Rövidtávon elengedhetetlen az államháztartás egyensúlyának a biztosítása, amit a nemzetközi pénzpiacokon tapasztalható legújabb fejlemények ékesen bizonyítanak. Ugyanakkor le kell fektetni a hosszú távon is kiegyensúlyozott gazdasági növekedés alapjait. (Utóbbira biztató és előremutató példa a szakképzési rendszer átalakításának a beindítása.) 

A Német–magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara ezért teljes mértékben támogatja a magyar kormány azon törekvését, hogy az idén 3,8% és jövőre 3% alatt tartsa az államháztartási hiányt. A DUIHK megérti annak szükségességét, hogy határozott intézkedéseket kell foganatosítani a magyar államháztartás és alrendszereinek hosszú távú konszolidációja érdekében. A szerkezetében kiegyensúlyozott költségvetés erősíti a pénzpiacok bizalmát, ami előfeltétele a kiszámítható árfolyam- és kamatfeltételeknek. Lehetővé teszi a monetáris szigor enyhítését, ez pedig elősegítheti a növekedést és ezzel együtt a munkahelyteremtést is. Mindez Magyarország és az országban működő bel- és külföldi vállalatok hosszú távú érdeke is.

Az októberben bevezetett különadók azonban jelenlegi formájukban nem felelnek meg a szerkezeti konszolidáció igényének, ezért megkérdőjelezhető, hogy hosszú távon elérik-e a kívánt hatást. A kiadási oldalon végrehajtott szerkezeti reform nélkül nem jelentenek fenntartható megoldást, ezt egyébként több független szakértői szervezet elemzései is alátámasztják. A DUIHK számára ezért kétségesnek tűnik, hogy az adók a mostani elfogadott szabályozásnak megfelelően valóban az egyenlő teherviselést szolgálják-e és valóban csak határozott időre szólnak-e – az időbeli kiterjesztésre utaló jeleket már a jövő évi költségvetési tervezet is tartalmaz. 
A különadók kivetése azonban két másik okból is alááshatja az üzleti szféra a gazdaság-politika kiszámíthatóságába és a jogbiztonságba vetett bizalmát: az érintettekkel való előzetes egyeztetés teljes hiánya valamint a de facto visszamenőleges hatály. 

A törvénykezési eljárás gyakorlatilag lehetetlenné tette a parlamenti testületek, valamint a szakmai szervezetek számára, hogy még a törvény elfogadását megelőzően szakmailag alátámasztott állásfoglalást terjesszenek elő. Ez semmiképpen nem járul hozzá a beruházni szándékozó vállalkozások bizalmának erősítéséhez – akár belföldi, akár külföldi vállalkozóról legyen szó. Ez viszont rontja a beruházási hajlandóságot és ezáltal annak esélyét is, hogy sürgetően szükséges új munkahelyeket teremtsenek Magyarországon.

 
Aggasztó, hogy a különadókat a folyó év októberében jelentették be, visszamenőlegesen a 2010-es évre, valamint a 2011.s és 2012. évekre. Egy üzleti év lezárása előtt két hónappal a többletterhet egy vállalat már nem képes ellensúlyozni, miközben a következő gazdasági évre vonatkozó üzleti tervek is lényegében már elkészültek. Ennek hatására érezhetően szűkül a vállalatok pénzügyi mozgástere, ami a már tervezett beruházások elhalasztását vagy teljes feladását eredményezheti. Ez pedig negatív hatást gyakorol a munkahelyek megőrzésére és új munkahelyek létesítésére, nemcsak az érintettek cégeknél, hanem pl. a beruházásban részt vevő magyar beszállítóknál vagy építő vállalko-zásoknál is. 

A DUIHK több mint 17 éves működése során számtalan németországi rendezvényen és egyéni tárgyaláson folyamatosan kiemelte a magyarországi gazdasági lehetőségeket. Egy kiszámíthatatlan gazdaságpolitikai környezet esetén ezt a feladatot aligha tudná hitelesen és meggyőzően teljesíteni.

 
A német vállalatok is készek arra, hogy arányosan vegyenek részt a magyar gazdaság fellendítésének költségeiben. Ehhez pedig szükséges, hogy a legmagasabb politikai döntéshozók világossá tegyék, hogy a jövőben is számítanak a külföldi vállalatok szerepvállalására, és működésükhöz egyenlő, transzparens és az európai normáknak megfelelő működési feltételeket biztosít. Ehhez a protekcionizmus és egyes tulajdonosi formák diszkriminációjának mellőzése éppúgy tartozik, mint a jogbiztonság és tulajdonjogok tiszteletben tartása. Másrészt biztosítani kell, hogy a különterhek szigorúan korlátozott időre maradjanak csak érvényben. Végül elengedhetetlen, hogy a politika elindítsa azo-kat a szerkezeti reformokat, amelyek fenntartható egyensúlyi alapokra helyezik az államháztartást a vállalkozások újabb megterhelése nélkül.  

Német vállalatok máig mintegy 17 milliárd eurót ruháztak be Magyarországon, ma több mint negyed millió magyarnak biztosítanak munkát. A már Magyarországon letelepedett külföldi vállalkozások nyereségük jelentős részét nem viszik ki az országból, hanem fejlesztésre, tehát a hazai termelés és foglalkoztatás bővítésre fordítják. 1999 és 2008 között a külföldi érdekeltségű magyarországi vállalatok összesen 17 milliárd eurót forgattak vissza a magyar gazdaságba, ennek az összegnek a fele német vállalatoktól származott. Ezeket a fejlesztéseket is veszélyezteti a tervezhetőség hiánya.

A német és más külföldi vállalatok már eddig is jelentős mértékben részt vettek a közteher-viselésben. Az APEH egyik 2009. évi jelentésére hivatkozva pedig a Pénzügyminisztérium is megállapította, hogy egy dolgozóra vetítve a külföldi többségű vállalkozások több mint kétszer annyi adóbevételt hoznak a költségvetésnek, mint a belföldi tulajdonú vállalatok esetében. 

Ezek a tények látványosan bizonyítják, hogy a német vállalatok hajlandóak hosszú távra szóló, építő szerepet vállalni a magyar gazdaságban. A magyarországi német vállalatok több mint 85 százaléka kis és közepes méretű vállalkozás. Számukra a megbízható, kiszámítható gazdaságpolitikai feltételrendszer éppúgy létfeltétel, mint bármelyik más hazai kkv számára.

A Német–magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara mintegy 900 tagvállalatával Magyarország legnagyobb bilaterális vállalati szövetsége. Alapítására 1993-ban került sor, fel-adata a német-magyar gazdasági kapcsolatok támogatása. Céljaival és működési alapelveivel – kölcsönösség, pártpolitikai semlegesség, gyakorlati vállalati igények kielégítése – folytatja az 1920-ban alapított Német–magyar Kereskedelmi Kamara hagyományait. A DUIHK a közvetlen vállalati kapcsolatok megteremtésének platformja, a cégeknek átfogó, gyakorlatorientált szolgáltatásokat és információkat nyújt, képviseli tagjai érdekeit a nyilvánosság előtt és aktív szerepet vállal a gazdaságpolitikai keretfeltételek folyamatos fejlesztésében. A 120 német külkereskedelmi kamarából álló, az egész világra kiterjedő hálózat részeként a DUIHK mindkét ország vállalatai számára professzionális támogatást kínál a sikeres külföldi üzleti tevékenységhez.