A 2008 októberében kirobbant ingatlanpiaci válság drámai változásokat hozott az országos és a fővárosi 
lakásépítésben is. A Budapesti Ingatlanhasznosítási és -fejlesztési  Nyrt. (BIF) nemrég tanulmányt készített az építési telekpiacról és a családi ház építési szokásokról a 2006–10 időszakban. A kutatás meglepő eredményekkel járt. A KSH által közölt lakásépítési gyorsjelentések adatai szerint 2010-ben a kiadott építési engedélyek alapján építhető lakások száma országosan a 2006-i „boldog békeév” szintjének 39%-ára, Budapesten 57%-ára csökkent.

Meglepő ugyanakkor, hogy mind országosan, mind Budapesten 2009-ben és 2010-ben is növekedett a családi 
házban építhető lakásokra kiadott építési engedélyek számának aránya a társasházban épülő lakások számához 
mérten. Országosan tavaly az összes lakásnak több mint felét családi házban kívánták megépíteni az építési 
engedélyért folyamodók; ez az arány múlt 10 év legmagasabb értéke. Mindemellett az építési engedélyek iránti 
igényt a családi házak esetében is visszafogta a kedvezőtlen gazdasági helyzet.

A budapesti piacon is hasonló a helyzet, bár a családi házakban építendő lakásokra kiadott építési engedélyek aránya az országos ötven helyett tíz százalék körüli. 

Az illetékhivatal és a BIF nyilvántartásai alapján az FHB Lakásindex mintájára nemrég elkészült a Budapesten 2006–
10 között lezajlott építésitelek-adásvételek elemzése. A BIF szakértői a szerződésekben szereplő árak alapján 
fajlagos négyzetméterre jutó árakat alakítottak ki. Kiderült: a telkek ára a válságig jellemzően emelkedett, majd 
megtorpant a növekedés, 2010-re csaknem a 2006-i szintre esett vissza. Budapest népszerű kerületeiben az árak 
ugyanakkor tartják magukat. 

„A tranzakciók számát tekintve drámai csökkenést észlelhetünk. A visszaesés 2006-hoz képest tavaly csaknem 
80%-os, de az előző évekhez mérten is esett a tranzakciók aránya” – összegez Angel Gábor, a BIF Nyrt. 
vezérigazgatója. Az adatokból az is kiderül, hogy míg a családi házak építése iránti érdeklődés az adatok alapján 
magasabb, mint az újlakás-vásárlási kedv, a visszaesés a telek tranzakciók számát tekintve mégis sokkal 
meredekebb, mint a közismerten nehéz napokat élő újlakáspiac esetében. 

„Az ellentmondást nem a vásárlóerő csökkenése, hanem sokkal inkább a minőségi kínálat hiánya okozza” – állítja 
Angel. A nívós fővárosi építési telkek kínálatának csökkenése miatt a múlt tíz évben a családi házra vágyók jórésze 
az agglomerációban keresett és talált megoldást. Azon települések, amelyek a múlt években vonzó betelepülési 
feltételeket kínáltak (pl. Üröm és Csömör), nem szenvedtek el látványos visszaesést. A családok azonban egyre 
inkább keresik a Budapesten belüli lakóövezeteket is. A teljes budapesti telekpiac forgalmának mintegy tízedét adó 
III. kerület, például, rendkívül kedvelt része a városnak. Ott az árak stabilak, de a népszerűség ellenére a 
tranzakciók száma mégis csökken. Látszólag ugyanis bőséges a kínálat, a nyilvánosan hozzáférhető eladói 
hirdetések száma a tavalyi tranzakcióknak több mint ötvenszerese (!), mégis hiányzik a színvonalas telekkínálat. 

„A kereslet a minőségi fejlesztéseket részesíti előnyben, így új lendületet adhat a piacnak a Budapest belterületén 
található mégis zöldövezeti, megfelelő alapterületű, minőségi telkek fejlesztése” – állapította meg a szakember. A BIF ezt az irányzatot felismerve, kezdte el nemrég a Harsánylejtő-beruházást, amely jelenleg Budapest legnagyobb 
kertvárosi fejlesztése a III. kerület testvér-hegyi részén. A természethez közeli, egyedi lakókörnyezettől azt várják a 
fejlesztők, hogy bebizonyítsa: a minőségi kínálat reális áron megtalálja a vevőkörét. 

A Budapesti Ingatlanhasznosítási és -fejlesztési  Nyrt. (BIF) a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett ingatlanfejlesztő vállalat, amely több mint 15 éve folytat ingatlangazdálkodást. Főként irodaházak fejlesztésével, hasznosításával foglalkozik. Jelen van a telek- és lakóingatlan-piacon is.