélyegképen teljesedik ki. Az 500 forint névértékű, június 15-én megjelenő blokkhoz tartozó – május 4-én kibocsátott – bélyegsorozat címletein a névértékek sorrendjében a parlagi sas, a rétisas, a kék vércse és a kerecsensólyom szerepel.

Az egerészölyv (Buteo buteo) a madarak osztályának vágómadár-alakúak rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék családjába tartozó faj. Európa és Ázsia sík- és hegyvidéken szép számban előforduló gyakori ragadozó. Jelenléte a Kárpát-medencében állandó. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2012-ben az év madarának választotta. A 2012. januárban végrehajtott madárszámlálás eredménye alapján 5183 egerészölyv telelt Magyarországon. Hazánkban védett, eszmei értéke 10 000 forint.

Testhossza nagyjából fél méter, szárnyfesztávolsága ennek több mint duplája. Nehéz, közepes vagy nagy termetű, széles szárnyú és rövid farkú madár. A tojó nagyobb és testesebb a hímnél. Színezete változó, a sötétbarnától a majdnem fehérig terjed, ami egyedülálló az európai ragadozó madarak között. Főként kerítéskarókon és oszlopokon ül, vagy a felszálló légáramlatokon kering. Nyávogáshoz hasonlítható kiáltásokat hallat. Gyakran látni a nyílt kultúrtájak és erdőszélek felett vitorlázni, ilyenkor szárnya enyhe „V” alakban felfelé hajlik. Csak kis állatokra vadászik, főként pockokat fog, de gyíkokat, kígyókat, madárfiókákat és rovarokat is eszik. (Forrás: hu.wikipedia.org)