A Balatonfüreden született és informatikus végzettségű Szőr Péter írta és terjesztette mintegy húsz évvel ezelőtt a Pasteur névre keresztelt vírusirtót. A maga nemében sikeres volt a termék. Az alkotó nem elégedett meg ennyivel, ezért 1996-ban Finnországba ment a Data Fellowshoz, a mai F-Secure elődjéhez, remélve, hogy közelebb jut a profi és világméretű fejlesztés lehetőségéhez. Sikerrel járt, ott már tagja lett a számítógépes vírusok kutatásával foglalkozó CARO (Computer AntiVirus Researcher’s Organization) szervezetnek és olyan szakemberekkel működhetett együtt, mint John McAfee, Mikko Hypponen, Eugene Kaspersky. Szőr 1999-ben tovább lépett, és a Symantechez ment az USA-ba, ahol egészen a közeli múltig tevékenykedett vezető mérnökként. Az antivírus-szoftverekkel kapcsolatban 38 szabadalom fűződik a nevéhez.
A világhírű szakember a minap Budapesten járt A vírusvédelem művészete című könyvének magyar nyelvű kiadása okán. Elmondása szerint a kötet megírásának gondolatát sokáig dédelgette, de nem kapott a cégnél biztatást. Ennek ellenére belevágott, és amikor az elkészült mintafejezetet bemutatta, azonnal sürgetni kezdték a további részek megírása miatt. A könyvet szabadidejében írta egy évig összes hétvégéjét ennek szentelve. A mű első kiadása 2005-ben jelent meg.
A kérdésre, hogy az azóta eltelt öt évben mi változott, elmondta e sorok írójának: bár történt fejlődés a számítógépes vírusok világában ez idő alatt, a módszerek leginkább ismétlik magukat. Az új technikákon megjelenő támadásokról és védekezésekről azonban célszerű lenne egy újabb könyvet vagy egy kiegészítést írni. Ennek ötletét még csak dédelgeti, nem vágott bele. Most inkább az IT-biztonsággal foglalkozik, aminek persze egyik összetevője a víruskérdés.
A 655 oldalas mű első fejezetében a szerző a kezdeteket mutatja be. Az első játékok elemzéséből kiderül, hogy erős párhuzamot lehet találni a vírusok és a természet viselkedései között. A másodikban megismerkedhet az olvasó a szerző első vírusirtójának keletkezésével; igen érdekes és tanulságos történet arról, hogy a téma a földön hever – azaz jelen esetben a számítógépben. Ezután a könyv elveszti olvasmányosságát, mert egyre inkább belemerül a szerző a fogalmak ismertetésébe. A harmadik fejezet a környezetet elemzi, és ennek megfelelően mutatja be az ott élősködő vírusokat. A fertőzési stratégiákról szól a következő fejezet. Ezt elolvasva újabb vírusokkal ismerkedhetünk meg, hiszen minden kategóriához legalább egy példa jár. A következő bemutatási szempont a memórián belüli stratégiák osztályozása, hiszen a vírusok itteni viselkedése nagyon fontos a fertőzési képességeik szempontjából.
Miután nagy mennyiségű vírussal és viselkedésükkel már megismerkedtünk, következik egy igen mellbevágó rész: az alapvető önvédelmi stratégiák. Azt gondolhatná az olvasó, hogy elérkeztünk a védekezéshez, de nem, ebben a fejezetben a vírusok önvédelmi stratégiájáról van szó. A következő fejezet pedig a vírusok önfejlődéséről és a vírusgeneráló csomagokról szól.
A szerző röviden bemutatja a vírusok hatásait – mintegy pihenésképp. Egy újabb kemény téma következik, a férgek stratégiái.
Ezzel a vírusok bemutatását Szőr Péter lényegében le is zárta, következik a könyv második része, a védelem. Öt fejezetben olvashatunk mélyebb és kevésbé elmélyült információkat a vírusirtók keresési módszereiről, stratégiáiról. Megtudhatjuk, hogy rettenetesen sokat kell tanulni és tudni ahhoz, hogy képben legyünk, ha egy vírusirtót szeretnénk összetákolni. Alighanem ez ma már a szerzőnek sem sikerülne úgy, mint annakidején. A feladat ugyanis oly’ bonyolult, összetett, hogy ebbe a munkába csak egy kis bepillantást adott ez a könyv. Aki ezzel akar foglakozni, annak ez a mű legföljebb összefoglaló lehet, annak viszont, akit ez a téma „csak úgy” érdekel, annak hol nehéz, hol kevésbé az, ám tanulságos olvasmány.
A most itthon is kiadott könyv eredetileg az Addison Wesley kiadónál jelent meg 2005-ben, The Art of Computer Virus Research and Defense címen – mint Symantec-kiadvány. Ezzel együtt a könyvben igen kevésszer fordul elő a Symantec név, azaz nincsenek kiemelve az általa készített vírusirtók. A szakterület bibliájának számító művet először cseh, majd kínai és lengyel nyelvre fordították le, míg végül itthon is felismerték jelentőségét. A hazai kiadást nem a Symantec, hanem egy másik vírusirtó cég, az ESET magyarországi képviseletét ellátó Sicontact Kft. támogatta.
A vírusvédelem művészetét magyar nyelven (jó érzékkel!) a számítástechnikai szakmában rangos SZAK Kiadó adta ki.
