A Glatter Miklós néven született író barátai közbenjárására 1943 tavaszán felmentést kapott a munkaszolgálat alól.
Bajcsy-Zsilinszky Endre vitte a hadügyminiszterhez a levelet, amelyen Illyés Gyula, Ortutay Gyula, Sík Sándor,
Schöpflin Aladár és Szekfű Gyula neve is szerepelt, azonban a leszerelését követően azonnal megkeresztelkedő
Radnótit egy évvel később, 1944 tavaszán harmadszorra is behívták. Azokban a hónapokban formálódott ki lelkében
a legmélyebb, belső honvágy, ami a világháború korának erőltetett menetében is értelmet ad a humanista számára,
hogy megvívja mindennapi harcait. Turek Miklós versszínházi estje ennek az emberi nagyságnak állít emléket.
Az Árny az árnyban című előadásban Radnóti saját szavaiból ismerhetjük meg életének örömeit, fájdalmait – részesei lehetünk a kornak, ami megihlette, és képet alkothatunk a rímek mögött rejlő legmélyebb érzéseiről is. A merengő poéta emlékképeiben a történelem viharai és egy fiatalember álmai tükröződnek. Andai Ferenc kanadai–magyar történész professzor, Radnóti Miklós bori rabtársa így számolt be Turek előadásáról:
„Radnóti Miklós – immár halhatatlan költeményeit – elevenítette meg monodrámai kibontakozással. Turek Miklós
művészete nemcsak Radnóti Miklóst szólaltatta meg, de különleges művészetével képes volt megrendítő hűséggel
tolmácsolni a tragikussorsú poéta életének érzékeny rezzenéseit.”
Turek Miklós a múlt hét évben négy országban már több mint 120 alkalommal adta elő Versszínházi darabjait,
melyek Radnóti mellett József Attila és Petőfi Sándor, valamint Faludy György költészetét mutatják be. A Faludyról
szóló darabot április 28-án a Budapesti Corvinus Egyetem diákjai előtt viszi színre.
Árny az árnyban címmel Versszínházi előadás Radnóti művészetéről április 29-én, pénteken este hét órakor kezdődik
a Magyarországi Szerb Színházban. Az előadásból készült rövid bemutató itt megnézhető.
