Egy húszfős, lelkes budapesti vállalkozás egyedülálló kezdeményezéssel elhatározta, hogy a magyar színházak előadásait eljuttatja a külföldön élő magyarokhoz. A több mint másfél éves szervezőmunka meghozta gyümölcsét, a napokban sorra kerülő első előadásokra már az Egyesült Államoktól Ausztráliáig mindenhonnan lehet jegyet vásárolni.
Az internetes premiert ma helyszíni bemutató előzi meg az Egyesült Államokban. A Budapest, XVII. kerületi Gózon Gyula Kamaraszínház előadásában játszott Adáshibát a San Diego-i magyarok hatszáz fős közösségének tagjai nézhetik meg a helyi magyar házban, internetes vetítésen. Magyar idő szerint hétfő hajnaltól pedig már az internetes közönség számára is elérhetőek az előadások a http://netszinpad.com oldalon keresztül.
„Nagyon jó kezdeményezésnek tartom a Netszínpadot, és örülök, hogy kiválasztották a darabomat. Remélem, hogy sikeres lesz ez a vállalkozás, mert a magyar kultúrának nagy hasznára válhat” – emelte ki a bemutató kapcsán Szakonyi Károly, az Adáshiba szerzője.
A vállalkozás célja a magyar kultúra terjesztése, a magyar nyelv ápolása és az, hogy segítsen a sokszor rossz anyagi helyzetben lévő magyar színházaknak. A rákosligeti Gózon Gyula Kamaraszínház igazgatónője, Szabó Ágnes szerint a Netszínpad emellett lehetőséget teremt a fiatal magyar színésztehetségeknek is, akik így az egész világon megjelenhetnek a képernyőn.
Laczkó János, a Netszínpadot üzemeltető Infotéka Kft. ügyvezetője elmondta: több csatornán keresztül továbbítják majd az előadásokat. A darabokat a weboldalon keresztül tekinthetik meg az egyéni nézők, emellett a Netszínpad szervez majd vetítéseket magyar közösségi házakban és artmozikban. Szó van arról is, hogy előadásaikat egyes kábeltelevízió-szolgáltatók felveszik műsorrendjükbe. A játszott darabok előzetesei folyamatosan megtekinthetőek a Facebookon, és a Netszínpad YouTube csatornáján.
Az előadások sugárzási jogainak megszerzését nehezíti, hogy a Netszínpadnak nem csupán az adott színházzal, szerzővel kell külön megállapodnia, hanem a közvetített produkciók minden résztvevőjével (szerző, fordító, szövegíró, színész, táncos, zeneszerző, díszlettervező, jelmeztervező, stb.), aki részesedik az őt támogató távoli nézők jegyvásárlásaiból. „Előfordult, hogy egy előadáshoz 35 szerződést kellett megkötnünk, de ez még a jobbik eset, mert az is megtörtént, hogy egyetlen szereplő miatt nem tudtuk megszerezni a közvetítési jogokat” – mutat rá a nehézségekre Laczkó. Az önerőből kiépített informatikai rendszerre és a szerződések létrehozására eddig közel 15 millió forintot költött a társaság, amire szükség volt ahhoz, hogy a többi között az Előadóművészi Jogvédő Iroda (EJI) is elfogadja és támogassa a közvetítéseket.
A Netszínpadnak Jelenleg a budapest-rákosligeti Gózon Gyula Kamaraszínházzal és a Budaörsi Játékszínnel van megállapodása, további négy-öt színházzal folynak tárgyalások. A repertoárban eddig a hazai színjátszás négy gyöngyszeme szerepel (Adáshiba, Himnusz, Mézeskalács és Retro Szerelem), a szervezők havonta két-két darabbal tervezik bővíteni a kínálatot.
A vállalkozás mögött Magyarországon egyedülálló technológia áll. A szerzői jogokat és a szereplők egymás közötti elszámolásának átláthatóságát a Netszínpad üvegzseb-szoftvere szavatolja, melyhez egyaránt hozzáférhetnek a színészek, az alkotók, a színházak képviselői, valamint az egyéb érintettek, és amin keresztül megtekinthetik, hogy az egyes előadásokra hány jegy fogyott el.
