Jóllehet, az IBM csak júniusban ünnepli századik születésnapját, a vissza- és előretekintésre egyaránt alkalmat adó centenáriumi év már februárban elkezdődött. A vállalat előadássorozattal, tudományos és üzleti fórumokkal, a cég történetét bemutató könyvvel, rövidfilmekkel és önkéntes dolgozói programokkal készül az évfordulóra. IBM 100 néven honlapot is myitott, amely a cég 100 éves történetét, régi és új találmányait, a következő száz évet megalapozó terveket mutatja be izgalmas történeteken, képeken, kisfilmeken keresztül.
Az anyavállalat IBM-mel együtt ünnepel az IBM Magyarország is, amely szintén fontos évfordulóra készül: az amerikai cég 75 évvel ezelőtt, 1936-ban alapította meg Budapesten magyarországi leányvállalatát.
Ezzel kapcsolatban a február 1-jén a vezérigazgatói széket elfoglaló Veres Zsolt elmondta, külön öröm számára, hogy egy ilyen kiemelkedő évben veheti át a cég irányítását. „Büszke vagyok rá, hogy annak idején itt kezdtem pályafutásomat. Akkoriban, a kilencvenes évek közepétől az e-Business modell jelentette a legnagyobb innovációt az IBM-nél, elérhetővé téve az internetet a vállalkozások számára és megnyitva ezzel az e-kereskedelem piacához vezető utat.”
A napokban csapott össze egy népszerű amerikai tévés vetélkedőben az IBM új szuperszámítógépe a műsor történetének legsikeresebb versenyzőivel. Watson három menetben győzte le emberi ellenfeleit a Jeopardy! történetének legkülönlegesebb sorozatában. A gép arról a Thomas J. Watsonról kapta nevét, aki 100 évvel ezelőtt megalapította és útjára indította az IBM elődjét, a Computing Tabulating Recording vállalatot. A kezdetben kereskedelmi mérlegek, órák, lyukkártyák és sajtszeletelők gyártásával foglalkozó 1300 fős New York-i cég – találmányai és technikai újításai révén – 100 év alatt a világ egyik legnagyobb és legrangosabb informatikai vállalatává fejlődött. Újításainak, találmányainak sora végeláthatatlan, az IBM 18 éve vezeti a legtöbb szabadalmat benyújtó amerikai cégek listáját.
Nevéhez fűződik például az első, teljesen automatikusan működő, bonyolult kalkulációkra is képes számítógép (mely kereken öt tonnát nyomott) és az első számítógépes repülőjegy-foglalási rendszer, amely később utat nyitott az online bankolásnak. Az IBM szakemberei fejlesztették ki a floppy-lemezt, a vonalkódot és a bankártyák mágneses azonosítóját. A vállalat az 1950-es évektől részt vett az amerikai Apollo-űrprogramban, technológiája az 1969-i Holdra szálláskor is segítette az űrhajósokat. Tudósai 1986-ban a kort megelőző nanotechnológiát alkalmazva, 35 atomból kirakták a vállalat logóját, amivel Nobel-díjat is nyertek. A nyolcvanas években az IBM pc-kkel terjedt el a „számítógépezés” a nagyközönség köreiben, miközben a cég óriási energiákat fordított az emberi elmével versengő szuperszámítógépek építésébe. A Kaszparovot 1997-ben legyőző Deep Blue és a Jeopardy!-ban bizonyító Watson ennek a szédítő lendületű 100 éves fejlődésnek a betetőzése.
Sam Palmisano, az IBM elnöke a centenáriumi évet megnyitó beszédében Tom Watson 1962-ben, az ötvenedik évfordulón elhangzott szavait idézte: „Hiszem, hogy minden, túlélni akaró és sikerre törekvő vállalatnak szüksége van egyfajta hitvallásra, mely tetteit vezérli. A sikeres vállalat életében pedig semmi sem lehet fontosabb, mint hűen ragaszkodni ehhez. Ha egy szervezet meg akar felelni a változó világ kihívásainak, késznek lennie arra, hogy mindent megváltoztasson maga körül – e hit kivételével, mely végigkíséri egész életében.”
„Szeretek arra gondolni, hogy cégünk 2061-ben és talán 2111-ben is a Fortune magazin 500-as listájának élén áll majd. Hiszek benne, hogy az IBM története nemcsak az IBM részvényesei és munkatársai, de mindannyiunk számára a jövőbe vetett reményt jelképezi – folytatta Sam Palmisano. – Dacára az előttünk álló rengeteg kihívásnak, bízom benne, hogy a jövőbe tekintő emberek, közösségek, vállalatok és országok segítségével egy okosabb, biztonságosabb és fenntartóbb világot építhetünk” – zárta ünnepi köszöntőjét az IBM elnöke.
