A veseelégtelenség az az állapot, amikor a vese nem – vagy csak csökkent mennyiségben – tudja kiválasztani a méreganyagokat. Veséink nagyon sokáig képesek elvégezni a feladatukat akkor is, ha már  drasztikusan, visszafordíthatatlanul károsodtak. Amikor azonban bekövetkezik a teljes veseelégtelenség, akkor a mérgező salakanyagok koncentrációja megemelkedik a vérben, ezt a jelenséget urémiának hívják. 

A veseelégtelenségnek két típusát különböztetjük meg:

Heveny veseelégtelenségnél a veséket hirtelen éri károsító hatás, amiatt a vesék kis időre leállhatnak, de ezt 
követően részben vagy teljesen ismét működőképessé válnak. Ez az állapot bekövetkezhet nagy vérveszteség, pl. 
baleset következtében, és okozhatja vérmérgezés is. A nagymértékű kiszáradás szintén átmeneti veseleállással járhat, ezért például heveny hasmenéssel járó állapotoknál ez is előfordulhat.

A május elején kezdődött, főleg észak-németországi betegeknél észlelt hasmenésjárványt egy közönséges 
bélbaktérium okozza. Az új törzs többféle kórokozó tulajdonságát egyesíti, így képes a bélfal védelmi rendszerét 
kijátszva, áthatolni és méreganyagokkal elárasztani a beteg keringését. A baktérium – amely a Enterohemorrágiás 
Escherichia coli (EHEC) csoportba tartozik – minden évben fertőz Európában és az Egyesült Államokban is, ritkán a 
mostanihoz hasonló nagy járvány formájában is. Magyarországon is évente több, izolált esetben volt bizonyítható 
EHEC-törzs véres hasmenés okozójaként; hazai nagy járvány kialakulására eddig nem volt példa.

Dr. Prohászka Zoltán, a Semmelweis Egyetem III. sz. Belgyógyászati Klinika kutató-laboratóriumának tudományos 
főmunkatársa, laboratórium-vezető mondja: „A fertőzés az érintettek többségében enyhe vagy közepesen súlyos 
lefolyású, és spontán meggyógyul. A betegek egy részében azonban súlyos, életveszélyes szövődmény alakulhat ki 
(HUS – Hemolitikus Urémiás Szindróma), ennek jellemzője az akut veseelégtelenség és a vérszegénység. A 
szövődmény kialakulásáért egy méreganyag (toxin) felelős, amely az érpályát bélelő sejteket károsítva, a 
vérlemezkék aktiválódásához, vérrögösödéshez és a vörösvértestek széteséséhez vezet. Az EHEC-fertőzést követő 
HUS-szövődmény kialakulására hazánkban is volt példa minden évben, de az érintett betegek 1–2 hónap kórházi 
kezelést követően teljesen meggyógyultak, maradványtünet, tartós vesekárosodás nem alakult ki”. 

Egyes gyógyszerek vagy kemikáliák is okozhatják a vese részleges leállását; antibiotikumok szedése esetén, 
fájdalomcsillapítók rendszeres és túlzott használatakor is kialakulhat ez az állapot, illetve egyes 
vérnyomáscsökkentők és röntgen-kontransztanyagok is okozói lehetnek. Olyankor is kialakulhat akut 
veseelégtelenség, amikor a vizelet elfolyása zavart szenved: ha például vesekő, daganat, sérülés, megnagyobbodott prosztata miatt a vizelet nem tud távozni.

Az idült veseelégtelenség olyan progresszív állapot, amikor a vesék hosszú idő (gyakran több év) alatt, 
visszafordíthatatlanul károsodtak. Ez az állapot az esetek kétharmadában cukorbetegség, illetve magas vérnyomás 
miatt alakul ki. A fennmaradó eseteket érkárosodás, fertőzés, az immunrendszer betegsége miatt bekövetkező 
veseállomány-gyulladás, örökletes megbetegedés, ólommérgezés vagy vesekárosító gyógyszerek hosszú ideje 
történő szedése okozza. Becslések szerint összesen körülbelül 3 kilogramm fájdalomcsillapítót kell beszedni ahhoz a 
recept nélkül kapható szerekből, hogy emiatt veseelégtelenség alakuljon ki.

Ha valakinek mindkét veséje megbetegszik, és a vesefunkció csupán a normálisnak 5 százaléka, akkor életmentő 
orvosi beavatkozásra van szükség, mivel a vesék működését mesterségesen kell pótolni. Az előrehaladott krónikus 
veseelégtelenséget végstádiumú veseelégtelenség néven is ismerik. Olyankor már vesepótló kezelésre van szükség: dialízisre vagy ha a beteg alkalmas rá (csupán 20–25 százalék!), transzplantációra.
Mivel a vese elégtelen működése szinte valamennyi szerv, szervrendszer működésére hatással van, szakszerű 
kezelés nélkül a beteg meghal.

Fazekas Mária, a Nemzeti Veseprogram szóvivője mondja: „A vese csökkenő működésének nincs érezhető, látható 
tünete, és sokan évekig nem keresik fel háziorvosukat, hogy laborvizsgálatot kérjenek. Pedig a vesebetegség 
idejében kiszűrhető, csupán laborvizsgálatra van szükség. A veseelégtelenség korai felismerése kiemelt fontosságú, 
mert az idejében megkezdett terápia megelőzheti a további vesekárosodást, illetve lassíthatja a szív- és érrendszeri 
betegségek kialakulását”.

A májusban kezdődött Nemzeti Veseprogram célja a lakosság tájékoztatása a vese működéséről, annak 
betegségeiről, és a szűrés, a prevenció hangsúlyozása. 

A Nemzeti Veseprogram a Nefrológiai Szolgáltatók Egyesülete által kezdeményezett, a Magyar Nephrologiai 
Társaság, a Magyar Transzplantációs Társaság, a Nefrológiai Szolgáltatók Egyesülete és a civil szervezetek 
(Vesebetegek Egyesületeinek Országos Szövetsége, Magyar Szervátültetettek Szövetsége, Transzplantációs 
Alapítvány a Megújított Életekért és Magyar Vese Alapítvány) által útjára indított és támogatott közös platform. A 
program célja a lakosság folyamatos tájékoztatása a vesebetegség veszélyeiről és kezelési lehetőségeiről, valamint 
olyan szakmai párbeszéd, amelynek eredménye a döntéshozók számára is iránymutatást, valódi megoldást kínáló 
cselekvési terv megalkotása.  

A lakosság figyelmének felkeltésében és a tájékoztatásban szerepet vállalnak a vesebetegséggel élők, köztük a 
program nagykövetei – Börcsök Enikő színművésznő és Both András színművész, az RTL Klub hangja – akik 
személyesen is érintettek, hiszen mindketten vese-transzplantáción estek át.