A cukorbetegség különösen alattomos szövődménye a vesebetegség, ami sokáig észrevehetetlen és csak akkor produkál tüneteket, amikor már nagy a baj.
Becslések szerint világszerte 285 millió, Magyarországon pedig egymillió ember szenved cukorbetegségben, és minden tízedik honfitársunkat érinti valamilyen fokú vesezavar. A diabétesznek ugyanúgy, mint a vesebetegségnek van lappangó szakasza, amikor nem mutat ugyan tüneteket, de súlyos rombolást végez a szervezetben: károsítja az érfalakat, szív- és érrendszeri illetve veseproblémákat okoz.
Két alattomos betegségről van szó, ami egyre több ember életét veszélyezteti. A cukorbetegség a vesebetegség egyik leggyakoribb okozója, és az új megbetegedéseknek csaknem a feléért felelős. A magas vércukorszintek következtében elváltozás alakul ki a vese kisereiben: megvastagodik az erek alaphártyája, s ennek következtében romlik a szűrőfunkció. Hosszú távon az erek a fehérjék által átjárhatóvá válnak, így a vizeletben kórosan megugrik az ürített fehérje mennyisége, amely a vesebetegség egyik legjellemzőbb ismertetőjegye.
„Mivel a betegség kezdetben semmilyen panaszt sem okoz, gyakran csak végállapotban derül ki, amikor már csak a vesepótló kezelés jöhet szóba. Ez leggyakrabban a dialízis, a méreganyagok mesterséges eltávolítása művesegéppel, vagy hasűri dialízissel, vagy pedig veseátültetés. Sajnos, ez utóbbira csak a betegek mintegy 15-25 százaléka alkalmas, a betegek kora, illetve a kísérő betegségek miatt” – mondta el Reusz György professzor, a Magyar Nefrológiai Társaság elnöke és a Nemzeti Vese Program szakmai vezetője.
Naponta értesülhetünk figyelemfelhívó kampányokról, ingyenes szűrőprogramokról, amikre az emberek többsége csak akkor figyel fel, ha már valamilyen szempontból érintett. Holott a betegségeket jobb megelőzni mint utólag kezelni. A Nemzeti Veseprogram célja, hogy a lakosság minél szélesebb rétegeit elérve, felhívja a figyelmet erre az egyre többeket érintő betegségre.
