A magyar kultúra napját 22 éve, 1989 óta ünnepeljük január 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Szatmárcsekén nemzeti Himnuszunk kéziratát. Az OSZK január 21-én, pénteken tiszteleg a
Himnusz szerzője előtt. Csak ezen a napon a látogatók megtekinthetik a Himnusz eredetijét, sőt, magukkal vihetik a kézirat másolatát.
Ezen a napon négy alkalommal (11, 13, 15 és 17 órától) tárlatvezetést is tartanak a nemzeti könyvtárban a Nyomtatott magyar föld- és éggömbök a kezdetektől napjainkig című kiállításon. Délelőtt 10-től este hat óráig
múzeumpedagógiai foglalkozások lesznek, melynek középpontjában a földgömbkészítés áll.
Délután négy órakor nyitja meg Plesznivy Edit, a Nemzeti Galéria művészettörténésze a Vaszary János iparművészeti munkáiból összeállított „Terv és mű” című kiállítást a Nemzeti Ereklye kiállítótérben. Ezt követően Katona Anikó, a
kiállítás kurátora tárlatvezetést tart. A kiállítás középpontjában az a két nagyméretű, pasztellkrétával készült kárpitterv áll, amelyikre csak nemrég bukkantak rá az Országos Széchényi Könyvtár Plakát- és Kisnyomtatványtárában. A mostanáig ismeretlen, eredeti műveket a közönség az Iparművészeti Múzeum gyűjteményét gazdagító, elkészült szőnyegekkel együtt tekintheti meg. A két szőnyeg és tervei mellett a kiállítás bemutatja Vaszary János plakátjait és általa illusztrált kiadványokat, hogy felhívja a figyelmet alkalmazott grafikusi munkásságára is.
A Széchényi Könytár további, ingyenes látogatható tárlatai:
– Lencsevégen a kulturális örökség: a 150 éves egységes Olaszország világörökségi helyszínei (VIII. emelet)
– A cipőgombolótól a vaskályháig. Műszaki műremekek a 19–20. század fordulóján (Plakát- és Kisnyomtatványtár)
– „…s látom magamat nem vénülve, hanem megifjodva” – Kamarakiállítás Márkus Emília születésének 150.
évfordulójára(Színháztörténeti Tár olvasótermi folyosója)
– Kiállítás Major Tamás portréiból (Színháztörténeti Tár olvasóterme)
– Nehéz szerelem. Vas István 100 éve (Kézirattár)
Széchenyivel karöltve: lánchídi séta és tubákos szelencék
A rendhagyó bejárás egyben kiváló alkalmat kínl a Magyar Nemzeti Múzeumban 2011 márciusáig látható tárlat kapcsán hirdetett, Az én Lánchidam című pályázat résztvevőinek, hogy olyan nézőpontokból és látásmóddal is lefényképezzék a hidat, amelyek egy egyszerű átkelés alkalmával észrevétlenek maradnának.
A nap második felében, délután három órától a Széchenyi világai kiállításban lesz különleges tárlatvezetés Széchenyi a mecénás címmel. A programon részt vevők az elsők között tekinthetik meg William Tierney Clarknak a nagyközönség számára mostanáig ismeretlen tubákos szelencéjét is, mellyel ezen a napon gazdagodik a tárlat anyaga.
A szelencét az alapkőletételi ceremónia előtt rendezett díszebéden, 1842. augusztus 24-én az uralkodó nevében Ferdinánd Károly főherceg ajándékozta William Tierney Clarknak. A korabeli leírások szerint a díszes arany dobozkát gyémántok ékítették, amelyeket ma már csak üvegmásolatok helyettesítenek. Hasonló, ám méretében kisebb és kevésbé ragyogó szelencét kapott Adam Clark is, de az övének mára nyoma veszett.
