A legnagyobb pán-európai e-egészségügyi eseményen kormányzati döntéshozók és a kórházak, valamint az
egészségügyi intézmények informatikai vezetői és az ipar képviselői vesznek részt. Az eseményen vitaindítót tart
Barabási Albert-László, az amerikai Northeastern egyetem Center for Complex Networks Research és a Harvard egyetem Department of Medicine professzora és igazgatója, dr. Madi Tiik, az észt eHealth Foundation vezérigazgatója, valamint dr. C. Martin Harris (MBA) a Cleveland Clinic informatikai vezetője is. Az idei eHealth Week konferencia számos új partnert is üdvözölhet, mint például a PPP-alapon létrejött és működő IMI-t (Innovative Medicines Initiative, Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Kezdeményezés), amely a második ülését tartja a konferencián. További partnerek lesznek a többi között a Netc@rds, a European MHealth Alliance (EuMHA), a BITKOM, Német Szövetségi Információs Technológiai Szövetség, a Continua Egészségügyi Szövetség, (Continua Health Alliance) és az ASIP Sante.
A kiállítások nemzeti pavilonjaiban a szakmában élen járó országok mutatják be nemzeti eredményeiket és jelen
lesznek a legnagyobb ipari partnerek, mint a HP, az AGFA, a Magyar Telekom NyRt. (Deutsche Telekom) és az Intel
is.
A médiatámogatók sorában a Financial Times, a The Royal Society ofMedicine, az Insight Publishers, a BMJ Group, a
Qualitas, az eHealthNews .eu, a Computing.es, az International Hospital mellett részt vesz a nemzetközi
kommunikációban a magyar Computerworld, az IDG Hungary és a Napidoktor.hu is. (ACPress).
Idősödő népesség, korszerű és drága orvosi kezelések, tájékozott, igényes betegek – ebben a helyzetben az
információ-technológia a fenntartható, világszínvonalú európai egészségügy alapkövének tekinthető. Az európai e-
egészségügyi szakmai közösségek és érdekelt felek éves rendezvénye, az eHealth Week 2011 arra hívja fel a
figyelmet, hogy miként tehetik az informatikai megoldások alkalmassá Európa egészségügyi rendszereit arra, hogy
szembenézzenek a jövő kihívásaival.
„Az egészségügyi ellátás jelenlegi módszerei egyszerűen nem tarthatóak fenn a demográfiai változásokkal és a
várható krónikus betegségek hullámával szemben” – mondja Jeremy Bonfini, a HIMSS Europe (Healthcare
Information and Management Systems Society Europe) szolgáltatói ágának alelnöke. „Biztosnak kell lennünk abban,
hogy stabil, intelligens rendszerek állnak rendelkezésünkre a helyzet kezelésére”.
Tizenöt éven belül az európai népesség harmada betölti, vagy meghaladja a 65. életévét. Az olyan krónikus
bajokkal, mint a cukorbetegséggel küszködők száma a mostaninak akár két-háromszorosára is nőhet a következő 20 évben. Kezelésére azonban nem lesz elegendő orvos, ápoló. Már ma is a személyi költségek adják az egészségügyi kiadások 50–70%-át. A spanyol kormány adatai szerint a jelenlegi egészségügyi rendszerekben a szakemberek idejük 30–50%-át kénytelenek adminisztrációs feladatokkal tölteni – a betegellátás helyett.
Franciaország ma GDP-jének 11, Németország 10,6, Belgium pedig a 10,3%-át költi az egészségügyre. A legtöbb
európai országban a költségvetési kiadások növekedése nagyrészének az egészségügy az oka. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organization for Economic Co-Operation and Development,
OECD) szerint Európa többszörös kihívással szembesülő egészségügyi rendszerei a gazdasági növekedést
meghaladó ráfordítást kívánnak. A nemzetközi szervezet elemzői szerint számos kormánynak kell majd olyan
nehéz döntéseket meghoznia egészségügyi rendszerének fenntartása végett, mint a közpénzekből az
egészségügyre fordított növekvő közkiadások megfékezése, forráselvonás más területekről, adóemelés.
A holland egészségbiztosítók és a Netherlands Bureau for Public Policy Analysis elnevezésű holland szervezet már
bejelentették: a következő négy évben az egészségbiztosítások egy személyre jutó díját évi 300 euróval emelik, mert az egészségügyi költségek évente 4%-kal növekednek, a gazdaság viszont (várhatóan) csupán 1,25 százalékkal.
„Gyökeres változtatások nélkül a jelenleg működő rendszerek biztosan összeomlanak – figyelmeztet Neelie Kroes, az Európai Bizottság elnökhelyettese, aki az európai digitális menetrendért felelős. – A pénzügyi megszorítások és
növekvő deficit mellett a jól átgondolt ráfordítás gyakran hatékonyabb, mint a költségcsökkentés.”
A németországi Asklepios kórházcsoport esettanulmánya szerint az e-egészségügyi megoldások használata révén
36,7%-kal csökkenhet az egy betegre jutó éves költség. Uwe Pöttgen, az Asklepios informatikai vezetője a budapesti eHealth Week 2011 egyik vitaindító felszólalója. Ezt követően a Franciaországból érkező Eric Lepage, a párizsi állami kórházakat tömörítő szervezet kórházai információs rendszereinek modernizációjáért felelős professzor megosztja tapasztalatait Párizs 39 fekvőbeteg ellátó intézményének 72 ezer egészségügyi szakemberét érintő fejlesztéséről.
Az eHealth Week egyedülálló pán-európai elektronikus egészségügyi platformmá nőtte ki magát: Németországot tíz
előadó képviseli, Svédországból hét, Dániából és az Egyesült Királyságból hat-hat felszólaló vesz részt az
eseményen. Az Európai Unió minden tagállamából érkeznek döntéshozók a magas szintű miniszteri eHealth
konferenciára. Az „Egészségügy IT-világa” (The World of Health IT) kiállításon a világ legnagyobb kiállítói vesznek részt. „Ez az a hét, amikor az Európa e-egészségügyi közösségét alkotó szakemberek összegyűlnek. Ez a hét nagyobb lehetőséget nyújt a résztvevők számára a kapcsolatépítésre, a szakmai fejlődésre és az üzletkötésre, mint az év bármely más időszaka” – mondta Jeremy Bonfini, HIMSS Europe (Healthcare Information and Management Systems Society Europe) szolgáltatói ágának alelnöke.
