A Michigani Egyetem társadalomkutatója, Philip Brenner összesen négyszáz, 30 évesnél nem régebbi kutatás eredményeit vetette össze ugyanezen időszak alatt készült időmérleg-kutatásokkal, azaz olyan felmérésekkel, amelyekben a kutatók azt kérik a válaszadóktól, hogy naplóban rögzítsenek mindent, amit a vizsgált időszakban csinálnak. Az összehasonlító kutatás idején 14 ország 750 ezer megkérdezettjének válaszait vetette össze, és ezt találta: a zemberek hajlanak arra, hogy eltúlozzák, milyen gyakran járnak is valójában templomba. A kutatás készítője szerint az eredmények azt mutatják, hogy a közvélemény-kutatásokban az emberek inkább a kívánatosnak látszó választ adják, míg az időmérleg kutatások során pontosabb képet adnak magukról.

Az összehasonlítás eredményei szerint a vonatkozó közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy 1974–2005 között 41-ről 25 százalékra csökkent azon kanadaiak száma, akik gyakran, azaz havonta legalább két-három alkalommal járnak templomba. A valós számok szerint azonban az adott időszakban 22-ről 10 százalékra esett vissza a gyakori templomlátogatók aránya. Az amerikai adatok szerint az elmúlt három évtizedben a zemberek 35–45 százaléka járt templomba, míg valójában ez az arány csak 24 százalék körüli.

A vonatkozó európai adatok szerint a közvélemény-kutatások és az időmérleg felmérések során mért vallásgyakorlásban jelentkező különbség sokkal kisebb, mint Észak-Amerikában. A michigani szakértő szerint az öreg kontinens katolikus országaiban a legnagyobb az eltérés, igaz még az erősen vallásos Írországban is, ahol a felmérések szerint 1970–2006 között 90-ről 80 százalékra csökkent a templomlátogatók aránya, a valós számok alig 
4–8 százalékkal kisebbek. 

Az albertai Lethbridge-i Egyetem szakértője, Reginald Bibby szerint a felmérés során talált eltéréseknek szocializációs oka van. Saját felmérései során azt tapasztalta ugyanis, hogy a fiatalok következetesen megmondják, ha nem járnak templomba, míg az idősebb generáció, akik fiatalabb korukban vallásosabb közegben nőttek fel, inkább azt mondják, amit helyesnek gondolnak, és amiről úgy vélik, tenniük kellene.