A kutatás és felsőoktatás információs infrastruktúrája az átadással sikertörténetének új szakaszába lépett. Az új
hálózat elérhetővé teszi a hazai kutatók, valamint egyetemi oktatók és hallgatók számára a világ élvonalát képviselő
európai rendszernek (az egész világot lefedő, gyakorlatilag a világ valamennyi kutatója által használt GÉANT-
hálózatnak) azokat a hibrid szolgáltatásait, melyek a kontinens legfejlettebb országaiban is csak nemrég jelentek
meg a kutatók mindenhol elkülönülten működő és a legmodernebb technológiákat alkalmazó hálózataiban. Az átadás
az NIIF Intézet (Nemzeti Informatikai Infrastruktúra Fejlesztő Intézet) európai elismertséget kivívott kiváló
mérnökgárdája által fejlesztett és működtetett kutatási infrastruktúra több mint 20 éves fejlődését koronázta meg.
A legmagasabb kutatási igények szem előtt tartásával fejlesztett hazai kutatói hálózat már a múlt évek során
szorosan összeépült a legfejlettebb külföldi hálózatokkal, melyek – a sajátos használói követelményeknek
megfelelően – az elterjedt internet-alkalmazásoktól függetlenül, azok előtt járva, azok számára mindenhol követendő példaként is szolgálva működnek. Ez a szoros kapcsolódás most még erősebbé vált és olyan technológiai
előrelépésre került sor, amely a hazai rendszert minden tekintetben egyenértékűvé teszi a világ élenjáró országainak egymáshoz (és a magyarországi NIIF-infrastruktúrához) szervesen kapcsolódó rendszereivel.
A magyar kutatás nemzetközi pozíciója (és az erre épülő innováció, azon keresztül pedig az ország gazdasági
versenyképessége) szempontjából alapvető jelentőségű új hálózatot az NIIF Intézet az alkalmazott optikai
technológia legkedvezőbb lehetőségének a kiaknázásával ”fekete üveg” infrastruktúrára alapozva építette ki, miáltal nemzetközi elismerést keltett. A fekete üveg alapú infrastruktúrára épülő DWDM technológia (a fényhullámokra ültetett információk extrém átviteli sebességet biztosító legkorszerűbb technikája) nem csupán a leggyorsabb információátvitelre alkalmas, de segítségével a hazai kutatás és felsőoktatás számos – eddig elérhetetlen – előnyös lehetőséghez is hozzájuthat. A hálózatban mostantól ugyanis a sávszélességek gazdaságosan bővíthetők és ily módon a kutatók ssajátos, nagysebességű kommunikációs igényei maradéktalanul és rendkívül gyorsan teljesíthetők.
A több mint 450 tudományos intézményt összekapcsoló hibrid adathálózati infrastruktúra a mintegy 600 ezer főnyi,
az igények speciális jellegéből adódóan zárt felhasználói közösség, a hazai kutatás, felsőoktatás és innováció
szakembereinek lehetőségeit tekintve valóban minden eddiginél látványosabb áttörés. A most kiépített rendszer – az európai felsőoktatási és kutatói adathálózat integráns részeként – az igény szerint alakítható kapacitású
összeköttetések útján hozzáférést biztosít az európai kutatói hálózatok által összekapcsolt nagy értékű kutatási
erőforrásokhoz. Elérhetővé teszi a külföldi kísérleti eszközöket, szuper-számítógépes kapacitásokat, a kutatási
információk világszerte rendelkezésre álló hatalmas adattárait, a kutatási együttműködés földrajzilag szétszórtan
működő legkorszerűbb egyedi nagyberendezéseit (pl. CERN gyorsító és feldolgozó központjait) is.
A hálózat fekete üveg optikai szálait a Magyar Villamos Művek Zrt., a Magyar Telekom Nyrt., az Invitel Zrt., valamint
más, kisebb távközlési szolgáltatók adják. Külön érdekesség – ami ugyancsak nemzetközi érdeklődést is keltett –,
hogy az NIIF Intézet a gerinchálózat legnagyobb részét a villamos felsővezetékekkel párhuzamosan kiépített
földelővezetékekbe integrált optikai szálakkal, más részét hagyományos alépítményekben futó optikai szálak útján
valósította meg. Így a fekete üveg alap-infrastruktúrán hatékonyan felügyelhető rendszer valósult meg. Lehetővé
teszi a távolról történő konfigurálást, szolgáltatásaival lefedi a teljes magyarországi felsőoktatási és kutatási
közösséget.
A kutatói hálózati infrastruktúra rendszer fejlesztése eredményeként az ország szinte valamennyi térségében
megújult az infrastruktúra; a közép-magyarországi régióban pedig az egyéb helyszíneken felszabaduló eszközök
felhasználásával szavatolja a legalább 10 Gb/mp adatsebességet.A hibrid adathálózati infrastruktúra kialakításával ismét világszínvonalúvá vált a hazai felsőoktatás és kutatás hálózati infrastruktúrája. A magyarországi kutatás elektronikus infrastruktúrája ezzel teljes mértékben illeszkedik az Európai Kutatási Térség követelményeihez és elsőként lesz módunk a régióban a legkorszerűbb hálózati technológiák alkalmazására, egyebek mellett a 40 Gb/mp technológia bevezetésére és a 100 Gb/mp sebességű technológiák tesztelésére is.
A hibrid felsőoktatási és kutatási adathálózati fejlesztés része a HBONE+ átfogó infrastruktúrafejlesztési kezdeményezésnek. A HBONE+ beruházást az NIIF Intézet 2009-2011 között valósítja meg, az NFT2 (Új
Magyarország Fejlesztési Terv) által támogatott TIOP 1.3.2 és KMOP-4.2.1/A_2 tervek, a felsőoktatási és kutatóintézeti elektronikus információs infrastruktúra egészét átfogó fejlesztés részeként – európai uniós források bevonásával.