Azt, hogy az egyéni nézők ne tudják letölteni az előadásokat, a RTNPE (Encrypted Real Time Messaging Protocol) titkosított streaming technológiát alkalmazzák. Ez kizárja, hogy az előadásokat a nézők lementsék, így azok csak az adott sugárzási időpontokban, a Netszínpad rendszerén keresztül tekinthetőek meg. A közvetítési rendszer emellett képes a megtekintést letiltani bármely városban, megyében, vagy akár országokban is. „Ezt a lehetőséget azért fejlesztettük ki, mert több színházigazgató jelezte, hogy nem szeretné, ha az online közvetítések csökkentenék a helyi nézőszámot” – emelte ki Laczkó János.
A gördülékeny sugárzást alapja: az Infotéka a redundáns, nagy teljesítményű, budapesti szervereiről internetes átjátszóállomásokra tölti fel az előadásokat, melyeket tartalomelosztó partnerei (CDN – Content Delivery Network) üzemeltetnek. Így a hálózati terhelés eloszlik, és a darabok közvetítése még akkor is zavartalan, ha egyidejűleg több százezren tekintik meg őket. Az egyéni nézők az előadásokat számítógépükön nézhetik meg, amit akár a televíziókészülékükre is köthetnek. Mivel az egyes felvételeket a Netszínpad az interneten keresztül SD-minőségben (720×404 pixel) közvetíti, a képminőség akkor sem romlik, ha a néző egy száz centiméternél nagyobb képátlójú tévékészüléken tekinti meg az előadást. A zavartalan vételhez ugyanakkor szélessávú, minimum 1,5 Mb/mpc sávszélességű internetkapcsolat szükséges.
Azok, akik a magyar közösségi házakban vásárolnak jegyeket a helyszíni előadásokra, már HD-minőségben (1920×1080 pixel) élvezhetik őket. A Netszínpad munkatársai a darabokat ebben az esetben a saját programozású jelátalakítóikra (set top box) sugározzák, amelyek a budapesti szerverekkel azonos, zárt hálózatban helyezkednek el. Az adatok így egyenesen, közbülső állomások nélkül jutnak el a központból a világ minden részére. A jelátalakító ára hamar megtérülhet a magyar közösségeket kiszolgáló helyeknek. A jegyvásárlás mind az egyéni nézők, mind a külföldi helyszíni vetítések esetében a Jegymester.hu rendszerén keresztül történik. Az egyéni nézők az interneten keresztül vásárolnak, a helyszíni vetítésekhez a Jegymester.hu ingyen terminálokat bocsát rendelkezésre, segítségükkel a jegyek kezelhetőek és kinyomtathatóak.
Szakonyi Károly Adáshiba című szatíráját több mint 40 éve töretlen sikerrel játsszák a magyar színházak. A szerző a Vígszínház felkérésére írta 1970-ben. A cselekmény 1969-ben, a holdra szállás napján játszódik. A tipikus magyar polgárokként ábrázolt Bódog család születésnap megünneplésére készül, de a főszereplő a televízió-készülék, amelyet körülülnek. „Amikor írtam a darabot, úgy képzeltem, hogy olyan a képernyő, mint a gyereknek a csörgő: rázzák előtte, és akkor a gyerek nem sír. Ez a darab vígjáték, komédia. De keserű komédia” – vallott annak idején a műről a szerző.
Az Adáshiba ősbemutatóját a Pesti Színházban tartották, nagy sikerrel. A darab a múlt évtizedekben a magyar színművek között párját ritkító módon, több mint száz premiert élt meg, mások mellett Németországban, Lengyelországban, Bulgáriában és a volt Szovjetunió tagállamaiban. Törökországban a helyi vallási környezetbe helyezve adták elő, és szó volt arról is, hogy az Egyesült Államokban is bemutatják: Neil Simon tervei között szerepelt az Adáshiba amerikanizált változatának elkészítése, ami végül meghiúsult.
A Netszínpad a rákosligeti Gózon Gyula Kamaraszínház előadását közvetíti, melynek főszereplői a Jászai Mari és Érdemes Művész díjakkal kitüntetett Szacsvay László és Fehér Ildikó, rendezője pedig Szarka János. A teljes szereposztás a Netszínpad weboldalán tekinthető meg.
