A lakosságnak több, mint a fele túlsúlyos, negyedének magas a vérnyomása, minden tizedik cukorbeteg, elképesztően sokan dohányoznak, isznak alkoholt. A szívinfarktus, a szélhűdés a 65 évesnél fiatalabbak körében háromszor gyakoribb, mint az Európai Unió fejlettnek mondott tizenöt országában.
Halálra vagyunk ítélve? Igen, milliók ítélik magukat oktalanul, fiatalon halálra, miközben az élet ellen élnek – derült ki ma a Szívhang-program bejelentésekor. A Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) megalakulása óta hivatásának tekinti a lakosság felvilágosítását, tájékoztatását, egészségtudatos nevelését, rendszeresen szervezi kampányait a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése céljából, felhívja a figyelmet a kockázati tényezőkre, egyszerre kíván hatni értelemre és érzelemre, lélekre és szívre egyaránt: „emberek, vigyázzatok, csak egy szívetek, egy életetek van, kíméljétek magatokat, éljetek értelmesen”.
Okosabban kéne élnünk, mert különben belehalunk az életbe. A rosszul, helytelenül, egészségtelenül, felelőtlenül élt életünkbe. Holott egy kis figyelemmel, önmagunk, családunk, barátaink, a társadalom iránti felelősséggel alapvetően meg tudnánk változtatni napjaink elképesztő, Európa és a világ működő(bb) fele számára megérthetetlen életvitelünket. A mai Magyarországon már nem csupán „szomorú vasárnapok”, hanem szomorú hétköznapok sokaságán öngyilkoljuk magunkat, mert nem mozgunk eleget…mert agyonzabáljuk magunkat…mert nem ismerünk mértéket, ha italról, cigarettáról van szó…mert kíméletlenek vagyunk nem pusztán önmagunk, hanem társaink, családunk, környezetünk iránt…mert agyonhajszoljuk magunkat…mert a mának élünk…mert azt hisszük, hogy a fogyasztás, a szerzés az élet értelme…
Folytassuk? Lehetne. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinikájának professzora, az Európai Szívritmus-társaság (EHRA) nemzeti társaságok bizottságának társelnöke, a Magyar Kardiológusok Társaságának jelenlegi és Kiss Róbert Gábor, nemzetközileg elismert belgyógyász, kardiológus, az MKT leendő elnöke (a szerfölött demokratikus orvostársaságban egy ideig párhuzamosan tevékenykedik a hivatalban lévő és a már megválasztott új társadalmi vezető) hosszan sorolta a magyar lakosság szív- és érrendszeri bajait, a bajok okait és a megelőzés lehetőségeit. Az egyes ember is képes fenntartani az egészségét, ha nem kezdi el oktalanul rombolni azt a legfőbb jót, amivel a nagy többséget a születésekor megajándékozta a sorsa, a természet. Gyermekkorban megtanulható, miként vigyázzunk a szívünkre, érrendszerünkre: jótékony és rendszeres mozgással, egészséges étrenddel (a fő ellenségek, a zsírok, szénhidrátok kerülésével, bőséges zöldség- és gyümölcsfogyasztással, sok folyadékkal [mindenekelőtt ivóvízzel], a dohányzás és szeszes italok mellőzésével…), azzal, hogy rendszeresen részt veszünk az orvosi szűrővizsgálatokon. Életmód- és szemléletváltásra van szükség kis hazánkban, egészségtudatos nevelésre, kultúrára, magatartásra.
