A matematika különféle ágai közötti kapcsolat megteremtéséért, valamint munkásságának a matematikára épülő
tudományterületekre gyakorolt hatásáért – ez olvasható a hivatalos indokolásban a Kiotó-díjról döntő japán
Kyocera-konszern vezetősége, amely 1984 óta évente ítéli oda a nemzetközi összehasonlításban is tekintélyesnek
számító kitüntetést. A japán tudósokból álló bizottság minden évben három kategóriában – fejlett technológia,
alaptudományok, valamint a művészetek és filozófia – adományoz díjat. Lovász László az alaptudományokban, nevezetesen a matematika területén végzett kutatásaiért kapta az elismerést.
„A díjazottak olyan emberek (…), akiknek az eredményei jelentősen hozzájárulnak az emberiség kulturális,
tudományos és lelki fejlődéséhez” – így fogalmazott Kazuo Inamori japán nagyiparos, a Kyocera-konszern alapítója csaknem negyedszázada, s ezt az elvet szem előtt tartva adományozzák azóta is az elismerést. Lovász László a tudósbizottság szerint a „diszkrét struktúrák területén végzett kutatásaival kapcsolatot teremtett a matematika különböző ágai között, amely a matematikára épülő tudományterületek széles skálájára gyakorolt jelentős hatást. Eredményei kiemelkedő módon járultak hozzá a matematikai elméleti és technológiai alkalmazásához.”
Lovász László a matematika és az elméleti számítástudomány több területén ért el kiemelkedő eredményeket,
egyebek között a diszkrét matematikában, a kombinatorikus optimalizálásban és az algoritmuselméletben. Számos
alapvető eredmény fűződik a nevéhez, így az LLL-algoritmus megalkotása, a Lovász lokális lemma, a Shannon-
kapacitásra és a perfekt gráfokra vonatkozó sejtések bizonyítása. Óriási szerepe van abban, hogy a magyar
matematikai kutatások egyik súlyponti területe, a kombinatorika a modern matematika meghatározó ágává fejlődött.
Lovász professzor eredményeit mind itthon, mind világszerte igen magasra értékelik. 31 évesen választotta tagjává
a Magyar Tudományos Akadémia, 2001-ben Corvin-lánccal tüntették ki, 2007-ben Bolyai-díjban, 2008-ban
Széchenyi-nagydíjban részesült. A nagy nemzetközi díjak közül 1999-ben a Wolf-díjat kapta meg. Tekintélyét az is
mutatja, hogy 2006-ban négy évre a Nemzetközi Matematikai Unió elnökévé választották.
A matematikában nincs Nobel-díj, ezért több nemzetközi elismerést is szokás „matematikai Nobel-díjnak” tekinteni: a 40 év alattiaknak adható Fields-érmeket, a norvég Abel-díjat, az izraeli Wolf-díjat és a japán Kioto-díjat. Lovász László a Wolf-díjat is megkapta, most átvett Kioto-díja pedig a legrangosabb nemzetközi tudományos kitüntetés, amelyben az elmúlt évtizedek során hazai tudós részesült.
A Kioto-díj alapítója a másik két kategóriában – a fejlett technológia, valamint a művészetek és filozófia területén – is kiosztotta a Kioto-díjat. Shinya Yamanaka a „fejlett technológia biotechnológiában és orvosi technológiában” alkotott maradandót, William Kentridge munkásságát pedig a „művészetek és filozófia kategória alkotóművészet területén” ismerték el.
A korábbi kitüntetettek között olyan világszerte ismert és meghatározó tudósok valamint művészek találhatók, mint például André Weil matematikus, Noam Chomsky nyelvész, Andzrej Wajda filmrendező, Kálmán Rudolf Emil mérnök és Ligeti György zeneszerző.
A díj összege 50 millió yen, ami körülbelül a Nobel-díj 40 százaléka.
A matematika egyszerre királynő és szolgálóleány
A királynő és a szolgálóleány – ezzel a címmel tartotta meg a jelenleg Japánban tartózkodó Lovász László néhány napja a magyar tudomány ünnepe idei rendezvénysorozatának vezérelőadását. A professzor meggyőzően világított rá arra, hogy a matematikával nemcsak a számok világába, hanem filozófiai mélységekbe is érdemes elkalandozni. Az akadémikus egyebek mellett arra kereste a választ, hogy mit jelentett a matematikát leíró kifejezés az évezredek során, és mit jelent ma? Lehetnek-e érvényesek ma is azok a paradigmák, amelyeket két és fél évezrede alakítottak ki az ókor nagyjai: Püthagorász, Thalész vagy Euklidész? Mi a matematika fejlődésének fő hajtóereje: belső logikája, vagy széleskörű alkalmazásai? Eszközöket alkot-e a matematikus, vagy a természet és gondolkodás meglévő törvényeit fedezi fel? – A matematikus bevallotta , hogy e kérdésekre ő maga sem tud olyan feleletet adni, amelyet akárcsak a saját gondolkodásában teljesnek tekintene. A matematika történetét áttekintve úgy vélekedett, hogy a matematika, mint tudomány az alkalmazások talaján született. Belső logikája azonban olyan fejlődésre késztette, amelynek nyomán a matematika más tudományágakban is hasznosítható alkalmazásokat és eredményeket hozott
létre. Lovász László Bolyai és Lobacsevszkij nem-euklidészi geometriáját említette példaként, ami később a görbült terek Riemann-féle elméletén keresztül a relativitáselmélet megalkotásához vezetett. Az akadémikus szerint a matematika ereje abban rejlik, hogy egyszerre királynő és szolgálóleány: „a saját feje után megy, de közben figyel arra, milyen szolgálatot tehet más tudományágaknak”.
