A Gödöllői Királyi Kastélyban ma délben tartott sajtóeseményen elhangzott: a Magyar Köztársaság 277 múzeumában és kiállítóhelyén összesen 2000 program várja a látogatókat. A két időpont lehetőséget kínál a Budapesten élőknek, hogy végre megtekinthessék a nem fővárosi múzeumokat, gyűjteményeket, kiállításokat délután hat és hajnali két óra között, illetve a vidékieknek, hogy eljussanak a budapesti 92 intézménybe, helyszínre Szent Iván éjjelén. Ráadásul a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) múzeumbuszaival és menetrend szerinti járataival (délután négy és hajnali öt óra között). Legyen ez itt a közérdeket szolgáló reklám (tájékoztatás) helye: a belépő hatéves korig ingyenes, 18 éves korig 600, afelett 1400 forintba kerül. Az esti programokra a nyugdíjasok kedvezménye nem érvényes.
Az idén a költségvetés jó 23 millió forintot fordít a múzeumok éjszakája; tavaly 28 milliót költhettek erre a célra az
intézmények. Tavalyelőtt 43, 2008-ban 55 millió forint jutott a múzeumok nyári éjszakájára és az őszi fesztiváljára
együttvéve. A résztvevő intézmények száma folyamatosan növekedett: 2004-ben 29 volt; igaz, akkor csak
Budapesten tartották meg a múzeumok éjszakáját. Három évvel később, 2007-ben már 156, 2008-ban 230, 2009-
ben 253, tavaly 286 volt, az idén 277 lesz. A látogatók száma még beszédesebb: 2004-ben (csak a fővárosban) 47
403, 2007-ben 235 ezer, 2009-ben kis híján 381 ezer, tavaly pedig jó 462 ezer volt – a vidéki rendezvényekkel
együtt.
A kilencedik alkalommal az idén sorra kerülő múzeumok éjszakájának főtámogatója a Vodafone. Azok számára, akik
nem tudnak eligazodni a rájuk váró óriási programválasztékban, a döntést megkönnyítendő a mobiltelefon-
szolgáltató bárki által használható, érintőkijelzős Infópontokat állít fel Budapest több pontján, valamint Győrött,
Pécsett, Kecskeméten és Miskolcon. Az Infópontokon a www.muzeumokejszakaja.hu honlap révén az összes
programhoz és kiállításhoz kapcsolódó információ is elérhető. Akinek van okostelefonja, az a készülékére letöltheti a
Layar-alkalmazást, és a múzeumok éjszakája réteg bekapcsolásával megtudhatja, hogy hol a legközelebbi múzeum,
és milyen programokat ajánl. Elhangzott a mai tájékozttón, hogy Vodafone-előfizetők mindkét alkalommal a
kiállítóhelyeken ingyenesen használhatják a hangos múzeumkalauzt (audioguide-ot), okostelefonjukkal ugyanis
rákapcsolódhatnak. A piros mobiltársaság „Vodafone-kedd” kezdeményezésének köszönhetően a mobilszolgáltató
előfizetői egy belépőjeggyel párosan látogathatnak meg tárlatokat.
A közmédia első múzueumának megalakulását is bejelentették a mai tájékoztatón. Bővebben itt.
Évtizedek óta várt esemény bejelentésére is sor került ma délben: a múzeumok június 18-i éjszakája alkalmából,
szombaton délután fölavatják és megnyitják a közönség számára a gödöllői vasútállomás ékkövét, amelyről Gaálné
dr. Merva Mária, a Gödöllői Városi Múzeum igazgatója bocsátotta közre tájékoztatását az Infovilág olvasói számára:
A GÖDÖLLŐI KIRÁLYI VÁRÓ,
1882–2011
A Pest–Hatvan vasútvonalon 1867 tavaszán indult meg a közlekedés. Ugyanabban az évben kapta meg a magyar államtól Ferenc József és Erzsébet királyné koronázási ajándékul a gödöllői kastélyt és uradalmat, s attól kezdve rendszeresen utazott vonattal Gödöllőre a királyi pár és kísérete. Azért, hogy a király Bécsből közvetlenül Gödöllőre mehessen vasúton, Kőbánya állomás közelében két vasúti vonal között egy összeköttetést alakítottak ki, amelyet máig királyvágánynak hívnak.
A gödöllői földszintes állomásépületet 1867. április 2-án adták át rendeltetésének; később többször átépítették.
