A világörökségi törvény a magyar helyszínek kiemelt védelmét, jövőjét szolgálja. A három részből álló világörökségi törvény közigazgatási egyeztetés alatt áll. Tartalmaz egy kezelési tervet, emellett gondoskodik a kezelőszervezetről, valamint a pénzügyi támogatásról. A finanszírozási lehetőségek határozzák meg, mikor léphet hatályba a törvény. A következő évi költségvetés összeállításához egy hónapon belül fognak hozzá, akkor kívánják integrálni a tervezetbe a gondnokságok fenntartásához szükséges összeget.
A bizottság tárgyal a két magyar világörökségi helyszínről, Tokaj történelmi borvidékéről és a Budapestről készült jelentésről. Mindkét benyújtott anyag megállapítja, hogy a helyszíneken állapotromlás nem következett be. Tokaj történelmi borvidéke esetében hivatalosan is megerősítették, hogy a Szerencsre tervezett szalmatüzelésű erőmű beruházója elállt építési szándékától.
A budapesti helyszín esetében a jelentéstételi kötelezettség elsősorban a régi pesti zsidónegyedben, azaz a Belső-Erzsébetvárosban, a világörökségi helyszín védőzónájában lévő bontási veszélyekre, illetve azok mielőbbi elhárítására vonatkozott. Bár ott sem következett be állapotromlás, ám vannak még hatályban lévő, de nem megvalósult bontási engedélyek. A bizottság örömmel fogadta a Kazinczy utcába tervezett „Kultúra utcája” kezdeményezést.
Elkészült egy másik jelentéstervezet is, amely a Bécsi utcai bontás és építkezés körülményeit elemzi. Az írásos anyag hangsúlyozza, hogy az ottani három veszélyeztetett épület nemcsak egyedileg, de mint a történeti városszerkezet része is értéket képvisel, ezért területi védelem illeti meg. A KÖH Közép-magyarországi Iroda szakhatóságként tavaly decemberben elutasította a három épületre vonatkozó bontási engedélykérelmet.
