A kanadai Leonard Cohen sokoldalú művész, az idén töltötte be hetvenhatodik életévét. A szerző szerint sokkal több, mint zseniális dalszerző és előadó. Rendkívül nagy hatású zenéje, versei és fellépései máig kiálltak minden szigorú mércét, kiérdemelték a kritikusok maximális elismerését. Furcsa ellentmondás ugyanakkor, hogy különösebben nem kiemelkedő zenész, de nagyon keményen dolgozik a művein – értékel könyvében Footman.  

Cohen nemcsak dalszerző és előadó, hanem elismert regényíró is. Mindig képes előhúzni egy szórakoztató anekdotát. A kilencvenes években öt esztendőt töltött egy buddhista kolostorban, naponta tizenkét órát meditált. Életének ezek a részletei sok mással együtt a kortárs zene egyik legizgalmasabb történetévé teszik az övét. Footman hiteles, olykor fanyarul szórakoztató könyvben meséli el Cohen történetét. A könyvben helyet kapnak Cohen legfontosabb alkotótársaival készült új, exkluzív interjúk, életútjának eddig ismeretlen részletei. Izgalmas írás – évekig alapműnek ígérkezik Cohenről. 

A folk-énekes, dalszerző és költő életét taglaló fejezetek mellett a könyvnek fontos adalékai az elemző függelékek, amelyeknek egyike például elemzi Cohen és Bob Dylan kapcsolatát. Tartalmazza a szerző összeállítását kedvenc Cohen-dalaitól, teljes diszkográfiával és filmográfiával szolgál. Bőséges jegyzetanyag, tárgy- és névmutató teszi teljessé a könyvet. 

Az énekes-költőhöz méltó kiállítású kötetet a ShowTime Budapest jelentette meg, a Pátria Nyomdában gondoskodtak a tipográfiailag is igen szép kivitelről. Szép képek illusztrálják a könyvet Cohen egészen fiatal korától a közeli múltig. Nemcsak ő maga látható ezeken a fotókon, hanem hozzá közelálló személyek, művészek, köztük a két énekesnő, Joni Mitchell és Nico. A borítón magyar művészek méltatják Cohen munkásságát. Kulka János szerint „ez a pálya egyszeri, életre szóló, meghatározó, irányt-utat mutató. Költészet, filozófia és zene, zene…” Palya Bea felidézi, micsoda élmény volt őt tavaly élőben látni, s mit jelent számára a Zorán által is énekelt Take this Waltz című dal. Az énekesnő írja: „Ez nekem a koncert-mérce”. A sportcsarnok nagy tere kicsivé sűrűsödött, megült benne valami furcsa meghatódottság, mint mikor a könnyeinket csendben visszatartjuk.” A Cohen-dalt magyarul megszólaltató Sztevanovity Zorán így vall: „A megérintés misztikuma ott van Leonard Cohen minden rezdülésében, bennem a nyom már kitörölhetetlen. Tudom, sokan vagyunk így ezzel…”      

A brit Tim Footman a könyv 42 éves szerzője a nyolcvanas évek elején találkozott először Leonard Cohen szövegével és zenéjével a Pickwick hatszámos EP-jén. Különösen tetszett neki a borítón szereplő képen az énekes barettsapkája. Ennek ellenére nem lehet mondani, hogy kizárólag Cohenre szakosodott volna, hiszen több más könyv szerzője. Írt zenéről, popkultúráról, filozófiáról többek között a The Guardian, a Mojo, a Time Out, a Careless Talk Costs Lives, a Plan B, a Zembla, a Drowned In Sound, a Bangkok Post és az International Journal of Baudrillard Studies című lapoknak és magazinoknak. 1999–2001 között ő szerkesztette a Guinness Rekordok Könyvét. Három kontinensen élt, de mindig visszatért Londonba.