Példákat, teendőket sorolnak a tudós orvosok, egyebek között azt, hogy nyomban forduljunk orvoshoz, hívjunk mentőt, ha furcsa mellkasi fájdalmaink vannak. Közép-kelet-európai „módi”, hogy az infarktusos betegek(hez) általában három és fél óra elteltével hívnak segítséget, ha egyáltalán megérik azt a pillanatot, míg orvos érkezik hozzájuk. Ez az időszak, a kórházi ellátás előtti kezelés megkezdése Ausztriában hetven perc. Már középiskolás korban meg kell tanulni az újraélesztést. Példát kellene venni finn rokonainkról, akik már rég rájöttek: az egészséges életmód népszerűsítésével, a veszélytényezők (kevés mozgás, egészségtelen étkezés, dohányzás, alkohol, kábítószer) megszüntetésével mindenki jól jár: az állam és polgára egyaránt. Dániában sikerült megegyezni az élelmiszergyártókkal és -forgalmazókkal, hogy kínálatukból iktassák ki az egészségtelen alkotóelemeket; súlyosan büntetik azt, aki például az ereket tönkretevő, szívinfarktust, érelzáródást okozó mesterséges transzzsírokat használ. A 65 évesnél fiatalabb magyar férfiaknak hétszer (!) nagyobb az esélye a szívinfarktusra, mint francia kortársaiknak.
Újságírói felvetésre Merkely professzor és Kiss Róbert Gábor főorvos is síkraszállt az orvosok, az egészségügyi személyzet példamutató életvitele mellett. Egyetértettek: mindenekelőtt a betegekkel foglalkozóknak kellene ügyelniük arra, hogy ne legyenek túlsúlyosak, ne dohányozzanak. Egyáltalán: eleve meg kellene tiltani az egészségügyi intézményekben és legalább ötven méteres körzetükben a dohányzást. Persze, hasonló közszigorra lenne szükség oktatási intézményekben (kezdve a bölcsődéknél, az egyetemekig) és körzetükben, a közintézményekben, vendéglátó-ipari egységekben, köztereken. Orvosok szerint az a fiatal, amelyik valaha is belekóstolt a kábítószerekbe, igen nagy valószínűséggel (erős) dohányossá is válik. Az is elhangzott, hogy végső soron nem a hivatal, nem az állam hivatott annak szabályozására, hogy miként éljen a polgára, de az államnak, a hivatalnak kötelessége nem pusztán az egészségügyi hálózatról, a gyógyításról gondoskodás, hanem az egészséges életmódra nevelés, a felvilágosítás, hogy polgárai a mostaninál egészségesebben, okosabban éljenek.
Eljöttek a Szívhang-programot beharangozó mai sajtóeseményre olyan közismert személyiségek is, akik saját bőrükön tapasztalták meg, hogy lehet okosan élni, és kell is okosabban élni. A program arcául választott zeneszerző, előadóművész és sportoló Hevesi Tamás ifjúkora óta súlyos cukorbeteg, de élni akart és akar, vállalta az (egyelőre) gyógyíthatatlan betegségének kezelését, karbantartását és az élet fenntartásához szükséges valamennyi kényelmetlenséget. Együtt él bajával, élete részének tekinti, hirdeti, népszerűsíti az egészséges életmódot, példát szeretne mutatni embertársainak szóval és dallal egyaránt. Rövidesen megjelennek saját szerzeményei, a Szívhang-dalok. Dömsödi Gábor tévés újságíró, műsorvezető túl van egy szívinfarktuson, életmód-változtatással, figyelemmel, az orvosi előírások megtartásával bizonyítja: az infarktus után is van élet. Gallusz Nikolett, Feke Pál, Kautzky Armand, Serbán Attila is a szív szolgálatába szegődött: személyes példamutatással, az egészséges élet iránti elkötelezettséggel igyekszik segíteni a Szívhang-programot.
Elhangzott a mai tájékoztatón, hogy a fővároson kívül Pécsett, Veszprémben, Egerben, Miskolcon, Szegeden és Debrecenben a színházakban végeznek szűréseket; május elején gyaloglótúrára hívnak mindenkit, hogy naponta néhány ezer lépést tegyen szívének egészségéért. (Célszerű naponta legalább fél órás gyaloglás.) A középiskolások kérdőívek segítségével (is) ismerkedhetnek meg a rájuk leselkedő veszélyekkel és az egészséges életmód előnyeivel.
Mert végre okosabban kéne élni annál, miként élünk. Hisz’ oly rövid az élet.