A dobozkát 2009-ben Sandor Vaci, magyar származású brit építész kutatta fel, aki az értékes tárgyat először Írországban kereste, hiszen Clark a becses ajándékot végrendeletében családja ír ágának egyik tagjára, Mary Elizabeth Crokerre hagyta (akinek testvére, Bland William Croker részt vett a Lánchíd építésében). A Crokerek hagyatékában azonban nem volt nyoma a szelencének, ám hamarosan kiderült, hogy a Christie’s aukciósház 2002-ben lefotózta, így sikerült tulajdonosa nyomára bukkanni; ő a Rómában élő Angelo Rizzoli, aki most a Magyar Nemzeti Múzeumnak a Széchenyi világai kiállítás hátralévő időtartamára kölcsön adta az alapkőletétel és a hídépítés ezen nemes emlékét.
A szelence a március 6-ig látogatható tárlat Lánchídnak szentelt termében tekinthető meg.Ennek a mélyebb jelentést is hordozó „kapocsnak” a központi szerepet érzékeltetjük a Széchenyi világai című kiállításon, amely ez alkalommal túlmutat a Múzeum körúton: január 22-én különleges, rendhagyó sétára vár az intézmény mindenkit délelőtt 11-kor a híd pesti hídfőjénél, a déli oroszlán alatt, ahonnan Szabó László muzeológus vezetésével járják be a 19. századi épített ipari örökség egyik legszebb darabját és ismerhető meg a híd szerepe a főváros és egyben Magyarország fejlődésében. (Rossz idő esetén Szabó László a Magyar Nemzeti Múzeum épületében beszél majd a Lánchíd történetéről, 11,40-től)
A magyar kultúra napjára tervezett délelőtti Lánchíd-vezetés ingyenes, a délutáni program a kiállítás belépőjegyével látogatható.Lánchídi sétával, majd délután egy különleges tárlatvezetéssel, és egy eddig kevéssé ismert tubákos szelence bemutatásával ünnepli a Magyar Nemzeti Múzeum január 22-én A magyar kultúra napját. A magyar reformkor zenei jelképeként is elfogadott Himnusz mellett talán a Lánchíd tekinthető a korszak másik meghatározó szimbólumának, amely Széchenyi István gróf áldozatos munkájának és kitartó lelkesedésének köszönhetően épülhetett meg Pest és Buda között.
A Magyar Nemzeti Galéria három ingyenes tárlatvezetéssel várja látogatóit január 22-én. Tizenegy órakor kezdődik Krasznai Réka, művészettörténész tárlatvezetése a XIX. Nemzet és művészet. Kép és önkép kiállításban; a részvevők a C-épület földszintjén találkoznak.
Az április 3-ig nyitva tartó kiállítás nemzet és művészet eszmei összekapcsolódásának legjellemzőbb képi emlékeit mutatja be a 18. század végétől az első világháborúig terjedő időszakban. Ez a „hosszúnak” nevezett évszázad a polgári nemzet kialakulásának korszaka: a nemzetépítésé és a nemzeti keretek közötti önmeghatározásé. A kiállításon látható válogatás és csoportosítás a korszak képzőművészetének egy lehetséges olvasatát adja „nemzeti látószögből”.
A Munkácsy: Krisztus-trilógia kiállítást ugyancsak 11 órától, illetve délután fél 4-től mutatja be Gimesy Péter művészettörténész. Az érdeklődők az A-épület információs pultjánál gyülekeznek.
Első alkalommal látható együtt a 19. századi magyar festőóriás, Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája Budapesten, a
Magyar Nemzeti Galéria és a Munkácsy Alapítvány közös kiállításán. Az Ecce Homo a debreceni Déri Múzeum, a
Krisztus Pilátus előtt a kanadai Art Gallery of Hamilton, a Golgota pedig Pákh Imre amerikai magyar műgyűjtő
tulajdona. A három mű évek óta a Déri Múzeum állandó kiállításának része. A kiállítás különlegességét az adja, hogy
a három óriási méretű festményt olyan, a Magyar Nemzeti Galériában őrzött, saját kezű kisebb változatok, valamint
más olaj- és grafikai vázlatok kísérik, melyek eddig még soha nem szerepeltek a nyilvánosság előtt.
A tárlatvezetéseken a kiállításra megváltott belépőjeggyel lehet részt venni.
A magyar kultúra napja alkalmából rendezett vasárnapi kórusmuzsika január 23-án tizenegy órakor csendül föl; az Ifjú Zenebarátok Kórusát Ugrin Gábor vezényli.
