Az Európai Bizottságnak továbbítja a gyakorlatorientált felsőoktatási intézményeket tömörítő EURASHE annak a hivatalos Bologna-szemináriumnak a következtetéseit, ajánlásait, melyen 17 ország mintegy 100 oktatási szakértője értékelte a rövid ciklusú képzések európai állapotát a napokban Budapesten. A konferencia előadásaiból kiderült: egyre fontosabbá válik Európában a felsőoktatási képzéseket a munkaerő-piaci igényekhez igazítása. A kimutatások szerint ugyanis az unióban a fiatal munkanélküliek ötöde képzetlen, vagy gyengén, kevésbé képzett, miközben egyre több az a felnőtt dolgozó, aki szakismeretei bővítése végett tér vissza az oktatásba.
Egy tavalyi elemzés szerint Európában 1,7 millióan tanulnak rövid ciklusú képzéseken; magyar megfelelőjén, a négy féléves felsőfokú szakképzéseken több mint 40 ezer fiatal vesz részt. Magda Kirsch, a felmérés készítője előadásában kiemelte: a rövid ciklusú képzések erősítése által az eddiginél szélesebb munkavállalói rétegek szakképzése válik lehetővé, hiszen a képzések fokozottan gyakorlat-központúak, rugalmasak, így alkalmasak a munkaerőpiac változó igényeinek kielégítésére. Ugyanakkor kiemelte, hogy nagy szükség lenne a rövid ciklusú képzések és a hagyományos felsőoktatási képzés (alapképzés) közötti kapcsolat erősítésére, a képzések közötti átjárhatóság növelésére. Mint fogalmazott, a képzés hatékonyságát, munkaerő-piaci elfogadottságát erőteljesen növeli, ha a tanulók tanulmányaik befejezését követően végzettséget (degree) kapnak, miként Nagy-Britanniában, észak-európai országokban.
A rövid ciklusú képzéseknek hazánkban megfelelő felsőfokú szakképzések kapcsán Sándorné dr. Kriszt Éva, a BGF rektora kiemelte: „A magyarországi képzésekkel kapcsolatban probléma, hogy az csak felsőfokú szakképzettséget ad, végzettséget nem, valamint hogy a végzett hallgatók későbbi alapképzésben (bachelor) folytatott tanulmányaik esetén a képzés 120 kreditjéből mindösszesen 30–60 kreditet számíttathatnak be.”
Dr. Niklai Ákos a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke hangsúlyozta: felsőfokú szakképzésnek a felsőfokú oktatási rendszer fontos részévé kell válnia. „A jelenlegi magyar rendszer továbbfejlesztésére van szükség, melynek a munkaadók igényeinek, véleményének figyelembevételével kell megvalósulnia”.
