Nem csupán hazánk küszködik ezzel a problémával; Európa-szerte egyre több szó esik a demográfiai problémákról és szerteágazó következményeikről.
Az Európai Unió soros elnökeként a Magyar Köztársaság kiemelten fontos feladatnak tartja, hogy beemelje a demográfia ügyeit az uniós közbeszédbe, elemezendő az okokat, s közösen elfogadható megoldás végett.Az emberiség történelmében mindig is az élelemhiány és a csecsemőhalandóság határozta meg a világ népességének a számát. Az európai jóléti társadalmak kialakulásának és az orvostudomány fejlődésének
köszönhetően gyakorlatilag megszűnt az élelemhiány és a csecsemőhalandóságot is sikerült a minimumra csökkenteni. Ennek ellenére: a népesség gyarapodásához ideálisnak látszó feltételek között is mind kevesebb gyermek születik Európában; folyamatosan romlanak a termékenységi mutatók.
A Robert Bosch Alapítvány 2004-ben végzett felmérése szerint a nők Európa-szerte több gyermeket szeretnének,
mint amennyit valójában világra hoznak. Ennek okaként általában a következő gyermekkel járó költségeket, valamint a gyermek jövőjére vonatkozó aggodalmakat említik.
Tény, hogy egyre több nő kényszerül olyan helyzetbe, amelyben választania kell a gyermekvállalás örömei és a
munkavállalás, a karrierje között. Egyre kevesebb házasság kötődik, ugyanakkor emelkedik a válások száma. Az
önmegvalósítás és önkiteljesedés útjában gyakran „felesleges kötöttségként” jelenik meg a gyermek. Emellett az
egyre általánosabbá váló kései gyermekvállalás, a laza és bizonytalan idejű párkapcsolatok sem kedveznek a
termékenységi mutatóknak. Ahhoz azonban, hogy fenntartható legyen az Európai Unió gazdasági működése,
szociális rendszere, demográfiai megújulásra volna szükség.
Uniós elnökként a Magyar Köztársaság március 28–április 2. között házigazdája lesz az európai népesedési hétnek,
melynek címe: „Európa a családokért, a családok Európáért”.
A rendezvény mottója is utal arra a kölcsönösségre, ami a társadalom és az alapját adó családok között fennáll. A
kulturális, politikai közösségek életképességének fokmérője az, hogy milyen állapotban vannak alapsejtjei, a
családok. A családokra pedig hat mindaz, ahogyan a nagy közösség meghatározza önmagát, ahogyan jövőjéről
gondolkodik. Ha Európa bízik jövőjében, akkor tagjai mernek családot alapítani, gyermeket vállalni.
Épp ezért fontos az alapkérdések tisztázása, a jövő társadalomképének felvázolása, a családok körülményeinek
javítása uniós szinten is. Az informális miniszteri ülés lezárásaként az Európai Unió magyar elnöksége Lengyelország
bevonásával nyilatkozatot kíván elfogadtatni a munka és a családi élet összeegyeztetéséről és annak demográfiai
folyamatokra gyakorolt hatásáról.
A népesedési és családügyi hét szervezői tudományos és civil konferenciákkal, az európai családügyi miniszterek
informális találkozójával és lakosságnak szóló rendezvényekkel várják a külföldi és hazai érdeklődőket.
A rendezvény záróeseménye a „családünnep Európával” című fesztivál lesz a budai Millenárison. Oda várják a
szervezők mindazokat, akik bepillantanának az európai társországok családjainak életébe, az európai mesekincsbe,
vagy szeretnék megízlelni, hogy milyen ínyencségeket kedvelnek a gyerekek a kontinens más országaiban. A
különleges eseményen az európai kitekintés mellett hazai hírességek, játékok, előadások és koncertek várják majd a nagyközönséget: kicsiket és nagyokat, fiatalokat és idősebbeket, azaz az egész családot.