Kezdettől gondot okozott a királyi fenségek várakozása a vasútállomáson. A „váróteremnek használt szobácska kicsi, fülledt levegőjű és piszkos volt.” Ezért 1868-ban fából egy tiroli stílusú, ideiglenes udvari pavilont építettek.
Az 1870-es évektől egyre élénkebb lett a vasúti forgalom, a királyi család gödöllői tartózkodása divatos, felkapott
nyaralóhellyé tette a települést. Fővárosi polgárok szívesen nyaraltak Gödöllőn, ők elsősorban vonattal utaztak, sőt,
az állomás környékén vásároltak vagy béreltek házat, ott alakult ki egy új nyaralónegyed.
Gyakori volt, hogy a család tavasztól őszig a gödöllői nyaralóban tartózkodott, miközben a családfenntartó férj vonattal naponta bejárt a fővárosba dolgozni. Tehát szükségessé vált a vasútállomás épületének fejlesztése. 1874-ben kétszintessé alakították az állomásépületet. A hivatali helyiségeken kívül első-, másod- és harmadosztályú
várótermet, valamint vendéglőt alakítottak ki táncteremmel. Az állomás épületében lakott az állomásfőnök, két
forgalmi tiszt, két pénztárosnő, a vasúti vendéglős és a pályafelvigyázó. Ez az épület már alkalmas volt a köznép
utazási igényeinek kiszolgálására.
A máig fennmaradt, és a múlt hónapokban végre felújított, neoreneszánsz stílusú Királyi Várót 1882-ben építették. Budapesten a Keleti és a Nyugati pályaudvaron található még Királyi Váró, mindkettő a vasútállomás épületének része; Gödöllőn azonban külön épületet emeltek erre a célra. Egyébként a király utazásaihoz – ha nem volt megfelelő állomásépület – alkalmanként udvari sátrat állítottak föl. A gödöllői Királyi Váró a kastély kezelésében állt. Bár egyszintes épület, a belső terek nagy belmagassága és a magas tetőfelépítmény miatt a mellette álló egykori kétszintes állomásépülettel azonos magasságú volt.
A vasút és a város felé nyíló bejárók adják az épület tengelyét. A város felőli oldalon portikusz található, négy jón
oszlopon nyugvó előtető, ahol az udvari kocsi várta a vonattal érkező királyi család tagjait. Az épület padlószintje
azonos a peron szintjével, tehát csak a vonatba szállásnál kellett lépcsőt használni. Öntöttvas pilléreken nyugvó perontető fut körbe a sínek felőli oldalon és a két oldalhomlokzaton, ahonnan egy-egy mellékbejárat is nyílik. A királyi pár megérkezésekor vörös szőnyeget fektettek az épület bejárata és a vasúti szerelvény közé.
A vonatról a tágas középső helyiségbe, a Hercegi Váróba érkezünk, amelynek a berendezését – Ripka Ferenc leírása szerint – bordó kárpitú selyem zsöllyék és pamlagok adták. Jobbra Erzsébet királyné várószobája, balra pedig Ferenc József szobája nyílt. A király szobájában egy íróasztalt, velencei tükröt, olívazöld kárpitú ülőgarnitúrát helyeztek el és ugyanilyen színű préselt selyem tapéta fedte a falat. Ugyanez volt a királyné várószobájának a berendezése is, csak halvány sárga színben. A Pest–Gödöllő közötti 34,4 km távolságot 49 perc alatt tette meg a vonat az 1875-ből fennmaradt udvari menetrend szerint. A két világháború között Horthy Miklós kormányzó használta a Királyi Várót.
A második világháború végén a kivonuló német csapatok felrobbantották a vasútállomás épületét, teljesen elpusztult. A Királyi Váró pincéjében tárolt szenet is felgyújtották, melynek következtében kiégett az épület teteje, csak a puszta falak maradtak meg. 1945 után lapos tetőt építettek a Királyi Váróra, és ez lett a jegykiadásra és várakozásra szolgáló állomásépület immár a köznép számára. 1958-ban nyilvánították műemlékké.
Az idén a Norvég Alap támogatásával Gödöllő Város Önkormányzata felújította a Királyi Várót, múzeumi kiállítóhelyet,
kávézót és turisztikai centrumot alakított ki benne. A becses építészeti és történelmi emlék sok évtized után végre
visszanyerte eredeti fényét. Az utókor dolga, kötelessége, hogy megőrizze, megbecsülje Gödöllő, ország-világ
javára.
