Kedvező változás, hogy a konkrét cselekvésre rákérdezve kiderült: a tavalyihoz mérten jóformán valamennyi termékcsoport esetében csökkent a hamis termékeket vásárlók aránya. Különösen látványos a csökkenés az illatszerek és a cd-k, dvd-k esetében.
A magyarok 27 százaléka bizonyos körülmények között, 3 százaléka bármikor nyitott lenne hamis termék megvásárlására. A termékek közül a hamis ruházati termékek iránt a legnagyobb a kereslet, hiszen minden hatodik magyar bármikor venne ilyet, 39 százaléka megfontolandónak tartja. A legóvatosabbak a bizonytalan forrásból származó gyógyszerekkel vagyunk. Ilyen készítményt a magyarok egy százaléka venne gondolkodás nélkül, azonban figyelmeztető jel, hogy 6 százalék elgondolkoznék a vásárláson.
A hamis termékek iránti nyitottság az életkor függvénye. A 30 év alattiak, illetve a 30–45 évesek az átlagosnál jóval nyitottabbak, az idős középkorúak (46–65 évesek) és az idősek (65 év felettiek) az átlagosnál jóval elutasítóbbak. A fiatalok 42 százaléka, az idősek 18 százaléka vásárolna hamis terméket.
A fogyasztói magatartások mellett a konkrét cselekedetekre is rákérdezett a kutatás. Az eredmények szerint a múlt egy évben a lakosság 13 százaléka vásárolt legalább egyszer hamis terméket. A megkérdezettek 8 százaléka többször is, 5 százaléka csak egyszer. Ez az arány kisebb, mint tavaly, amikor a magyarok 16 százaléka nyilatkozott így.
A múlt évben többször hamis terméket vásárlók körében kiemelkedően nagy számban vannak a közép-magyarországi régió községeibe élő fiatalok és a szakmunkás végzettségűek.
A konkrét vásárlásra vonatkozó adatokból is kiderül, hogy a magyarok nem igazán tekintenek hamis termékként a nem eredeti ruházati termékre. Hamis ruházati termék vásárlását ugyanis minden hatodik magyar bevallotta; általában a hamis termékeknél ez az arány 13 százalék volt. A második legnépszerűbb terméknek a hamis illatszer bizonyult. Ilyet a magyarok 6 százaléka vásárolt a múlt egy évben. A legkevésbé népszerűnek bizonyult az egészségügyi kockázatot rejtő, bizonytalan forrásból származó élelmiszer és gyógyszer.
Az internetezők körében a zenei tartalmak és a filmek illegális forrásból való letöltése a legnépszerűbb. Zenét 19, filmet 17 százalékuk töltött le legalább egyszer. Szoftver esetében ez az arány 8, a könyvében 7 százalék. A letöltők többsége nem csak egyszer választotta ezt a formáját a beszerzésnek, hiszen zenét a megkérdezettek 16 százaléka, míg filmet a megkérdezettek 14 százaléka töltött le többször is.
Az illegális forrásból történő letöltés leginkább a fiatalokra jellemző. Internetet használó tíz, 30 évesnél fiatalabból három rendszeresen szokott illegális forrásból származó zenei tartalmat letölteni. Az ő körükben többségben vannak a nem legális forrásból származó filmeket letöltők is, hiszen minden negyedik, 30 évesnél fiatalabb többször is szerzett be így filmet.
Csak minden ötödik magyarnak fontos, hogy márkás legyen a ruhája és/vagy cipője. A magyarok közel egyharmadának pedig az sem fontos, hogy az a márkás termék, amit visel, eredeti legyen. A válaszadók több mint fele szerint ugyanakkor a hamis termék gyengébb minőségű, mint az eredeti. Sőt, a megkérdezettek háromnegyede szerint hosszú távon jobban megéri eredeti terméket vásárolni, mint hamisítványt.
A véleménykutatás arra is rámutat, hogy a magyarok döntő többsége nem büszkélkedik, hanem inkább eltitkolja, ha hamis terméket vásárolt. Mindössze minden tizedik vásárló dicsekednék el ismerőseinek, hogy milyen jó üzletet csinált, amikor az eredeti termék helyett hamisítványt választott.
A magyarok háromnegyede szerint a gazdasági válság miatt többen kényszerülnek arra, hogy hamis vagy bizonytalan eredetű terméket vásároljanak. Ezzel az állítással csupán a megkérdezettek 7 százaléka nem ért egyet.
Az emberek közel 60 százaléka tisztában van azzal, hogy a hamisítás miatt a költségvetés tetemes bevételtől esik el. A válaszadók csaknem fele emellett azt gondolja, hogy a hamisítás miatt munkahelyek szűnnek meg. A tavalyihoz képest csökkent azoknak az aránya, akik szerint a hamisítványok a fogyasztók egészségét is veszélyeztetik. Tavaly a válaszadók 76 százaléka vélekedett ekként, mostanra ez az arány 67 százalékra módosult.
A véleményt nyilvánítók 55 százaléka úgy gondolja: aki hamisítványt árul, bűncselekményt követ el. Ugyanennyien vannak, akik a mostaninál szigorúbb büntetést szeretnének a hamisítóknak és a hamisítványok terjesztőinek. A válaszadók 53 százaléka szerint a hamisítványok megvásárlásával a szervezett bűnözés bevételei növekednek.
Megoszlanak a vélemények a hamis termékek vásárlóinak az esetleges felelősségre vonásáról. Olaszországban pénzbírságot köteles fizetni az, akit az olasz hatóságok hamis termék vásárlásán érnek. Magyarországon egy hasonló jogszabállyal az emberek 22 százaléka értene egyet.
A közvélemény-kutatást a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. végezte. A teljes tanulmány letölthető a HENT oldaláról „Hamisítás Magyarországon – 2011-es felmérés – Kutatási jelentés” címmel.
