„Hazánk bővelkedik a kiváló minőségű, természetes forrásból eredő ivóvizekben. Ezeket is évente több ezer alaklommal vizsgálják át megannyi szempont alapján a különféle laboratóriumokban. Az eredmények olyannyira meggyőzőek, hogy nyugodt szívvel nevezhetjük a csapvizet az egyik legszigorúbban ellenőrzött élelmiszerünknek” – mondta a Magyar Víziközmű -szövetség (MaVíz) elnöke.
Kurdi Viktor kitért a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) hazánk vízgazdálkodásával foglalkozó, minap bemutatott kötetére is. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: valóban vannak olyan területei az országnak, ahol az ivóvíz minősége elmarad az elvárttól, ugyanakkor figyelmeztetett: szó sincs arról, hogy romlana a hazai ivóvíz minősége, hanem a nemzetközi szabályozások szigorodtak rendkívüli mértékben. Vagyis bár folyamatosan javul a magyarországi ivóvíz minősége, a drasztikusan szigorodó előírásokkal nehéz lépést tartani.
Az egységes határértékek bevezetése egyébként más tagállamoknak is okozott gondot; Ausztriában a nitráté például 100 mg/liter volt, miközben Magyarország mindössze 20 milligrammot engedett literenként. A csatlakozás úgy oldotta fel ezt az ellentmondást, hogy a határértéket mindkét országban 50 mg/literre változtatták. Ennek ellenére is számos osztrák nagyvárosban volt 60–70 mg/l az érték, ezért ott is el kellett végezni a nitráttartalom-csökkentő beruházásokat. Hasonló a helyzet hazánkban az ammónium esetében.
A szövetség elnöke ivóvizeink arzénszintjével kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy már az egységes határértékek bevezetése idején is nagy viták voltak a határérték szigorításáról, hiszen nálunk – ellentétben számos tengerparti országgal, ahol rendkívül sok kagylót, halat és egyéb tengeri állatot fogyasztanak – nagyon kevés arzén jut a szervezetbe. Ezért nem volt indokolt ugyanolyan szigorral eljárni hazánkban, de mivel az Európai Unió határain belül csak egységesek lehetnek a határértékek, Magyarországnak el kellett fogadnia az előírásokat. A csökkentést szolgáló beruházásokat egyébként az EU nagyvonalúan támogatja.
„A határértékek csökkentéséről szóló döntéseket kevesebb időbe telik meghozni, ahogyan a vízminőséggel foglalkozó tanulmányokat is kevesebb időbe telik megírni, mint a szükséges fejlesztéseket elvégezni – mondta a MaViz elnöke. – A múlt évek tapasztalata azonban egyértelműen azt mutatja, hogy Magyarország jó úton halad: országszerte sorban elkészülnek a még tisztább ivóvíz-szolgáltatást segítő beruházások, és kezdődnek újabb munkák, hogy végül minden otthonban kiváló minőségű ivóvíz folyjék a csapokból.”