A hatvanhét esztendővel ezelőtti Magyarországot nagyszerűen jellemzi a gödöllői Grassalkovich-kastélyban
kialakított légvédelmi bunker sorsa és máig megmaradt elnevezése: volt a király nélküli Magyar Királyság, és
építettek az utolsó előtti király és gyermekei által használt királyi kastélyban egy államfői bunkert, amit a dicstelenül regnáló lovastengerész egyszer sem használt, mégis róla nevezte el az utókor: Horthy-bunker. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv alapján mindenekelőtt uniós és részben magyar pénzből újjáépülő gödöllői kastély részeként ezt a bunkert is fölújították, és egy letűnt korszak mementójaként, izgalmas csemegeként kínálják megtekintésre. Ez olvasható róla a Gödöllői Királyi Kastély honlapján:
2010-ben európai uniós forrásból a gödöllői kastély ún. Rudolf-és Gizella szárnyával együtt megújult a Horthy-
bunker is.
1944 nyarán kezdtek építeni Horthy Miklós családja és közvetlen környezete számára egy bombabiztos bunkert az
Erzsébet királyné előkertben. A 20 fő befogadására alkalmas bunker tervét dr. Csonka Pál (1896–1987)
építészmérnök, műegyetemi tanár készítette.
A föld alatt kb. 10 méter mélyen lévő bunker (amely részben az Erzsébet királyné számára épített veranda alatt
húzódik) falai kb. 170 cm vastag vasbetonból készültek. Két bejárata volt, mindkettőt közel 20 cm vastagságú nehéz
fémajtók zárták. Az egyik lejáró a kastély földszintjéről, Erzsébet királyné egykori csigalépcsős szobájából vezetett
egy hosszú és keskeny, alagútszerű folyosón a föld alá. A másik, az előkertből nyíló, felszíni kb. 2 m magas bejárat
vasbeton tömbjét földdel fedték be és füvesítették.
A 70 négyzetméteres óvóhely két nagyméretű helyiségből, latrinából és egy valószínűleg tárolásra alkalmas raktárból állt, belső kialakítása nagyon egyszerű volt. A belsőépítészeti tervek szerint a berendezés asztalokból és székekből állt, és tényleges használata esetén a kormányzó részére valószínűleg távközlési-híradástechnikai eszközöket is ide telepítettek volna. A levéltári források szerint az óvóhely a front ideérkezésekor, 1944 decemberében még nem volt készen. Horthy Miklós – akit családjával együtt 1944. október közepén Németországba hurcoltak – a bunkert sohasem használta. Későbbi használatáról nincsenek adataink.
Az 1990-es évek elején elkezdődött állagmegóvási és később helyreállítási munkálatok során, 1996 tavaszán a déli
előkertben elbontották a bunker felszíni betontömbjét, hogy a két előkertet a királyi korszaknak megfelelően
lehessen helyreállítani. A 2010-ben elhárították a vízbeszivárgást, megoldották a biztonságos szellőzést. A falak
vakolása közben a nagyobbik helyiségben érdekes, az 1940-es évekből származó falfestés-díszítést találtak,
melyeket restauráltak.
A föld alatti bunkerben nyíló, a Hadtörténeti Múzeummal közösen rendezendő kiállításon megidézzük a „háborús
időszakot” filmhíradókkal, dalokkal, valamint légvédelmisziréna-hanggal. A látogató megismerheti a bunker
építéstörténetét, valamint az egyik helyiségben rekonstruáljuk a dr. Csonka Pál által megtervezett berendezést is.
Emellett bemutatunk több hasonló, a II. világháborúban használt bunkert fényképeken és a bombatámadások
eszközeit. Az érdeklődő megismerheti a légoltalommal kapcsolatos szabályokat, előírásokat is.
Terveink szerint 2011 nyarától a nagyközönség számára is látogathatóvá válik Horthy Miklós elfeledett óvóhelye.
A múzeumok éjszakáján, június 18-án este a megszokott hangulattal és sok újdonsággal várja látogatóit Gödöllői
Királyi Kastély. Az állandó kiállítás mellett a múzeum kevésbé ismert részeibe is elkalauzolják az érdeklődőket a
kösztümös tárlatvezetők. A részletes program itt olvasható.
