Volt egyszer, valamikor 1969–70-ben, majd az 1970-es évek közepén két „Röpülj, páva!” című országos televíziós népművészeti vetélkedősorozat. A hónapokon át tartó vmegmérettetésen sok száz együttes mutatta be egy-egy tájegység, népcsoport hagyományait, zenei és tárgyi kultúráját, népszokásait, táncait, dalait, és sok amatőr, illetve azóta hivatásossá lett népzenei előadó nevét tanultuk meg, akik főként a Táncház-mozgalom megteremtői voltak és lettek; a tévévetélkedővel bontakozott ki országosmozgalomként a Páva-kör.
Akkoriban egy ország döbbent rá a határainkon belül és kívül kialakult történelmi tájegységeinkre, hogy létezik Ormánság, Zselic, Belső-Somogy, Göcsej, Bereg, Szatmár, Szabolcs, és léteznek, velünk együtt élnek különféle etnikumok, mint a svábok, a tótok, a bukovinai székelyek, csángók, románok, szerbek, és még mások is.
A művészeti produkciókat filmbetétek és fotók színesítették, amelyek azokon a helyszíneken készültek, ahonnan az együttesek érkeztek. Szalay Zoltán – a stáb tagjaként – másfél éven át járta az országot a ’70-es években, és készítette el azt a több ezer színes felvételből álló népművészeti gyűjteményét, amely ma már kortörténeti és megismételhetetlen dokumentum. Főleg azért, mert a televíziós sorozat felvételei eltűntek, megsemmisültek, nincsenek. Mint a páva hátrahagyott, gyönyörű tolla, úgy tanúskodik a fotoriporter sok-sok felvétele egy vissza már nem hozható nemzeti mozgalom dokumentumairól. A jelen és jövő generációk ezt az örökséget Szalay Zoltán megismételhetetlen fotópillanatain át szemlélhetik, amelyet először 2007-ben, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban láthatott a közönség.
És nem titkoltan ez a kiállítás emléket állít – bár ők nincsenek itt megörökítve – az alkotó akkori televíziós
munkatársainak: Lengyelfi Miklós szerkesztőnek, valamint a néhai Kenyeres Gábor rendezőnek és Haraszti Zsolt
operatőrnek. is.
Mit látunk a felvételeken? Télbúcsúztató, tavaszköszöntő népszokások a Rábaközben. Busójárás Mohácson. Szlovák zöldjárás Pest megyében. Húsvéti locsolás a Galga-mentén. Pingáló és hímző asszonyok Kalocsán. Menyasszonytánc Heves megyében. Lakodalmas menet Szennán. Kádártánc Erdőbényén. Kádármester a Tokaj-hegyalján. Sváb bál Palotabozsokon. Bukovinai székely betlehemes játék Kakasdon. Három király-járás Drágszélen. Szüret után a hajósi pincesoron. Tájegységek, népcsoportok, hagyományok, tárgyak, mesterségek kultúráját, szokásait ismerhetjük meg a kiállított fotográfiák segítségével, amelyek már a hetvenes évek végén is eltűnő világot örökítettek meg.
Szalay és kamerája figyel. Ellesi az érzelmeket, hangulatokat az arcokon, a mozdulatokban, meglesi a szerszámokkal való foglalatoskodások legjellemzőbb fázisait, a népművészeti alkotók elmélyültségét a szép létrehozása közepette. Tudja, mikor mit kell előtérbe állítani úgy, hogy az elmosódó háttér is sokat sejtessen, vagy éppen a fő téma elmosódó bemozdulásával érzékelteti a sebességet, dinamikát, önfeledt szórakozást. Szalay szeretettel és érdeklődéssel dokumentál, mintha az adott pillanatban már sejtené, hogy ugyanúgy egy átmentés részese lesz, mint azok a népzene- és néptáncgyűjtők, akik az utolsó pillanatokban jegyzik le egy eltűnőfélben lévő világ utolsó ilyen nyomait.
De mivel nem szenvtelenül dolgozik, a színek, formák, kompozíciók sűrítetten és művészien adják vissza a hétköznapi és ünnepi pillanatokat. Így érdemes szemlélnie a látottakat annak is, aki a fotóművészet, és annak is, aki a néprajz felől érdeklődve jön el.
A Budavári Borfesztiválhoz kapcsolódó fotókiállítást a Borfesztiválra belépőjegyet váltók ingyenesen tekinthetik meg. Azok az érdeklődők, akik csak a fotókiállításra kíváncsiak, a Borfesztivál ideje alatt – szeptember 8–12. között – a Szent György utcai Koldus kapunál jutnak be a Magyar Nemzeti Galéria kiállításaira.
A Páva fölszállott, elszállott, de hátrahagyott tollára is érdemes figyelmet fordítanunk, mert emlékeket idéz, szépeket, színeseket. És hátha még nem is halt ki minden tűztollú madár…
